Egyre gyakoribb, hogy külföldit külföldi székhelyű gazdasági társaságok munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót adott ki az ilyen esetekben követendő adóztatási szabályokról.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném olyan esetben, hogy ha egy magyarországi munkaerő-kölcsönző cég (mely rendelkezik németországi engedéllyel) vinne ki saját állományában lévő, Magyarországon lejelentett munkavállalókat németországi céghez munkavégzésre, akkor elegendő-e a Magyarországon megfizetett járulék, adó, mint például a kiküldetésnél? EU-ban korlátozzák-e a munkaerő-kölcsönzést, illetve milyen feltételei vannak, tehát mi van, ha a kölcsönvevő van másik tagállamban? Előre is köszönöm a válaszát.
Sorra keresik meg a munkáltatókat különböző szövetkezetek azzal, hogy jelentős járulékköltséget spórolhatnának meg, ha dolgozóikat beléptetnék egy szövetkezetbe, és onnan visszafoglalkoztatnák őket – derül ki az olvasóink által feltett kérdésekből. Utánajártunk a szövetkezeti tagi munkavégzésre vonatkozó szabályoknak.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. és egy szociális szövetkezet szerződése van a kezemben, és tanácsra lenne szükségem. A szerződés szerint a szociális szövetkezet, mint vállalkozó a meghatározott feladatok elvégzését vállalja, illetve különböző szolgáltatások teljesítését. A melléklet szerint fűszerek csomagolása, rakodása, összekészítése. Ez a kft.-nek a szövetkezet szerint olcsóbb munkaerőt jelentene, illetve mentesülne különböző nyilvántartási kötelezettségek alól. Tulajdonképpen a szociális szövetkezet tagja jön ide, és végzi el ugyanazon feladatokat, mint a saját munkavállalóink, illetve a jelenleg kölcsönzött munkavállalók. Van-e ennek realitása. Ön aláírna-e egy ilyen szerződést? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Foglalkoztatási szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját, munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadhatja-e munkavállalás céljából, egyszerűsített foglalkoztatás keretében, azon belül is alkalmi munkára? Amennyiben igen, a jövedelemre és a munkavállalás napjainak a számára vonatkozóan (heti maximum 5 nap, havi 15 nap, évi 90 nap) az Efo. törvényben foglaltakat kell alkalmazni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi munkajogi kérdésben kérném a segítségét: alkalmi munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknél az évi 90 napot kihasználtuk. A munkavállalók regisztrált munkanélküliek. Egy szociális szövetkezettől kaptunk egy együttműködési lehetőséget, aminek én nem érzem a realitását. A fent említett munkavállalók belépnének a szövetkezetbe tagi munkavégzési jogviszonyban, a mi cégünknél végzett munkájukért pénzt kapnának. Kérdésem az lenne, hogy a szövetkezeten keresztül tudjuk-e foglalkoztatni őket, és a szövetkezet által felvázolt kedvező adó és járulékfizetési feltételek megvalósulhatnak-e (egészségügyi szolgáltatási járulék, szja 16 %, nyugdíjjárulék 10 %)? Köszönettel: Czakó Melinda
Cégünk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat kézi csomagoló munkakörben, körülbelül 10 főt, de lassan kihasználtuk a személyenkénti évi 90 napot, az éves keretet még nem, de nem szeretnénk más emberekkel dolgoztatni. Szeretnénk őket továbbfoglalkoztatni. Sajnos statisztikai állományi létszámot nem növelhetünk. Kérdésem az lenne, hogy szociális szövetkezet a tagjait kölcsönadhatja-e cégünknek? Amennyiben igen, akkor ezt csak foglalkoztatási szövetkezet teheti meg, vagy bármely szociális szövetkezet, amelynek a tevékenysége ezt engedi? A munkavállalók pénzbeli juttatást kapnának a munkavégzésért. Ilyen esetben is fennáll a kedvezőbb adó- és járulékfizetés (egészségügyi szolgáltatási járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 16 % szja)? A minimálbérre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell-e? Mi lesz ezen járulékok és adók alapja? Az adómentesen adható étkezési utalványt (Erzsébet-utalvány) a szociális szövetkezet adhatja, vagy a kölcsönvevőnek is lehetősége van rá? Nagyon várom válaszát. Köszönettel: Ördögné
A 14 céget működtető vagyonőri tevékenységgel foglalkozó baranyai társaság milliárdos nagyságrendben károsította meg a költségvetést, és munkaerő-kölcsönzés címén manipulált munkavállalóival, akik után járulékot sem fizetett. Jelenleg 15 gyanúsított van az ügyben, hárman előzetes letartóztatásban vannak – közölte honlapján a NAV.
Ha egy vállalkozás, amelynek nincs munkaerő-kölcsönzésre jogosultsága, de munkaerő-kirendeléssel más munkáltatónak átenged munkavállalót az Mt. által engedélyezett 44 munkanapra, akkor hogyan kell eljárni a bér- és járulékfizetéssel? Ki a munkáltatói jog gyakorlója, vagyis ha munkaügyi ellenőrzés van, akkor kit terhel a felelősség, ha a munkavállaló többet dolgozik, mint 8 óra, és kinek kell fizetni a túlórát? Be kell-e jelenteni a 1041-sen hogy más munkáltatónál van foglalkoztatva, mint kirendelt munkavállaló?
Tisztelt Cím! Társaságunk munkerőkölcsönzés keretében – egy szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől, náluk munkaviszonyban lévő – munkavállalókat kíván foglalkoztatni magyarországi telephelyén. Az érintett dolgozók egy része szlovák, egy része magyar állampolgár. Információink szerint a magyar állampolgárok után minket, a szlovák állampolgárok után a szlovák kiküldő céget terhelik a járulékok. Szíveskedjenek választ adni arra vonatkozóan, hogy a leírt esetben hogyan kell szabályosan eljárnunk? Válaszukat köszönöm!
Cégünk kölcsönbe vesz munkaerőt. Eddig ezt nem jelentettük be a 14TMUNK nevű nyomtatványon. Nincs is pontos információnk, mikor, ki dolgozik, csak arról, hogy hány órát rendeltünk meg, azt a kölcsönbeadó cég teljesíti, a munkavállalók teljes azonosítását (adószám, születési hely, idő, lakcím, stb.) nem végezzük, cégünk vezetői a szakmai felügyeletet biztosítják. Mi várható a bejelentés elmaradásáért?
Tisztelt Szakértők! Hogyan lehet szabályosan munkaerőt kölcsönözni? Van-e a kölcsönző cégnek bármilyen jelentési kötelezettsége az adóhatóság felé, ha munkaerőt kölcsönöz? Mire figyeljünk oda munkaerő-kölcsönzéskor? Köszönöm.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előterjesztést készít a döntéshozók számára annak érdekében, hogy a HR-szolgáltatókra hátrányos új áfaszabályok július elseje előtti életbe lépését megelőzően érdemi megoldás szülessen.
A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével tovább erősítendő a nyilvánosan elérhető adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása, amely különös jelentőséggel bír az internetes értékesítések vonatkozásában végzett ellenőrzéseket megelőző kiválasztás célzottá tételében – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a 2014. évre közzétett ellenőrzési irányelvekről szóló tájékoztatóban. Kiemelt figyelmet kap továbbra is az áfacsalások felderítése, valamint az online pénztárgépes rendszertől kapott információk hasznosítása. Kiderült az is, hogy az egyes adónemeknél mire helyezi a hangsúlyt idén az adóhatóság. Közzétette a NAV az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket is.
Szipszer Tamás
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték