Két uniós irányelv átültetésére tett közös javaslatot az öt hazai szakszervezeti konföderáció

Megosztás Tetszik

Egységes javaslatcsomagot dolgozott ki az Európai Unió bértranszparenciára, valamint a megfelelő minimálbérekről és a kollektív szerződéses lefedettségről szóló irányelveinek magyarországi átültetésére az öt hazai országos szakszervezeti konföderáció – tájékoztatta az MTI-t szerdán a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

A MASZSZ, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sürgetik a jogharmonizációt, mivel a 2022/2041-es minimálbér-irányelv cselekvési tervére vonatkozó 2025. decemberi, valamint a 2023/970-es bértranszparencia-irányelv átültetésére vonatkozó 2026. júniusi határidő már lejárt – áll a közleményben.

A javaslatcsomag egyik fő eleme a bérdiszkrimináció felszámolása és a bértitok eltörlése. A kezdeményezést indokolja, hogy a nemek közötti bérszakadék Magyarországon eléri a 16,9 százalékot, amely jelentősen meghaladja a 11 százalékos uniós átlagot - figyelmeztetnek a konföderációk.

A szakszervezetek azt javasolják, hogy foglalkoztatotti létszámtól függetlenül minden munkáltató számára legyen kötelező az átlátható, nemi szempontból semleges bérstruktúrák alkalmazása, és az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bért” elv érvényesítése érdekében az érdekképviseletek kapjanak jogosultságot a béradatok megismerésére.

A javaslat másik főbb célja elérni, hogy jóval több hazai munkavállalót védjen kollektív szerződés, megközelítve ezzel a 80 százalékos európai uniós elvárást. Ennek elérése érdekében a konföderációk a szakszervezeti jogosítványok megerősítését, a munkahelyi szervezkedés feltételeinek javítását, valamint a sztrájkszabályozás átfogó felülvizsgálatát - többek között a még elégséges szolgáltatás megállapításának újraszabályozását – kezdeményezik.

A konföderációk javasolják, hogy a bértranszparenciát és a szakszervezeti jogokat megsértő munkáltatókat a jogalkotó zárja ki az állami támogatásokból és a közbeszerzési eljárásokból, továbbá szorgalmazzák egy önálló, független hatóság létrehozását a megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatóság funkcióinak betöltésére – olvasható az MTI közleményében.