adozona.hu
Foglalkoztathatja-e munkavállalóját a munkáltató két, egymástól eltérő munkakörben?
//adozona.hu/munkajog/jogszeru_kulonbozo_tobb_munkakor_munkaltato_5LMUHK
Foglalkoztathatja-e munkavállalóját a munkáltató két, egymástól eltérő munkakörben?
Vállalhat-e két, egymástól eltérő munkakört ugyanannál a munkáltatónál a munkavállaló? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy munkavállaló pénztárosi beosztásban dolgozik, teljes munkaidős munkaviszonyos, egyhavi munkaidőkeretben látja el feladatát és munkarendje egyenlőtlenül kerül beosztásra (hétfő és szombat között). Vállalhat-e ugyanazon cégnél az eredeti munkakörétől függetlenül 1 órás takarítási feladatokat úgy, hogy külön szerződés keretében, külön jelenléti ív vezetésével, minden munkanapján közvetlenül a 8 órás munkaköre után látná el a tevékenységét? Szabályosan járna-e el a munkáltató, ha mindkét munkaviszonyára csak alapbért fizetne és nem tekintené túlórának a jelenléti ívek alapján az 1 órás takarítást, annak fényében, hogy más munkakörben, külön szerződésben látná el feladatát a munkavállaló? Átminősíthetné-e egy munkaügyi ellenőrzés a takarítást plusz 1 óra túlmunkának a leírtak ellenére is, ami esetében pótlékfizetési kötelezettség merülne fel? Hány perc munkaközi szünet vonatkozna a munkavállalóra abban az esetben, ha adott napon a két munkakör munkaideje együttesen meghaladná a 9 órát, de külön-külön nem?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályozása a következő:
Egy munkavállaló az Mt. szerint akármennyi munkaviszonyt létesíthet. Az az eset, amire rákérdezett, ugyanakkor a joggyakorlatban vitatott. Van olyan álláspont, mely szerint létesíthető 2 munkaviszony teljesen elkülönülő munkakörökre. Másik álláspont szerint ugyanakkor munkakörből egy lehet, a két munkakör a munka- és pihenőidő szabályainak megkerülése.
Ezzel a kockázattal kell számolniuk és azzal is, hogy a felügyelet átminősít.
Esetleg megoldható megbízási szerződéssel úgy, hogy a takarítást a munkavállaló akkor látja el, amikor ideje engedi az adott napon, tehát, hogy ne emlékeztessen munkaviszonyra. Hozhat saját takarítási eszközt, esetleg helyettessel is elláthatja a feladatot. Ha a munkaviszony jegyeit nem viseli magán (utasításhoz kötöttség, alá-fölé rendeltség, munkáltató eszközeinek használata, személyes rendelkezésre állás stb.) akkor a jogviszony lehet megbízási jogviszony is.
Abban az esetben, ha bekövetkezne az átminősítés, valóban keletkezik napi egy óra rendkívüli munkavégzés, amelyre pótlékot is kell fizetni az Mt. 143. §-a szerint. Ebben az esetben azonban ennek éves keretét is túllépheti, hiszen minden napra nem osztható be rendkívüli munkavégzés.
Nézzük a munkaközi szünet kérdését.
103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt
perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.
(4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
(5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.
(6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.
Önöknél a 9 órát a munkavégzés, ha jól értem, nem haladja meg.
Hozzászólások (1)
Megjegyzem, hogy a szakképzési centrumok és a Klebelsberg Központ által erőltetett megosztott pedagógus jogviszonyok okán megszűnt az ilyen eset vitathatósága, mert állambácsi az ügyvéd úr által vitatott esetet ezerszámra műveli, ráadásul nem is eltérő munkakörben, hanem UGYANAZON munkakörben, csak eltérő munkavégzési helyszínen. Így az adott pedagógust ki lehet rúgni az "egyik" állásából, hogy a másikban kiszolgáltatottabb részmunkaidős helyzetbe kerüljön, anélkül, hogy teljesen megváljanak tőle.
Ezért is kellett a jogviszonyok bejelentésére szolgáló 08E nyomtatványon sorszámozni a jogviszonyokat, merthogy a többjogviszonyos, de azonos munkáltatós műsort éppen ezek az oktatási intézmények játszották el. Persze a bíróságok erről mit sem tudnak, így lehet, hogy egy munkaügyi ellenőrzés után indult perben a bíró a "gyakorlattól" eltérőnek minősítené az esetet, ami nagyfokú bírói tájékozatlanságra utalna.
Szerény véleményem szerint, ha a munkáltató és a munkavállaló konszenzuálisan állapodik meg, akkor hogy jön oda egy harmadik fél, hogy ezt vitassa?