Fordított vagy egyenes áfa: mi történik a munkaerő kölcsönzésekor?

Megosztás Tetszik

Számos kérdést vet fel a gyakorlatban, hogy az építőipari és egyéb szolgáltatások komplex szolgáltatásként nyújtása esetén – mely szolgáltatások munkaerő-kölcsönzést is tartalmaznak – a fordított vagy az egyenes adózás szabályait kell-e alkalmazni.

Az anomáliát az okozza, hogy 2015. január 1-jétől az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti: a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, függetlenül attól, hogy az milyen termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtáshoz kapcsolódik, minden esetben fordított adózás alá esnek.

Az adóhatóság álláspontja szerint nem az a döntő tényező, hogy a kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő magában a termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban részt vesz-e, hanem az, hogy a munkaerőt az igénybevevő adóalany az áfatörvény értelmében termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében hasznosítja. A munkaerő-kölcsönzés, -kirendelés, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátásának  a fogalmát az áfatörvény nem határozza meg, azok tekintetében a köznapi értelmezés az irányadó. Azt, hogy egy adott szerződést (ügyletet) e fogalmak alá tartozónak kell-e tekinteni, nem a szerződés (ügylet) elnevezése, hanem a valódi gazdasági tartalma alapján kell megítélni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, hogy ez milyen problémákat vet fel a gyakorlatban!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.