Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi munkajogi kérdésben kérném a segítségét: alkalmi munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknél az évi 90 napot kihasználtuk. A munkavállalók regisztrált munkanélküliek. Egy szociális szövetkezettől kaptunk egy együttműködési lehetőséget, aminek én nem érzem a realitását. A fent említett munkavállalók belépnének a szövetkezetbe tagi munkavégzési jogviszonyban, a mi cégünknél végzett munkájukért pénzt kapnának. Kérdésem az lenne, hogy a szövetkezeten keresztül tudjuk-e foglalkoztatni őket, és a szövetkezet által felvázolt kedvező adó és járulékfizetési feltételek megvalósulhatnak-e (egészségügyi szolgáltatási járulék, szja 16 %, nyugdíjjárulék 10 %)? Köszönettel: Czakó Melinda
Cégünk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat kézi csomagoló munkakörben, körülbelül 10 főt, de lassan kihasználtuk a személyenkénti évi 90 napot, az éves keretet még nem, de nem szeretnénk más emberekkel dolgoztatni. Szeretnénk őket továbbfoglalkoztatni. Sajnos statisztikai állományi létszámot nem növelhetünk. Kérdésem az lenne, hogy szociális szövetkezet a tagjait kölcsönadhatja-e cégünknek? Amennyiben igen, akkor ezt csak foglalkoztatási szövetkezet teheti meg, vagy bármely szociális szövetkezet, amelynek a tevékenysége ezt engedi? A munkavállalók pénzbeli juttatást kapnának a munkavégzésért. Ilyen esetben is fennáll a kedvezőbb adó- és járulékfizetés (egészségügyi szolgáltatási járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 16 % szja)? A minimálbérre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell-e? Mi lesz ezen járulékok és adók alapja? Az adómentesen adható étkezési utalványt (Erzsébet-utalvány) a szociális szövetkezet adhatja, vagy a kölcsönvevőnek is lehetősége van rá? Nagyon várom válaszát. Köszönettel: Ördögné
A 14 céget működtető vagyonőri tevékenységgel foglalkozó baranyai társaság milliárdos nagyságrendben károsította meg a költségvetést, és munkaerő-kölcsönzés címén manipulált munkavállalóival, akik után járulékot sem fizetett. Jelenleg 15 gyanúsított van az ügyben, hárman előzetes letartóztatásban vannak – közölte honlapján a NAV.
Ha egy vállalkozás, amelynek nincs munkaerő-kölcsönzésre jogosultsága, de munkaerő-kirendeléssel más munkáltatónak átenged munkavállalót az Mt. által engedélyezett 44 munkanapra, akkor hogyan kell eljárni a bér- és járulékfizetéssel? Ki a munkáltatói jog gyakorlója, vagyis ha munkaügyi ellenőrzés van, akkor kit terhel a felelősség, ha a munkavállaló többet dolgozik, mint 8 óra, és kinek kell fizetni a túlórát? Be kell-e jelenteni a 1041-sen hogy más munkáltatónál van foglalkoztatva, mint kirendelt munkavállaló?
Tisztelt Cím! Társaságunk munkerőkölcsönzés keretében – egy szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől, náluk munkaviszonyban lévő – munkavállalókat kíván foglalkoztatni magyarországi telephelyén. Az érintett dolgozók egy része szlovák, egy része magyar állampolgár. Információink szerint a magyar állampolgárok után minket, a szlovák állampolgárok után a szlovák kiküldő céget terhelik a járulékok. Szíveskedjenek választ adni arra vonatkozóan, hogy a leírt esetben hogyan kell szabályosan eljárnunk? Válaszukat köszönöm!
Cégünk kölcsönbe vesz munkaerőt. Eddig ezt nem jelentettük be a 14TMUNK nevű nyomtatványon. Nincs is pontos információnk, mikor, ki dolgozik, csak arról, hogy hány órát rendeltünk meg, azt a kölcsönbeadó cég teljesíti, a munkavállalók teljes azonosítását (adószám, születési hely, idő, lakcím, stb.) nem végezzük, cégünk vezetői a szakmai felügyeletet biztosítják. Mi várható a bejelentés elmaradásáért?
Tisztelt Szakértők! Hogyan lehet szabályosan munkaerőt kölcsönözni? Van-e a kölcsönző cégnek bármilyen jelentési kötelezettsége az adóhatóság felé, ha munkaerőt kölcsönöz? Mire figyeljünk oda munkaerő-kölcsönzéskor? Köszönöm.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előterjesztést készít a döntéshozók számára annak érdekében, hogy a HR-szolgáltatókra hátrányos új áfaszabályok július elseje előtti életbe lépését megelőzően érdemi megoldás szülessen.
A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével tovább erősítendő a nyilvánosan elérhető adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása, amely különös jelentőséggel bír az internetes értékesítések vonatkozásában végzett ellenőrzéseket megelőző kiválasztás célzottá tételében – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a 2014. évre közzétett ellenőrzési irányelvekről szóló tájékoztatóban. Kiemelt figyelmet kap továbbra is az áfacsalások felderítése, valamint az online pénztárgépes rendszertől kapott információk hasznosítása. Kiderült az is, hogy az egyes adónemeknél mire helyezi a hangsúlyt idén az adóhatóság. Közzétette a NAV az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket is.
A feketén foglalkoztató vállalkozások kiszűrésére és a munkaerőpiac tisztítására fordított áfára tett javaslatot az atipikus foglalkoztatásban érintett négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet, amelyek a kormánynak is eljuttatták javaslataikat - közölte az MTI-vel a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ).
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus (a „szokványostól” eltérő) munkaviszony, ahol a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató között polgári jogi jogviszony (a kölcsönbeadó a kölcsönvevővel megbízási szerződést köt, a kikölcsönzött munkavállalóért ellenértéket fizet), a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn. Cikkünkben megvizsgáljuk a részletszabályokat, így például ki lehet kölcsönbeadó, mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek, mit jelent az egyenlő bánásmód követelménye, továbbá hogyan alakulnak a felelősségi szabályok.
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól várja a megoldást a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a hazai munkaerő-kölcsönző cégek nevében, utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a kormány bérkompenzációs szabályozása miatt - olvasható a szerdai Népszabadságban.
A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején - derül ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. legfrissebb felméréséből, amelyet saját ügyfelei - főként a gyártás és termelés területén működő kis-, közép- és multinacionális vállalatok - körében végzett.
Változtak a munkaerőkölcsönzésre és az iskolaszövetkezeti munkára vonatkozó szabályok. A teljesség igénye nélkül kiemeltünk néhányat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték