530 találat a(z) munkabér cimkére

KSH: a bruttó átlagkereset 764 100 forint volt Cikk

2026 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 11,0, a reálkereset pedig 9,0%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 615 600, a nettó kereset mediánértéke 436 200 forintot ért el, 9,5, illetve 11,5%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a KSH.

Több letiltás érvényesítése Kérdés

Magyar munkáltató dolgozójának ausztriai tartós munkavégzése Kérdés

Kétórás figyelmeztető sztrájk volt az IKEA-ban Cikk

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a munkavállalók az IKEA mindhárom magyarországi áruházában és más telephelyein is csütörtökön 10–12 óráig – tájékoztatta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke az MTI-t.

KSH: a bruttó átlagkereset 772 200 forint volt áprilisban Cikk

2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 616 000, a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot ért el, 9,1, illetve 11,1%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Vasas Szakszervezet: figyelmeztető sztrájkot tartanak a Hanon pécsi telephelyén Cikk

Kétórás figyelmeztető sztrájkot jelentett be péntekre a Vasas Szakszervezet a Hanon Systems Hungary Kft. pécsi telephelyére – közölte az érdekvédelmi szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Neuralgikus pontok egyszerűsített foglalkoztatás esetén Cikk

Az alábbiakban olyan jogszabályi rendelkezéseket veszünk górcső alá, amelyek értelmezése az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kapcsán kihívást jelenthetnek. Tekintettel arra, hogy ezen területek vonatkozásában rengeteg olvasói kérdés is érkezik, így célszerű önálló cikkben feldolgozni a témát. Lássuk a lényeget!

Munkabér euróban Kérdés

Műszakpótlék alapjának meghatározása Kérdés

Egyenlő bér kérdése – megváltozott munkaképesség Kérdés

A nap kérdése: kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjpénztári felvét után? Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha 2025-ben a nyugdíjpénztár tagja az egyéni nyugdíjszámláján tartott összeget 10 év várakozási idő után, de még nyugdíjba vonulása előtt felvette, az ebből származó bevétel beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó maximumába. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Bérezés átláthatósága: csúszik a törvényalkotás, mit tegyenek a magyar cégek? Cikk

Biztosnak tűnik, hogy a 2026. június 7-ei határidőig nem lép hatályba a bértranszparenciáról szóló uniós irányelvet a hazai jogrendbe átültető törvény. A EY és Trenkwalder közös közleményben arra ösztönzi a hazai cégeket, hogy ettől függetlenül kezdjék el mielőbb alkalmazni a bértranszparencia-alapelveket.

Letiltás munkabérből – levonási sorrend Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mi a helyes levonási sorrend, ha az adóhatóságtól és egy végrehajtótól egy nap különbséggel munkabérletiltás érkezett. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Megjelent „A munkabér többé nem titok! Felkészülés a bértranszparencia-szabályok gyakorlati alkalmazására” című webinárium videófelvétele Cikk

2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Az online rendezvényünkről készült videófelvételen szakértő előadónk jogi és HR-szempontból bemutatja, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.

A bértranszparencia gyakorlatba ültetése: mire figyeljenek a magyar cégek, hogy időt és kockázatot spóroljanak? Cikk

Nyakunkon a határidő! Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) hazai jogba történő átültetését 2026. június 7-éig kell végrehajtani. A határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a felkészülés, miközben a magyar implementáció részletei még nem ismertek. Sok vállalat már megkezdte az előkészületeket, azonban a folyamat során gyakran több kérdés merül fel, mint amennyi válasz születik.