215 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére
Diákszövetkezettől igénybe vett munka
Kérdés
Egy társaságtól kaptam könyvelésre számlát, valamelyik diákszövetkezettől kapták, a tartalma -20 óra fizikai munka. Be kell jelenteni az itt dolgozott diákokat a 19TMUNK nyomtatványon? Vagy ez nem munkaerő-kölcsönzésnek minősül, hanem szolgáltatás?
Mennyire kiszolgáltatott a kölcsönzött munkavállalói státusz?
Cikk
A munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatottakra nem minden esetben ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a hagyományos, nem atipikus keretek között dolgozó munkavállalókra, és a jogszabályokat ismerve kijelenthető, hogy sok esetben hátrányosabb helyzetben vannak a kölcsönzés keretében dolgozók. Különösen igaz ez a munkaviszony megszüntetésének feltételeire, valamint a megszüntetéskori járandóságokra. Ezt mutatjuk be most részletesen.
Növénytermesztési szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Teáor 0161 alá tartozó növénytermesztési szolgáltatást szeretne végezni egy vállalkozó. Tehát gyümölcsszedési, zöldségszedési stb. munkákat, melyeket a megbízó telephelyén végez, a megbízó technológiáját betartva, azonban a saját embereivel látja el a munkát. A kijelölt területtel, ha végeznek, akkor kiszámlázza a szerződésben meghatározott munkadíjat. Kérdésem, hogy ez legális-e, vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősítheti-e egy hatóság? Köszönettel: Kiss Anita
Ki számít munkáltatónak, és ki munkavállalónak?
Cikk
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
Egyszerűsített foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzéssel – döntött a Kúria
Cikk
Egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony munkaerő-kölcsönzés céljából is létesíthető, azt azonban, hogy azonos felek között egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony és egy további munkaviszony párhuzamosan álljon fenn, az Mt. kifejezetten tiltja, ahogyan azt is, hogy a felek a közöttük fennálló munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében módosítsák – mondta ki a Kúria.
Komoly büntetésre számíthatnak a fiktív munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.
Jogalap nélkül büntetett a NAV, az EU bírósága az adózót igazolta
Cikk
Ellentétes az uniós joggal a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönző szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózást előíró magyar szabályozás idő előtti alkalmazása – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága szerdán.
Közérdekű nyugdíjas szövetkezeti szolgáltatás ismérvei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hasonlóan a vállalkozási szerződés és a munkaviszony összehasonlítására vonatkozó főbb ismérvekhez, kérem, szíveskedjék megvilágítani, hogy milyen főbb ismérvek különböztetik meg a munkaerő-kölcsönzést a szerződött partner részére nyújtott közérdekű nyugdíjas szövetkezeti szolgáltatástól. Köszönettel.
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbi kérdésben. A kölcsönbevevő céget bejelentési kötelezettség terheli a kölcsönbe vett dolgozóra vonatkozóan a 18TMUNK adatlapon. Többek között jelenteni kell az érintett dolgozó foglalkoztatása megkezdésének napját, valamint, ha befejeződött a foglalkoztatás, a befejezés napját. Kérdésem, hogy a munkaerő-kölcsönzés tekintetében mi nevezhető foglalkoztatásnak, illetve ha a bérelt dolgozó szabadságon van, vagy egyéb fizetett távolléten, esetleg igazolatlan távolléten, ezek az időtartamok tekinthetők-e foglalkoztatásnak? Ki kell-e jelenteni a dolgozót ezen időtartamok alatt a kölcsönbevevő cégtől, majd újra bejelenteni, amennyiben ezen távollétek után újra munkába áll a dolgozó? Segítségét köszönöm!
Munkaügyi kérdés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy Magyarországon bejegyzett kft. foglalkoztat 2 főt, akik azonban a Németországi anyavállalatnak végeznek munkát. Fizetésüket a magyar kft.-től kapják, a magyarok fizetik a járulékokat, és a 2 fő munkavállalása (például szabadság, táppénz) a magyar jogszabály alapján kerül elszámolásra. A munkaszerződésükben is a magyar kft. a munkáltató. A 2018. évre a magyar kft. nem hárít át semmilyen költséget a német anyacégnek, azonban megállapodásuk szerint következő év januárjától a magyar kft. kiszámlázza a 2 dolgozó után fizetett összes költséget (bér és járulékok). A 2 dolgozó munkaköréből kifolyólag sokszor utazik külföldre, az utazási költségeket a német anyacég fizeti, azonban a szállásköltséget a mai napig nem vállalta fel senki, a munkavállaló hitelezte. A német cég nem fizeti, mert a 2 magyar nem munkavállalója, a magyarok meg azt mondják, ez nem az ő dolguk. A magyar cégnek elkészült egy külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályzata, miszerint minden dolgozót 50 euro/nap napidíj illet meg. A fent említett 2 dolgozó kérését, hogy a napidíjat fizessék ki, azzal hárította el a kft., hogy ők a magyar céggel állnak munkaviszonyban, de rájuk ez a napidíjszabályzat nem vonatkozik (a megfogalmazott napidíj-ellátmányban nincs olyan kitétel, hogy ez a 2 főre nem vonatkozik). Szeretném tudni, hogy a magyar cég jogszerűen jár-e el, hogy nem fizeti ki a szállás- és napidíjat? Hogyan számlázhatja majd ki jövő évben a munkavállalók bérét és járulékait? Ez nem burkolt munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-kölcsönzés feltételei
Cikk
Azáltal, hogy tulajdonrésze van egy magyar kft.-nek egy német munkaerő-kölcsönzésre jogosult cégben, szerzett-e bármilyen jogosultságot arra, hogy ő is kölcsönözhesse a magyar cégben bejelentett dolgozókat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Jogbizonytalanság külföldi cég munkaerő-kölcsönzése esetén
Cikk
EU-s tagállamban székhellyel rendelkező társaság Magyarországon fióktelepet alapított, és azon keresztül munkaerőkölcsönzési tevékenységet végez, melyre vonatkozóan az engedélyt megkapta. Külföldi társaság ugyanolyan feltételekkel végezhet munkaerő-kölcsönzési tevékenységet Magyarországon, mint egy magyar társaság. A gyakorlatban azonban a társadalombiztosítási azonosító jel kibocsátásánál problémával szembesülhet.
Egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzése munkaerő-kölcsönzés esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.
Idegenforgalmi adó kölcsönzött munkások részére közvetített szállás bérbeadásánál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét az alábbi kérdések megválaszolásával: Kft. bérelne ingatlant a vállalkozás székhelyén kívüli településen. A bérbeadó meghatározott szinteket adna bérbe a kft. részére, ahol 10 darab szoba található. Kft. tovább adná bérbe a vele kapcsolatban álló munkaerő-kölcsönző cég részére ezen szobákat, a kft. által bérelt munkavállalók részére történne a szobák bérlése. A munkaerő-kölcsönző cégnek nincs a bérelt ingatlan területén székhelye. A munkavállalók nem rendelkeznek állandó és ideiglenes lakcímmel (bevándorlási engedéllyel rendelkeznek). A munkaerő-kölcsönző cég van kapcsolatban a bérelt munkavállalókkal. Az ingatlant a kölcsönző cég üzemeltetné. A munkavállalókat munkásszálláson a bérelt ingatlanban szállásoltatná el hosszú távon. Felmerült kérdésként, hogy - idegenforgalmi adó vonatkozik az eset alapján - vendég fogalma hogyan értelmezhető - ha kell idegenforgalmi adót fizetni, akkor ki az adó adó alanya ki (a bérbeadó, a kft., a bérbevevő, kölcsönző cég) - milyen dokumentáció szükséges - a kft.-nek be kell-e jelenteni fióktelepként a bérelt ingatlant? Várom válaszát!
Vádirat újabb 137 ember ellen a fiktív munkaerő-kölcsönzések ügyében
Cikk
Újabb 137 ember ellen nyújtott be vádiratot az országot behálózó, fiktív munkaerő-kölcsönzések ügyében a Heves Megyei Főügyészség – közölte a megyei főügyészhelyettes szerdán az MTI-vel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
