Foglalkoztathatja-e munkavállalóját a munkáltató két, egymástól eltérő munkakörben?

Megosztás Tetszik

Vállalhat-e két, egymástól eltérő munkakört ugyanannál a munkáltatónál a munkavállaló? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy munkavállaló pénztárosi beosztásban dolgozik, teljes munkaidős munkaviszonyos, egyhavi munkaidőkeretben látja el feladatát és munkarendje egyenlőtlenül kerül beosztásra (hétfő és szombat között). Vállalhat-e ugyanazon cégnél az eredeti munkakörétől függetlenül 1 órás takarítási feladatokat úgy, hogy külön szerződés keretében, külön jelenléti ív vezetésével, minden munkanapján közvetlenül a 8 órás munkaköre után látná el a tevékenységét? Szabályosan járna-e el a munkáltató, ha mindkét munkaviszonyára csak alapbért fizetne és nem tekintené túlórának a jelenléti ívek alapján az 1 órás takarítást, annak fényében, hogy más munkakörben, külön szerződésben látná el feladatát a munkavállaló? Átminősíthetné-e egy munkaügyi ellenőrzés a takarítást plusz 1 óra túlmunkának a leírtak ellenére is, ami esetében pótlékfizetési kötelezettség merülne fel? Hány perc munkaközi szünet vonatkozna a munkavállalóra abban az esetben, ha adott napon a két munkakör munkaideje együttesen meghaladná a 9 órát, de külön-külön nem?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályozása a következő:

Egy munkavállaló az Mt. szerint akármennyi munkaviszonyt létesíthet. Az az eset, amire rákérdezett, ugyanakkor a joggyakorlatban vitatott. Van olyan álláspont, mely szerint létesíthető 2 munkaviszony teljesen elkülönülő munkakörökre. Másik álláspont szerint ugyanakkor munkakörből egy lehet, a két munkakör a munka- és pihenőidő szabályainak megkerülése.

Ezzel a kockázattal kell számolniuk és azzal is, hogy a felügyelet átminősít.

Esetleg megoldható megbízási szerződéssel úgy, hogy a takarítást a munkavállaló akkor látja el, amikor ideje engedi az adott napon, tehát, hogy ne emlékeztessen munkaviszonyra. Hozhat saját takarítási eszközt, esetleg helyettessel is elláthatja a feladatot. Ha a munkaviszony jegyeit nem viseli magán (utasításhoz kötöttség, alá-fölé rendeltség, munkáltató eszközeinek használata, személyes rendelkezésre állás stb.) akkor a jogviszony lehet megbízási jogviszony is.

Abban az esetben, ha bekövetkezne az átminősítés, valóban keletkezik napi egy óra rendkívüli munkavégzés, amelyre pótlékot is kell fizetni az Mt. 143. §-a szerint. Ebben az esetben azonban ennek éves keretét is túllépheti, hiszen minden napra nem osztható be rendkívüli munkavégzés.

Nézzük a munkaközi szünet kérdését.

103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama

a) a hat órát meghaladja, húsz perc,

b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt

perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

(3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.

(4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

(5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.

(6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.

Önöknél a 9 órát a munkavégzés, ha jól értem, nem haladja meg.