Újabb bűnszervezetet számolt fel a NAV az észak-alföldi régióban. Jól prosperáló vállalkozások vették igénybe munkaerő-kölcsönzésre szakosodott stróman cégek szolgáltatásait, hogy így csökkentsék adó- és járulékfizetési kötelezettségüket. A bűnszervezetet irányító nyíregyházi férfit és négy társát a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
Őrzésvédelmi, és vagyonőri feladatok ellátására szerződött az a munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, amelynek irányítóit Budapesten őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói. Eddigi adatok szerint mintegy két és félmilliárd forintot spóroltak a kiszolgáltatott munkavállalókon, és több mint egymilliárd forint áfát csaltak el.
Tisztelt Szakértők! Két cég között, amelyek nem állnak kapcsolt viszonyban, tehát nem azonos az ügyvezető, illetve nem leány-anya kapcsolatban állnak, lehet-e kirendelési megállapodás alapján munkát végeztetni? A két teljesen idegen cég szerződés alapján foglalkoztatja az összes dolgozót, kirendelési megállapodással, határozatlan időtartamra, hosszú távon, minden hónapban kiszámlázzák az ügyletet, melynek mögöttes dokumentuma a bérfeladás, a számla tartalma: költségtérítés szerződés szerint. A kérdésem arra irányul, hogy a munka törvénykönyve alapján ez az ügylet megengedett-e, illetve, mivel 27 százalékos áfával számláznak, az levonható-e? (Számomra ez rejtett munkaerő-kölcsönzésnek tűnik, amely fordított adós lenne az áfatörvény alapján.) Egyáltalán ez miben különbözik a munkaerő-kölcsönzés intézményétől? Köszönettel várva válaszukat,
A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy éven belül a második munkaerő-kölcsönző cégláncolatot számolták fel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. A munkaerőt kölcsönbevevő vállalat a munkaerőt külföldre szeretné kiküldeni. Ilyen esetben lehet-e a kölcsönbe adó cég a kiküldő? A munkaerő-kölcsönzés 2015. 01. 01-től fordítottan adózik. Amennyiben a kiküldő a munkaerő-kölcsönző cég, így a munkavállaló napidíjának és egyéb, a kiküldetéssel összefüggő költségének kiszámlázása is fordítottan adózik? Vagy ilyen esetben szét kell választani a közvetített szolgáltatásokat (szállás, taxi, repülőjegy), és azokat áfásan kiszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett társaság belföldi magánszemély tulajdonosa Ausztriában létrehozott egy céget, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. A magyar kft. toborozza és közvetíti ki a magyar dolgozókat az osztrák céghez, amely majd az ottani szabályoknak megfelelően munkaviszonyt köt az osztrák céggel. Kérdésként merült fel, hogy a magyar cég által a munkaerő-közvetítés, mint szolgáltatás, teljesítési helyének mi számít, avagy áfás vagy mentes ügylet lesz-e?
Tisztel Szakértő! Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Felmerült partnerünknél egy 6 hónapos határozott munkaidejű igény munkavállalókra. Cégünk Erzsébet utalványt szeretne a munkavállalók részére biztosítani a jogviszony végén egy összegben visszamenőleg. Kérdésünk lenne, hogy mi adhatjuk az utalványokat kedvezményes adózással 1 évre visszamenőleg 96 000 forint értékben? Tisztelettel GZS
Iskolaszövetkezet különböző munkákra (IT, csomagolás, adminisztráció, stb.) közvetiti tagjait. A szolgáltatás kiszámlázásakor a számlára a konkrét szolgáltatásokat, vagy a munkaerő-kölcsönzés szöveget kell írni?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy megvalósítható-e az, hogy a kölcsönzött munkaerő a kölcsönbe vevő nevére kiállított számlát elszámoljon? Adhat-e a kölcsönbe vevő elszámolási előleget a kölcsönzött munkaerőnek? Vagy csak a kölcsönbeadón keresztül? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2015. évtől fordított adózás alá esik a munkaerő-kölcsönzés. A kérdésem az lenne, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett a kölcsönbe vevő cafetéria-térítés jogcímen is fizet a kölcsönbe adónak, és ez a mellékszolgáltatás osztja a főtevékenység áfa "sorsát" és fordítottan adózik, vagy pedig rendes 27 százalékos áfás tétel? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Két vállalkozás munkaerő-kölcsönzési keretszerződésében kiköti, hogy amennyiben a kikölcsönzött dolgozó a szerződésben kikötött feltételeknek megfelel, ezt a munkájával bizonyította, akkor a kölcsönvevő saját állományba veszi a kölcsönzött munkaerőt. Amennyiben az átvétel megtörténik, a korábbi kölcsönvevő szerződésben meghatározott mértékű átvételi díjat köteles fizetni a korábbi kölcsönbeadónak. Fenti esetben, az átvételi díj számlázásakor, helyesen a szolgáltatási jegyzék mely kategóriájába sorolandó az átvételi díj jogcímen számlázott egyszeri díj? Alkalmazható-e a 74. 87.14 SZJ kategória ebben az esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Véleménye szerint az Áfa tv. 142. § (1) c) pontja értelmezendő-e a szociális szövetkezet által nyújtott feladatellátásra? Ezen együttműködések során a szociális szövetkezet tagjai bizonyos feladatokat látnak el más vállalkozásoknál, amely – szerződéses tartalmában, illetve gyakorlatában – leginkább az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokhoz hasonlítható. Munkaerő-kölcsönzésnek a jogviszony okán nem minősíthető, azonban a "kirendelés" és "személyzet rendelkezésre bocsátás" értelmezése kérdéses számomra. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adminisztratív munkára történő munkaerő-kölcsönzés számlázása esetén is a fordított áfát kell alkalmazni? Köszönettel.
Milyen ágazatokban várhatóak 2015-ben összehangolt, célzott munkaügyi ellenőrzések, mire számíthatnak pontosan az érintett szektorokban működő cégek, és hogyan készülhetnek fel leghatékonyabban a várható vizsgálatokra? A Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalta.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk fő tevékenysége munkaerő-kölcsönzés, amelyre 2015. 01. 01-től a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, azon ügyletekre, amelyek teljesítése 2015. 01. 01-jére, vagy azt követő időpontra esik. Számláinkat 30-60 napos fizetési határidővel állítjuk ki, illetve van olyan ezek között, amelyet faktoráltatunk is. 2014. 11. 27-én kelt, 2015. 01. 05-i teljesítési idejű és fizetési határidejű egyik számlánkat még nem a fordított adó szerint állítottuk ki. Ezt a számlánkat lefaktoráltattuk, 2014. 11. 28-án és 2014. 12. 10-én a faktoráló cég a számla bruttó értékének 85 százalékát megelőlegezte két részletben. A számla fennmaradó részét 2015. január 1. után írja jóvá a faktoráló cég a bankszámlánkon. A kérdésem az lenne, hogy helyesen jártunk-e el, hogy áfás számlát állítottunk ki, mert a számla pénzügyi teljesítése 85 százalékban már 2014-ben megtörtént? Válaszukat előre is köszönöm!
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték