209 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére
Minimálbér-emelés: így harcolnak a munkáltatók a költségnövekedés ellen
Cikk
Azt mondják, a bűvész sosem árulja el a titkát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban bebizonyosodott, soha ne gondold, hogy soha! A kutató cég kérdésére ugyanis csaknem ezer cég nyilatkozott arról, hogyan kerüli el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely éveken keresztül alvállalkozója volt egy másik kft.-nek. Az elszámolás alapja a munkákra fordított munkaidő volt. Az alvállalkozó áfás számlát állított ki, az áfa befizetésre is került. Ezt a kft.-t (az alvállalkozót) megvásárolták. Az új tulaj szerint ezek a munkák munkaerő-kölcsönzésnek minősülnek. Mi történik akkor, ha kiderül, hogy az új tulajdonosnak van igaza és tényleg munkaerő-kölcsönzés történt? Az áfa szempontjából lehet rendezni a számlák módosításával és áfa önrevízióval, de milyen következménye lehet annak, hogy nem volt az adott tevékenységre engedélye? Válaszát előre is köszönöm.
Munkaerő-kölcsönzés és díjazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.
Munkaerő-kölcsönzés és kollektív szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.
Munkaerő-kölcsönzés miatti vagyoni letét
Kérdés
Kedves Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk, ezért a vagyoni biztosítékunkat fel kell emelnünk 5 millió forintra, melyet igazolnunk is kell. A kérdésem a következő: pontosan hogyan kell igazolnunk, és pontosan hova kell beküldenünk az igazolást? Budapest III. kerületi cég vagyunk. Válaszát előre is köszönöm.
Munkaerő-kölcsönzés munkagéppel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni: a vállalkozás évek óta nagy munkagépeket ad bérbe (homlokrakodók, teleszkópos rakodók, úthenger stb.). Felmerült az igény, hogy a munkagépekkel együtt szakképzett munkagépkezelőket is bérbe vennének a cégünktől. Tudomásom szerint ez munkaerő-kölcsönzésnek minősül, ami áfakörben fordított tevékenységnek minősül. Továbbá szükség lenne a tevékenység nyilvántartásba vételre, valamint idéntől az 5 milliós vagyoni biztosíték megfizetésére. A legfontosabb kérdés az, hogy a társaság megteheti-e, hogy nem veteti nyilvántartásba magát munkaerőkölcsönzőként a kormányhivatalnál, de továbbra is kölcsönadja a dolgozóit az általa bérbe adott munkagépek kezelésére, viszont 27% áfával számlázza ezt a bérleti díjat fordított áfa helyett. Helyes-e így, végezheti-e így ezt a tevékenységet? Köszönettel: Horváth Emőke
Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Külföldi telephelyéről munkaerőt kölcsönöz (kb. 170 főt) a magyarországi székhelyű cég. Kérdésem, hogy ezen létszám után is meg kell-e fizetni Magyarországon a rehabilitációs hozzájárulást (vagyis beletartoznak az átlagos statisztikai létszámba ez esetben)? Ha mentessége van esetleg, akkor kint külföldön sem kell ezt megfizetni senkinek?
Belföldi kft. EU-s tagállamban végez munkát
Kérdés
1. Egy kft. az ügyvezető (közreműködő) és 10 fő alkalmazott EU-s tagállamban végez munkát. A két cég egymás között hogyan számlázza le az elvégzett munkát? A munkavállalók a magyar kft.-nél vannak be jelentve. 2. Magyarországon bejegyzett cég kölcsönözhet-e munkaerőt EU-s tagállamban, milyen feltételei vannak? A dolgozói kiküldetésnek EU-s tagállamba milyen feltételei vannak? Hány hónapig lehet kiküldetében lenni?
Munkaerő-kölcsönzés – továbbszámlázott tétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít panzióban, magánszálláson. A kölcsönbe vevővel személyenkénti fix ellátási díjban állapodtak meg, amit a munkaerő-kölcsönző társaság minden hónapban továbbszámláz a kölcsönbe vevő részére. A kérdésem az lenne, hogy költségoldalon ezen szolgáltatások (magánszemélytől igénybe vett bérleti díj, rezsi, internet stb.) közvetített szolgáltatásnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek a munkaerő-kölcsönző cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Vezető állást (főkönyvelő) lehet-e, illetve szabályos-e kölcsönzött munkaerővel betöltetni?
Alkalmassági vizsgálat költsége nem "normál" munkavállaló esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél jól jönne, ha tudnánk diákokat alkalmazni átmeneti időszakokra, korábban nem próbáltuk ezt, ezért bizonytalanok vagyunk. Abban kérem segítségét, hogy ha diákszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot a munkáltató, ki köteles fizetni az alkalmassági vizsgálat költségét? Függ-e ez a foglalkoztatás időtartamától? Rájuk is a munkaerő-kölcsönzés szabályai érvényesek (ha jól tudom ott eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő fizeti)? Vagy ez másnak minősülő forma? Az Mt. ezen szakaszai kiterjednek az ilyen módon foglalkoztatott diákokra (olvastam, hogy nemrég más törvény hatálya alá kerültek, de van utalás az Mt.-re). Köszönettel.
Mikor ki a foglalkoztató? Amit a cégnek és a dolgozónak is tudnia kell
Cikk
A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.
Munkaerő-kölcsönzés külföldről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Cégünk Szlovákiából kölcsönöz munkaerőt. Megkaptuk erről a számlát, mivel van a cégünknek uniós adószáma, így áfa nélkül. A számla összege tartalmazza a bért és a bérköltségeket. A bérköltségeket azonban információink szerint nekünk kell itthon bevallani és megfizetni. Tehát cégünk a járulékokkal csökkentett összeget utalta el a szlovák partnernek számla kiegyenlítésként. A problémák a következők: - helyes-e ez így? - illetve cégünk alanyi mentes, vagyis mivel megadtuk a közösségi adószámunkat és áfamentes számlát kaptunk, ezután itthon be kellene vallanunk és meg kellene fizetnünk a 27 százalékos áfát, hiszen az alanyi státusz miatt levonásba nem tudjuk helyezni? Egyrészt lehet, hogy jobban jártunk volna, ha nem adunk meg közösségi adószámot és a kedvezőbb 20 százalékos kinti áfát megfizetjük? Másrészt ha már itthon kell az ÁFÁ-t megfizetnünk, akkor mi után? Hiszen a számla járulékokat is tartalmaz. Ennek levonása utáni rész legyen a fizetendő ÁFA alapja? Vagy a teljes összeg? Vagy rosszul kiállított számlát kaptunk volna? A számlán csak munkaerő-kölcsönzés szerepel és egy melléklet tartalmazza, hogy abból mennyi a járulék. Köszönjük szépen a segítségüket!
Engedély nélkül végzett munkaerő-kölcsönzés, fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég munkaerő-kölcsönzésre jogosító engedély birtokában végzi ezen tevékenységét, és ennek megfelelően fordított áfásan számláz. Ugyanakkor egy körülbelül 6 hónapos időtartamban megszűnt az engedélye, azonban a cég ekkor is fordított áfásan számlázott. (Később visszakapta az engedélyét). Kell-e helyesbítenie az engedélyes időszakban kiállított fordított áfás számlákat amiatt, hogy a cégnek nem volt engedélye a számlázott tevékenységre? Ha igen, hogyan? Esetleg az engedély hiánya miatt még fordított áfás marad az ügylet? Válaszát előre is köszönöm.
Munkaerő-kölcsönző – fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatja dolgozóit. A számlát fordított áfával állítják ki részünkre. A következő hónaptól plusz két szerződést kötöttünk, melyben ugyanezen munkaerő-kölcsönző cég biztosítja ugyanezen dolgozók munkavégzési helyre juttatását és az étkezésüket. Kérdésem, hogy ezen két további tevékenységüket is fordított áfával kell számlázniuk kapcsolódó szolgáltatásként, vagy egyenes áfával? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
