526 találat a(z) munkabér cimkére

Cikk

2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 616 000, a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot ért el, 9,1, illetve 11,1%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Cikk

Az alábbiakban olyan jogszabályi rendelkezéseket veszünk górcső alá, amelyek értelmezése az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kapcsán kihívást jelenthetnek. Tekintettel arra, hogy ezen területek vonatkozásában rengeteg olvasói kérdés is érkezik, így célszerű önálló cikkben feldolgozni a témát. Lássuk a lényeget!

Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha 2025-ben a nyugdíjpénztár tagja az egyéni nyugdíjszámláján tartott összeget 10 év várakozási idő után, de még nyugdíjba vonulása előtt felvette, az ebből származó bevétel beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó maximumába. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mi a helyes levonási sorrend, ha az adóhatóságtól és egy végrehajtótól egy nap különbséggel munkabérletiltás érkezett. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Cikk

2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Az online rendezvényünkről készült videófelvételen szakértő előadónk jogi és HR-szempontból bemutatja, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.

Cikk

Nyakunkon a határidő! Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) hazai jogba történő átültetését 2026. június 7-éig kell végrehajtani. A határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a felkészülés, miközben a magyar implementáció részletei még nem ismertek. Sok vállalat már megkezdte az előkészületeket, azonban a folyamat során gyakran több kérdés merül fel, mint amennyi válasz születik.

Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy 5/2-es, hétfőtől péntekig (8:00–16:30-ig) dolgozó munkavállaló esetében hogyan kell megállapítani a vasárnapi pótlékot, ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el szombat 22:00-tól vasárnap 02:00-ig. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

Cikk

Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig az 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. A cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezető járulékfizetése tanulmányok mellett

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kínában élő kft.-tulajdonos járulékfizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink