Biztosnak tűnik, hogy a 2026. június 7-ei határidőig nem lép hatályba a bértranszparenciáról szóló uniós irányelvet a hazai jogrendbe átültető törvény. A EY és Trenkwalder közös közleményben arra ösztönzi a hazai cégeket, hogy ettől függetlenül kezdjék el mielőbb alkalmazni a bértranszparencia-alapelveket.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mi a helyes levonási sorrend, ha az adóhatóságtól és egy végrehajtótól egy nap különbséggel munkabérletiltás érkezett. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Az online rendezvényünkről készült videófelvételen szakértő előadónk jogi és HR-szempontból bemutatja, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Nyakunkon a határidő! Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) hazai jogba történő átültetését 2026. június 7-éig kell végrehajtani. A határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a felkészülés, miközben a magyar implementáció részletei még nem ismertek. Sok vállalat már megkezdte az előkészületeket, azonban a folyamat során gyakran több kérdés merül fel, mint amennyi válasz születik.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy 5/2-es, hétfőtől péntekig (8:00–16:30-ig) dolgozó munkavállaló esetében hogyan kell megállapítani a vasárnapi pótlékot, ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el szombat 22:00-tól vasárnap 02:00-ig. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig az 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. A cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket.
Minden második dolgozónak gondja van a fizetésével, vagy kifejezetten kevésnek tartja, vagy úgy érzi, az infláció felemészti. Ehhez képest túl sok a feladat meg a stressz – írja a nepszava.hu.
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Online rendezvényünkön szakértő előadónk jogi és HR-szempontból mutatja be, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Egy belföldi társaság a munkavállalóit külföldön foglalkoztatja, a nemzetgazdasági szintű bruttó bér belföldön kerül számfejtésre. Mivel a munkavégzés helye Németország, a munkabér fizethető-e euróban? Ha igen, milyen feltételek mellett? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tovább kell takarékoskodni egy átlagos lakásért – írja a nepszava.hu.
2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 9,8, a reálkereset pedig 6,3%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 607 700, a nettó kereset mediánértéke 427 500 forintot ért el, 9,4, illetve 10,8%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték