Számos előnye miatt a foglalkoztatási munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma; míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra – ecseteli a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
Tisztelt szakértő! Szövetkezetünk egy munkavállalóját kölcsönbe szeretné adni egy másik cégnek. A megállapodást milyen kikötéssel lehet megkötni? A kölcsönzött munkaerő bérköltségét és járulékait ki lehet számlázni a kölcsönbe vevőnek, erre kell áfát felszámolni? Kell engedélyt kérni valamelyik hatóságtól, hogy a munkavállalót kölcsön adhassuk? A szükséges bevallásokat melyik fél késziti el, és vallja be? Tisztelettel megköszönöm válaszát!
Nappali tagozatos főiskolai hallgató szeretne munkaerő-kölcsönzésre vállalkozást indítani. Ukrán munkavállalókat közvetítene, akik már évek óta itt dolgoznak Magyarországon, van adó- és taj-kártyájuk, van bejelentett lakásuk, melyet a bérbe vevő cég biztosít. Ez a fajta tevékenység folytatható-e egyéni vállalkozásban, vagy csak kft. formában és 3 millió törzstőkénél magasabb összeggel indított társaságban? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi munkajogi kérdésben kérném a segítségüket. Van két egymással kapcsolt viszonyban lévő belföldi vállalkozás. Az egyik tartósan átengedné – ellenérték fejében – a munkavállalóit a másik cég részére. Vagyis a munkavállalók kizárólag a másik cég telephelyén végeznék a tevékenységüket tartósan, gyakorlatilag egész évben. Úgy tudom, a munkaerő-kölcsönzésnek szigorú feltételei vannak. Így ez nem jöhetne szóba. Kérdés, hogy van-e jogi lehetőség az ilyen foglalkoztatási konstrukcióra munkaerő-kölcsönzésen kívül is? A munkavállalókat már korábban is alkalmazta a most őket átengedő cég, tehát nem kölcsönzési célból lettek korábban felvéve. Több munkáltató által kötött munkaszerződés ez esetben szóba jöhet-e, ha valójában csak az egyik cégnél – ahová kiküldik őket – végeznek ténylegesen munkát, és ezért ellenértéket kérne a másik "kiküldő" cég?
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném segítségüket és állásfoglalásukat kérni. Egy magyarországi kft. építőipari tevékenységet végez Magyarország területén, és a saját munkaerő mellett kölcsönöz egy szerb vállalkozástól munkaerőt. Az a kérdésem, hogy a külföldi – szerb – cég kötelezhető-e áfaregisztrációra? Van-e a munkaerő-kölcsönzésre külön szabály? Előre köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Iskolaszövetkezet fordított áfás számlát állít ki a kft. megrendelőjének. Ha a megrendelő továbbközvetíti a diákokat, akkor ez a kft. már áfás számlát kell, hogy kiállítson? Köszönettel.
Egyre gyakoribb, hogy egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalóját, szolgáltatásnyújtás keretében, különösen jellemző ez az építőiparban.
Egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló nem fizette be a közterheket több száz dolgozó után, és a forgalmi adóval is trükközött, ezzel 1,6 milliárd forintos kára keletkezett az állami költségvetésnek – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága szerdán az MTI-t.
Egy társaságtól kaptam könyvelésre számlát, valamelyik diákszövetkezettől kapták, a tartalma -20 óra fizikai munka. Be kell jelenteni az itt dolgozott diákokat a 19TMUNK nyomtatványon? Vagy ez nem munkaerő-kölcsönzésnek minősül, hanem szolgáltatás?
A munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatottakra nem minden esetben ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a hagyományos, nem atipikus keretek között dolgozó munkavállalókra, és a jogszabályokat ismerve kijelenthető, hogy sok esetben hátrányosabb helyzetben vannak a kölcsönzés keretében dolgozók. Különösen igaz ez a munkaviszony megszüntetésének feltételeire, valamint a megszüntetéskori járandóságokra. Ezt mutatjuk be most részletesen.
Tisztelt Szakértő! Teáor 0161 alá tartozó növénytermesztési szolgáltatást szeretne végezni egy vállalkozó. Tehát gyümölcsszedési, zöldségszedési stb. munkákat, melyeket a megbízó telephelyén végez, a megbízó technológiáját betartva, azonban a saját embereivel látja el a munkát. A kijelölt területtel, ha végeznek, akkor kiszámlázza a szerződésben meghatározott munkadíjat. Kérdésem, hogy ez legális-e, vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősítheti-e egy hatóság? Köszönettel: Kiss Anita
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
Egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony munkaerő-kölcsönzés céljából is létesíthető, azt azonban, hogy azonos felek között egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony és egy további munkaviszony párhuzamosan álljon fenn, az Mt. kifejezetten tiltja, ahogyan azt is, hogy a felek a közöttük fennálló munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében módosítsák – mondta ki a Kúria.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.
Ellentétes az uniós joggal a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönző szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózást előíró magyar szabályozás idő előtti alkalmazása – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága szerdán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték