Munkaerő-kölcsönzés – egyszerűsített foglalkoztatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzés esetén megengedett az egyszerűsített foglalkoztatás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzés esetén megengedett az egyszerűsített foglalkoztatás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy magyarországi székhelyű munkaerő-kölcsönző cég magyar munkavállalókat szeretne Németországba kölcsönözni. Tudomásom szerint a munkaerő-kölcsönző cégek nem kapnak A1-es igazolást.Ha ez igaz, akkor a dolgozók nem Magyarországon lesznek biztosítottak? Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a munkaerő-kölcsönző cégnek a Németországba kölcsönzött munkavállalók után? Melyik országban történik a dolgozók utáni járulék- és az adófizetés? A munkaerő-kölcsönző cégnek kell Németországban telephelyet létesítenie? Válaszát előre is köszönöm!
Az Adózóna "Kölcsönzött munkaerő és tanuló a rehabilitációs hozzájárulásnál" kérdésre 2017.10.28-án közzétett szakértői válaszhoz kapcsolóan kérdésem, hogy, ha a munkaerő kölcsönzése külföldre, például Németországba történik, akkor a kölcsönbe vevő nem magyar adóalany, kit terhel a rehabilitációs hozzájárulás bevallása és megfizetése?
Négy és fél milliárd forintos költségvetési csalás miatt javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégláncolat vezetőivel szemben – közölte az igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Válaszadó! Magyarországi székhellyel rendelkező társaság Romániában fióktelepet hozott létre. Eddig román állampolgárságú munkavállalókat alkalmazott munkerő-kölcsönzés keretében. Azonban igény jelentkezett arra, hogy a munkavállalók saját állományba kerüljenek. A munkavégzés helye Románia. 1. A magyar vagy a román jog lesz a jogviszonyra irányadó? 2. Választható-e a magyar jog, illetve a román? 3. Fióktelep létesíthet-e munkaviszonyt a munkavállalókkal, vagy csak az anyavállalat? 4. Hol kerül sor a bérszámfejtésre? Válaszát előre is köszönöm. 1.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagját harmadik fél részére nyújtott szolgáltatás keretében kölcsönadja (a harmadik fél munkaerőt kölcsönöz), a kifizetett jövedelemre tekintettel csak 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség terheli a szövetkezetet? Köszönöm válaszát.
Már nemcsak a szezonális munkák során fellépő munkaerőigényt elégíti ki a munkaerő-kölcsönzés, hanem a munkaerőhiány hatásait is ezzel az eszközzel igyekeznek tompítani. Erre utal, hogy egy év alatt csaknem megduplázódott a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő építőipari, illetve vendéglátó-ipari cégek száma – tapasztalja a munkaerő-kölcsönzésben jártas Trenkwalder.
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég bérbeadja a daruit kezelőszemélyzettel együtt egy konkrét, meghatározott építkezéshez, megadott helyszínre, megadott időtartamra. A darukat szintén csak bérli, de a kezetőszemélyzet az ő alkalmazásában áll. Az időtartam kb. fél év lenne. Munkaerő-kölcsönzésnek vagy szolgáltatásnak számít-e ez? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? A szövetkezetnél milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a bevétel után? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" cég megállapodott "B" céggel, hogy egyik munkavállalója augusztusban 5 napot B cégnél dolgozik, és az 5 napra jutó bért+járulékait "A" cég átterheli "B" cégre. A kérdésem az lenne, hogy teheti ezt meg? Kell ezen ügyletről számlát kiállítani? Szükséges lehet ebben az esetben áfát felszámítani? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő kölcsönzésével foglalkozik, mely fordított áfa alá tartozó tevékenység. A partnerek közötti munkaerő-kölcsönzési megállapodás alapján plusz havi bérleti díj jár a kölcsönbeadónak a kölcsönzött dolgozó kölcsönbevevő általi végleges átvétele esetén. 1. Ennek a plusz havi díjnak áfamegítélésében vagyok bizonytalan. Megítélésem szerint e díj jutalom, jutalék, sikerdíj, mely egyrészt szolgáltatási ellenértéknek minősül az áfatörvény 13. §-a alapján, másrészt az áfatörvény 70. §-a alapján – véleményem szerint, mint járulékos szolgáltatás – osztja a fő szolgáltatás, azaz a munkaerő-kölcsönzés adójogi megítélését, azaz a 142. § szerinti fordított áfa hatálya alá tartozik. Helyes a megítélésem? 2. Amennyiben egy fordított adózású ügylethez kapcsolódóan – például az áfatörvény 142. §-a szerint a szolgáltatási, szerelés-kivitelezési szerződés megszakítása, felmondása esetén – a felek a szolgáltatónak, kivitelezőnek járó kártalanításban állapodnak meg, akkor a kártalanítási összeg önálló eseményként úgynevezett egyenes adózású, avagy a szolgáltatási szerződés "hozadékaként", járulékos díjaként fordított adózású ügyletként számlázandó? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott munkavállalót az alábbi munkaidőkeretben szeretnék alkalmazni: – heti 6 napon, hétfőtől szombatig 10 órát dolgoznak, vasárnap pihenőnap – a 4. héten három napon dolgoznak 10 órát, 4 nap pihenőnap. Így összesen 210 órát dolgoznak egy hónapban. Ez így szabályos? Illetve van-e bármilyen felelőssége a munkáltatónak (kölcsönbeadó cégnek) a jelenléti ív, munkaidőbeosztás miatt, ha azt nem ők írják, hanem a kölcsönvevő cég?
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy mint munkáltató meddig élhetünk a munkavállalóval szemben a tartozás levonásával. Jelen esetben 2016-ban kilépett munkavállalók nem szereltek le a gyárban, és a kölcsönbevevő cég most jelezte, hogy követeljük vissza tőlük a munkaruha díját, és ennek megfizetésére szólítsuk fel őket. Mikor kiléptettük, ezt nem jelezték felénk. A leszerelőlap hiányában a kilépőpapírokat kiadtuk. A legtöbb ilyen munkavállaló 1-2 napos oktatáson vett részt csak és azután nem ment be többet dolgozni, tehát a bére terhére sem tudtuk akkor ezt beállítani de mivel nem is jelezték felénk, tartozás mentesen adtunk ki papírokat. Mennyi ennek az elévülési ideje, felszólíthatjuk-e még erre a munkavállalókat? Jogosan követelhetjük-e vissza ezt a pénzt úgy, hogy emiatt nagy valószínűséggel új kilépő papírokat kell adjunk? Segítségét köszönve, Bóné Bernadett munkaügyi előadó
Tisztelt Szakértő! Több munkavállaló dolgozna másik munkáltató számára az Mt. 30. pontja (53. §-a) alapján. Ön szerint ilyenkor, ha az egyik munkavállaló beosztottjaként, csak az ő utasítását követve dolgozik a többi munkavállaló, akkor a más munkáltatónál történő munkavégzés csak az egyik vagy valamennyi munkavállaló tekintetében történik meg? Az Mt. alapján, megállapodás útján, értelmezésem szerint a 44 munkanap bővítésére is van lehetőség, ha az egymással összevethető rendelkezések alapján mégis a munkavállaló javára történik az eltérés. A más munkakörnél, illetve munkahelyen történő munkavégzés esetén ez jónak tűnik. Viszont kétséges, hogy a más munkáltatónál történő munkavégzés 44 munkanapot meghaladó részét nem minősíti-e bíróság vagy felügyelet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szabályok kijátszásának. Önnek mi a véleménye? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Azt mondják, a bűvész sosem árulja el a titkát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban bebizonyosodott, soha ne gondold, hogy soha! A kutató cég kérdésére ugyanis csaknem ezer cég nyilatkozott arról, hogyan kerüli el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől