Egyszemélyes kft. ügyvezetője lehet-e egyszerre munkáltató és munkavállaló?

Megosztás Tetszik

Egyszemélyes kft. tulajdonosa ügyvezető a cégben. Alkalmazhatja-e saját magát munkaviszonyban? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az előzményekkel kezdem a válaszadást: a ma már hatálytalan a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) idejében született egyik legfelsőbb bírósági döntés kimondta, hogy senki sem lehet egyszerre munkáltató és munkavállaló is. A döntés alapja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011. május 23. napján hozott 7.M.760/2001/4. számú ítéletének indokolása, mely a következőket fogalmazta meg: "egyetlen esetben nem létesíthet a társaság az ügyvezetővel munkaviszonyt, akkor, ha a természetes személy tag 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (egyszemélyes társaság). Egyszemélyes társaság esetén hiányzik a taggyűlés, a legalább két tag, akik közül az egyik a munkáltatói jogokat gyakorolhatná az ügyvezető felett. Ebben az esetben a Gt. rendelkezése folytán azáltal és azért kizárt az ügyvezetői munkaviszony létesítése, mert a Gt. 18.§ (5) bekezdése értelmében a tag az őt érintő kérdésben nem szavazhat. Ha pedig egyetlen, az érintett személyen kívüli tag sincs, aki a munkaszerződés megkötéséről dönthetne, fogalmilag kizárt a munkaviszony létrehozása. Ez esetben tehát pontosan beazonosítható az a törvényi rendelkezés, amely az egyszemélyes társaság esetében kizárja az ügyvezetői munkaviszony létesítését. Bár a Gt. 171. § (4) bekezdése szerint az egyszemélyes kft. és annak a tagja mint két önálló jogalany köthetne szerződést, s így elvileg munkaszerződést is, de annak előfeltétele, nevezetesen a munkaviszony létesítésére vonatkozó társasági döntés hiányzik, ezért érvényesen a munkaszerződés nem köthető meg".

A 3/2003. számú PJE határozat lényege az volt, hogy "betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával". Ebben a döntésében mondta ki a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy "a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése".

A Gt. 2014. március 15-én hatályát vesztette, a 2014. március 3-án kelt 1/2004. PJE határozatot pedig a Kúria hatályon kívül helyezte. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is tartalmazó, 2014. március 15-étől hatályos Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A korábban a gazdasági társaságokat szabályozó Gt. és a régi Ptk. hatálya alatt erre csak akkor volt lehetőség, ha az alapító okirat tartalmazta ennek a lehetőségét.

Nehézséget az is jelent, hogy nincs rendelkezésre álló bírói gyakorlat, sőt, a fenti ítéletnek sem kifejezetten ez a kérdés volt a tárgya, a bíróság csupán a jogi okfejtések teljessége érdekében tért ki az egyszemélyes társaságok ügyvezetésére. Megítélésem szerint az egyszemélyes kft. ügyvezetője állhat munkaviszonyban, ha ez nem így lenne, akkor – ha nem is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.), de legalább a Ptk.-ban – megjelenne valamiféle kifejezett megszorító rendelkezés, és maga az alapító okirat szerződésmintája sem mond ellent ennek.