Pihenőnap, bérpótlék és elszámolás munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónál

Megosztás Tetszik

A munkaidőkeret gyakorlati alkalmazása során rendszeresen felmerülnek kérdések a bérpótlékok megfizetésének ütemezésével, valamint a kompenzáló pihenőidő kiadásának törvényi feltételeivel kapcsolatban. Cikkünkben a munkáltatókat és munkavállalókat érintő legfontosabb szabályokat ismertetjük.

Mitől speciális a munkaidőkeret?

Maga a munkaidőkeret a munkaidő egyenlőtlen beosztási formája. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő nem hétfőtől péntekig egyenletesen, hanem akár a hét minden napján – bizonyos feltételekkel – szabadon szórható szét. Mivel ez a munkáltató számára határozott előnyökkel (például a rendkívüli munkaidő keletkezésének elkerülése) a munkavállaló számára pedig hátrányokkal jár (például nehezen tervezhető magánélet), így ennek feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) pontosan meghatározza.

A munkaidőkeret tartama így alapesetben legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (utazó munkavállaló) foglalkoztatott munkavállaló esetében.

Végezetül a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap. Fontos szempont, hogy habár a munka- és pihenőidőre korlátok vonatkoznak, ezen szabályok jó része munkaidőkeretben átlagolva érvényesül a keret teljes időtartamára nézve.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy az érvényben lévő munkajogi szabályozás szerint

• a munkáltatónak mikor és mennyi bérpótlékot kell fizetnie,
• mit jelent a kompenzáló pihenőidő, továbbá
• mikor kell kifizetni a bérpótlékokat.