A munkaerő-kölcsönzésben érdekelt dunántúli bűnszervezetnél egymilliárd forint értékben biztosított készpénzt, luxusautókat, ingatlanokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A fényűző körülmények között élő bűnözők a munkavállalók után fizetendő közterheket csalták el, majd’ kétmilliárd forint kárt okozva a költségvetésnek.
Tisztelt Szakértő! Határozott időre vettek fel egy munkaerő-kölcsönző céghez. A "belsős" (kölcsönvevőnél dolgozó) munkatársak euróban kapják a fizetésüket, és a miénk is így lett kiszámolva, majd forintra váltva, bár a pontos összeget nem ismertük, csak a forintalapút. Vannak köztünk fizikai dolgozók és irodaiak is. Az ajánlattételtől és az aláírás időpontjától kezdve is sokat gyengült a forint. Így a pénzüket itthon elköltő (euróról forintra váltó) belsős foglalkoztatottak (kölcsönvevőre nem irányadó az Mt., csak a kölcsönbeadóra) egyre többet keresnek, miközben a mi fizetésünk változatlan. Az nem baj, hogy ők jobban élnek, de így a fizetések közti különbség nő, és közben rengeteget drágultak a bolti áruk (ez persze nem a kölcsönbeadó baja, sem hibája). Ön szerint van lehetőség korrekcióra? Már persze az is öröm, hogy van munka, de a különbség már a vírus előtt jó pár hónappal érezhető volt, ezért szeretném tudni, mit gondol Ön a lehetőségekről. Segítségét köszönöm.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta hét gyanúsított – öt férfi és két nő, köztük egy ügyvéd – letartóztatását, akik munkaerő-kölcsönzés során a munkabérek feketén történő kifizetéséhez fiktív számlákat állítottak ki és ezzel a költségvetésnek több mint 315 millió forint kárt okoztak.
Számos előnye miatt a foglalkoztatási munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma; míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra – ecseteli a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
Tisztelt szakértő! Szövetkezetünk egy munkavállalóját kölcsönbe szeretné adni egy másik cégnek. A megállapodást milyen kikötéssel lehet megkötni? A kölcsönzött munkaerő bérköltségét és járulékait ki lehet számlázni a kölcsönbe vevőnek, erre kell áfát felszámolni? Kell engedélyt kérni valamelyik hatóságtól, hogy a munkavállalót kölcsön adhassuk? A szükséges bevallásokat melyik fél késziti el, és vallja be? Tisztelettel megköszönöm válaszát!
Nappali tagozatos főiskolai hallgató szeretne munkaerő-kölcsönzésre vállalkozást indítani. Ukrán munkavállalókat közvetítene, akik már évek óta itt dolgoznak Magyarországon, van adó- és taj-kártyájuk, van bejelentett lakásuk, melyet a bérbe vevő cég biztosít. Ez a fajta tevékenység folytatható-e egyéni vállalkozásban, vagy csak kft. formában és 3 millió törzstőkénél magasabb összeggel indított társaságban? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi munkajogi kérdésben kérném a segítségüket. Van két egymással kapcsolt viszonyban lévő belföldi vállalkozás. Az egyik tartósan átengedné – ellenérték fejében – a munkavállalóit a másik cég részére. Vagyis a munkavállalók kizárólag a másik cég telephelyén végeznék a tevékenységüket tartósan, gyakorlatilag egész évben. Úgy tudom, a munkaerő-kölcsönzésnek szigorú feltételei vannak. Így ez nem jöhetne szóba. Kérdés, hogy van-e jogi lehetőség az ilyen foglalkoztatási konstrukcióra munkaerő-kölcsönzésen kívül is? A munkavállalókat már korábban is alkalmazta a most őket átengedő cég, tehát nem kölcsönzési célból lettek korábban felvéve. Több munkáltató által kötött munkaszerződés ez esetben szóba jöhet-e, ha valójában csak az egyik cégnél – ahová kiküldik őket – végeznek ténylegesen munkát, és ezért ellenértéket kérne a másik "kiküldő" cég?
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretném segítségüket és állásfoglalásukat kérni. Egy magyarországi kft. építőipari tevékenységet végez Magyarország területén, és a saját munkaerő mellett kölcsönöz egy szerb vállalkozástól munkaerőt. Az a kérdésem, hogy a külföldi – szerb – cég kötelezhető-e áfaregisztrációra? Van-e a munkaerő-kölcsönzésre külön szabály? Előre köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Iskolaszövetkezet fordított áfás számlát állít ki a kft. megrendelőjének. Ha a megrendelő továbbközvetíti a diákokat, akkor ez a kft. már áfás számlát kell, hogy kiállítson? Köszönettel.
Egyre gyakoribb, hogy egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalóját, szolgáltatásnyújtás keretében, különösen jellemző ez az építőiparban.
Egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló nem fizette be a közterheket több száz dolgozó után, és a forgalmi adóval is trükközött, ezzel 1,6 milliárd forintos kára keletkezett az állami költségvetésnek – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága szerdán az MTI-t.
Egy társaságtól kaptam könyvelésre számlát, valamelyik diákszövetkezettől kapták, a tartalma -20 óra fizikai munka. Be kell jelenteni az itt dolgozott diákokat a 19TMUNK nyomtatványon? Vagy ez nem munkaerő-kölcsönzésnek minősül, hanem szolgáltatás?
A munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatottakra nem minden esetben ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a hagyományos, nem atipikus keretek között dolgozó munkavállalókra, és a jogszabályokat ismerve kijelenthető, hogy sok esetben hátrányosabb helyzetben vannak a kölcsönzés keretében dolgozók. Különösen igaz ez a munkaviszony megszüntetésének feltételeire, valamint a megszüntetéskori járandóságokra. Ezt mutatjuk be most részletesen.
Tisztelt Szakértő! Teáor 0161 alá tartozó növénytermesztési szolgáltatást szeretne végezni egy vállalkozó. Tehát gyümölcsszedési, zöldségszedési stb. munkákat, melyeket a megbízó telephelyén végez, a megbízó technológiáját betartva, azonban a saját embereivel látja el a munkát. A kijelölt területtel, ha végeznek, akkor kiszámlázza a szerződésben meghatározott munkadíjat. Kérdésem, hogy ez legális-e, vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősítheti-e egy hatóság? Köszönettel: Kiss Anita
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték