Tisztelt Szakértő! Most hallottuk, hogy annak a cégnek, amely munkaerőt kölcsönöz, bejelentési kötelezettsége van. Arra vonatkozóan nincs információnk, hogy melyik nyomtatványon, és milyen törvény hatálya alatt kell ezt megtenni, ha egyáltalán van ilyen kötelezettség. (Bújtuk az áfabevallást és a 201T bevallást, de nem találtunk erre utaló jelet.) Válaszukat előre is megköszönjük!
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönző céget szeretne indítani. 1.) Milyen engedélyekre van ehhez szükség? 2.) Milyen plusz nyomtatványokat kell kitölteni a NAV részére? 3.) A számlázás különös szabályai? 4.) Kell-e valamire különösen odafigyelni? 5.) Tevékenységi kör TEÁOR-száma? 6.) SZJ-száma a szolgáltatásnak? 7.) Az áfa fordított, ezzel kapcsolatban van-e valamilyen külön követelmény? Nagyon jól akarja ügyfelünk csinálni, s ezért járatja ennyire körbe a témát. Előre is köszönöm szíves válaszukat, üdvözlettel, Kálmán Csaba.
Tisztelt Szakértő! Két fuvarozással foglalkozó cég milyen feltételekkel adhatja kölcsön a dolgozóit a másiknak igény szerint egy-egy fuvarra? Milyen szerződés, dokumentumok szükségesek hozzá?
Újabb bűnszervezetet számolt fel a NAV az észak-alföldi régióban. Jól prosperáló vállalkozások vették igénybe munkaerő-kölcsönzésre szakosodott stróman cégek szolgáltatásait, hogy így csökkentsék adó- és járulékfizetési kötelezettségüket. A bűnszervezetet irányító nyíregyházi férfit és négy társát a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
Őrzésvédelmi, és vagyonőri feladatok ellátására szerződött az a munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, amelynek irányítóit Budapesten őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói. Eddigi adatok szerint mintegy két és félmilliárd forintot spóroltak a kiszolgáltatott munkavállalókon, és több mint egymilliárd forint áfát csaltak el.
Tisztelt Szakértők! Két cég között, amelyek nem állnak kapcsolt viszonyban, tehát nem azonos az ügyvezető, illetve nem leány-anya kapcsolatban állnak, lehet-e kirendelési megállapodás alapján munkát végeztetni? A két teljesen idegen cég szerződés alapján foglalkoztatja az összes dolgozót, kirendelési megállapodással, határozatlan időtartamra, hosszú távon, minden hónapban kiszámlázzák az ügyletet, melynek mögöttes dokumentuma a bérfeladás, a számla tartalma: költségtérítés szerződés szerint. A kérdésem arra irányul, hogy a munka törvénykönyve alapján ez az ügylet megengedett-e, illetve, mivel 27 százalékos áfával számláznak, az levonható-e? (Számomra ez rejtett munkaerő-kölcsönzésnek tűnik, amely fordított adós lenne az áfatörvény alapján.) Egyáltalán ez miben különbözik a munkaerő-kölcsönzés intézményétől? Köszönettel várva válaszukat,
A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy éven belül a második munkaerő-kölcsönző cégláncolatot számolták fel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. A munkaerőt kölcsönbevevő vállalat a munkaerőt külföldre szeretné kiküldeni. Ilyen esetben lehet-e a kölcsönbe adó cég a kiküldő? A munkaerő-kölcsönzés 2015. 01. 01-től fordítottan adózik. Amennyiben a kiküldő a munkaerő-kölcsönző cég, így a munkavállaló napidíjának és egyéb, a kiküldetéssel összefüggő költségének kiszámlázása is fordítottan adózik? Vagy ilyen esetben szét kell választani a közvetített szolgáltatásokat (szállás, taxi, repülőjegy), és azokat áfásan kiszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett társaság belföldi magánszemély tulajdonosa Ausztriában létrehozott egy céget, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. A magyar kft. toborozza és közvetíti ki a magyar dolgozókat az osztrák céghez, amely majd az ottani szabályoknak megfelelően munkaviszonyt köt az osztrák céggel. Kérdésként merült fel, hogy a magyar cég által a munkaerő-közvetítés, mint szolgáltatás, teljesítési helyének mi számít, avagy áfás vagy mentes ügylet lesz-e?
Tisztel Szakértő! Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Felmerült partnerünknél egy 6 hónapos határozott munkaidejű igény munkavállalókra. Cégünk Erzsébet utalványt szeretne a munkavállalók részére biztosítani a jogviszony végén egy összegben visszamenőleg. Kérdésünk lenne, hogy mi adhatjuk az utalványokat kedvezményes adózással 1 évre visszamenőleg 96 000 forint értékben? Tisztelettel GZS
Iskolaszövetkezet különböző munkákra (IT, csomagolás, adminisztráció, stb.) közvetiti tagjait. A szolgáltatás kiszámlázásakor a számlára a konkrét szolgáltatásokat, vagy a munkaerő-kölcsönzés szöveget kell írni?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy megvalósítható-e az, hogy a kölcsönzött munkaerő a kölcsönbe vevő nevére kiállított számlát elszámoljon? Adhat-e a kölcsönbe vevő elszámolási előleget a kölcsönzött munkaerőnek? Vagy csak a kölcsönbeadón keresztül? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2015. évtől fordított adózás alá esik a munkaerő-kölcsönzés. A kérdésem az lenne, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett a kölcsönbe vevő cafetéria-térítés jogcímen is fizet a kölcsönbe adónak, és ez a mellékszolgáltatás osztja a főtevékenység áfa "sorsát" és fordítottan adózik, vagy pedig rendes 27 százalékos áfás tétel? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Két vállalkozás munkaerő-kölcsönzési keretszerződésében kiköti, hogy amennyiben a kikölcsönzött dolgozó a szerződésben kikötött feltételeknek megfelel, ezt a munkájával bizonyította, akkor a kölcsönvevő saját állományba veszi a kölcsönzött munkaerőt. Amennyiben az átvétel megtörténik, a korábbi kölcsönvevő szerződésben meghatározott mértékű átvételi díjat köteles fizetni a korábbi kölcsönbeadónak. Fenti esetben, az átvételi díj számlázásakor, helyesen a szolgáltatási jegyzék mely kategóriájába sorolandó az átvételi díj jogcímen számlázott egyszeri díj? Alkalmazható-e a 74. 87.14 SZJ kategória ebben az esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Véleménye szerint az Áfa tv. 142. § (1) c) pontja értelmezendő-e a szociális szövetkezet által nyújtott feladatellátásra? Ezen együttműködések során a szociális szövetkezet tagjai bizonyos feladatokat látnak el más vállalkozásoknál, amely – szerződéses tartalmában, illetve gyakorlatában – leginkább az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokhoz hasonlítható. Munkaerő-kölcsönzésnek a jogviszony okán nem minősíthető, azonban a "kirendelés" és "személyzet rendelkezésre bocsátás" értelmezése kérdéses számomra. Válaszát előre is köszönöm!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték