288 találat a(z) munkába járás cimkére
Munkába járás, bérletköltség térítése, közigazgatási határok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy budaörsi székhelyű munkáltató és két budapesti lakóhelyű dolgozó, akik tömegközlekedéssel (busszal) járnak dolgozni. A dolgozók megveszik a havi BKK-bérletet, valamint megveszik a havi budaörsi bérletet, mert a budapesti bérlet csak az 1. budaörsi megállóig érvényes, nekik viszont még három megállót kell utazniuk a busszal Budaörsön belül (bár nem kell átszállniuk, mert ilyen a járat). Melyik bérlet minősül közigazgatási határon kívüli bérletnek? A dolgozó vagy a munkáltató szempontjából vizsgálandó a közigazgatási határon kívüliség? Ha a munkáltató a 39/2010. kormányrendeletben kötelezően írt 86 helyett 100 százalékot térít, melyik (a budapesti vagy a budaörsi) lesz szja-mentes, és melyik számít már adókötelesnek? Válaszukat előre is köszönöm!
Négy kérdés a munkába járás költségének megtérítéséről
Cikk
Meg kell-e téríteni a dolgozó részére a havi maximum négy alkalom hazautazási költséget és mennyi a fizetendő minimum térítés a négy alkalomból, ha a munkavállaló állandó lakcíme 200 kilométerre van a munkahelyétől? Csak közösségi közlekedési költségtérítés lehetséges, vagy alkalmazható a 9 Ft/km költségtérítés, ha a dolgozó állandó lakhelye Budapesten van, a munkavégzés helye pedig Miskolcon? Ha a dolgozó nem adott le nyilatkozatot, hogy honnan jár be dolgozni, de utólag több hónapra visszamenőleg megigényli a 9 Ft/km költségtérítést, jogos-e az igénye, adómentesen kifizetheti-e utólag ezt az összeget a munkáltató?
Kiküldetés-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozó közigazgatási határon belülről jár dolgozni. A munkaideje 15 órakor lejár, viszont vissza kell járnia hetente kétszer az esti órákban ellenőrizni a kazánt. Dönthet úgy a munkáltató, hogy közigazgatási határon belül is fizeti a munkába járást még úgy is, hogy nem mozgáskorlátozott munkavállalóról van szó, és nincs 10 éven aluli, köznevelési intézményben tanuló gyermeke? A visszarendelt munkavégzésre kiküldetést kell elszámolni neki, vagy semmit, mert közigazgatási határon belül lakik? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járáshoz használt céges autó üzemanyagának áfája
Cikk
Adott építőipari kft. rendelkezik saját hatszemélyes tehergépjárművel. Az alkalmazottak ezzel járnak dolgozni, illetve szállítják a munkavégzéshez szükséges anyagokat. Mivel távmunkáról van szó, ezért az alkalmazottak hétvégente hazajárnak 150-200 kilométerrel távolabb lévő lakóhelyükre. A kft. hozzájárul a hazajutásukhoz. Ugyanezen tehergépjárművel tudnak az alkalmazottak hazamenni. Ilyen esetben is jogosult a kft. az üzemanyagszámlák áfájának levonására, vagy van valami megkötés, esetleg külön nyilvántartás vezetése ezzel kapcsolatosan? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Céges autó munkába járáshoz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott építőipari kft. rendelkezik saját hatszemélyes tehergépjárművel. Az alkalmazottak ezzel járnak dolgozni, illetve szállítják a munkavégzéshez szükséges anyagokat. Mivel távmunkáról van szó, ezért az alkalmazottak hétvégente hazajárnak 150-200 kilométerrel távolabb lévő lakóhelyükre. A kft. hozzájárul a hazajutásukhoz. Ugyanezen tehergépjárművel tudnak az alkalmazottak hazamenni. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben is jogosult a kft. az üzemanyagszámlák áfájának levonására, vagy van valami megkötés, esetleg külön nyilvántartás vezetése ezzel kapcsolatosan? Válaszukat előre is köszönöm!
Munkába járás választható költségtérítése
Kérdés
Egy társaság költségtérítést szeretne adni dolgozóinak a munkába járáshoz, lehetőleg adómentesen. A munkavállalók zöme a munkavégzés helyén kívüli közigazgatási területről jár be dolgozni. Részükre a munkáltató távolsági/helyközi (nem helyi) autóbuszbérletet térít 86 százalékos mértékben. Kérdés: fizethet-e a munkáltató adómentesen 15 Ft/km összeget (naponta oda-vissza) a dolgozóknak a bérlettérítés helyett? Kell-e vizsgálni azt, hogy a munkavállaló a beosztása szerint munkába járást tömegközlekedéssel is meg tudná oldani, továbbá kell-e azt vizsgálni, hogy van-e személyautója a dolgozónak; adható-e a 15 Ft/km összeg annak a dolgozónak is, akit például a szomszédja fuvaroz be minden nap a munkahelyére, vagy éppen kerékpárral jár be dolgozni? Készíthet-e a munkáltató olyan szabályzatot, amelyben ezt a lehetőséget csak a munkavállalók meghatározott körére alkalmazza?
Cégautó – mi számít munkába járásnak?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Munkába járáshoz adott juttatás
Kérdés
Tisztelt Címzett! Cégünknél felmerült az a lehetőség hogy a cégautóval nem rendelkező vezetők részére üzemanyagkártyát biztosít a cég. A cél az lenne, hogy a cég fizesse az adót a felmerült költség után. Kérdésem, hogy minősülhet-e ez egyéb, nem meghatározott juttatásnak azzal, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportjára (cégautóval nem rendelkező vezetők) vonatkozna a feltétel, és szabályzatban rögzítenénk. Válaszát előre is köszönöm.
Költségtérítés
Kérdés
A 39/2010. kormányrendelet 4. § d) pontja a gyerekre nézve pontosan mikortól hatályos? Köteles-e nyilatkoztatni a munkáltató gyerekről, életvitelszerű lakhelyről vagy a dolgozónak kell kérnie a költségtérítést és nyilatkoznia? Ha nincs dolgozói nyilatkozat, fennáll-e a kötelezettsége a munkáltatónak? Ha volt 10 év alatti gyerekes, de ők nem nyilatkoztak ez irányban, a munkáltató nem adott eddig ilyen költségtérítést, visszamenőleg utólag fizethet-e egyben, illetve köteles-e fizetni? Köszönöm
Vezetői engedély nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem mellé újabb kérdés merült fel. http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_12_Munkaba_jaras_kifizetesenek_felte_ylj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kettő munkavállaló ugyanazzal az autóval járnak dolgozni, egyiküknek nincs vezetői engedélye. Korábban olvastam, hogy vezetői engedély megléte nem szükséges munkába járás elszámolásához, de ha személygépjármű után kéri az elszámolást, akkor sem? Mindkét munkavállalónak kifizethető a munkába járás költsége, vagy ekkor már a csoportos szállítás szabályai lépnek életbe? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás kifizetésének feltételei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló a testvére autójával jár dolgozni. Útvonalterv alapján a leghosszabb útvonal alapján kéri az elszámolást, fizetős utat is igénybe vesz. Engedélyezhető a munkabájárás a fenti feltételekkel? Van-e jogszabályi hivatkozás arra, hogy a legrövidebb útvonalat kell figyelembe vennie, és fizetős utat nem tartalmazhat? Továbbá, ha havi elszámolás van, akkor a kerekítés szabályai az adott hónapra vonatkoznak vagy napi bontásban? Pl. oda 4,3 km, oda-vissza egy nap 8,6 km. Akkor 20 nappal számolva 172k m vagy 180 km? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás vagy kiküldetés? Támpontok az értelmezéshez
Cikk
A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkába járás költségtérítésénél, ha valaki vidékről jár a fővárosba dolgozni, a vonat- vagy távolságiautóbusz-bérlet árának térítése mellett kérheti-e a BKK-bérlet árát is, mivel a végállomásokról még el kell jutnia a munkahelyig? Köszönettel: S.Matild
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Kedves Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Téríthető-e adómentesen annak az utazási bérletnek a 86 százaléka, amelyet a munkavállaló a munkahely és a saját lakhely közötti menetrend szerinti járaton használ, de a saját városán belül? A munkahely Budapesten van, a lakóhely Szegeden. Budapest és Szeged között vasúti bérletet használ, majd Szegeden átszáll egy menetrend szerinti járatra, hogy a lakóhelyére érjen, mivel a vasútállomás messze van a tényleges lakóhelytől. A Szegeden belül használt járatra vonatkozik a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Krisztina
Munkába járás vonattal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozónk Fótról jár munkába Budapestre. Lakóhelye (nyilatkozat van) Fót. A vonat érletet Dunakeszi-Budapest útvonalról hozta. Ezt azzal indokolja, hogy neki jobb megoldás, ha fóti lakóhelyéről a Fóti vasútállomás helyett a Dunakeszi vasútállomásra megy ki, és onnan indul, mivel a Fótról közlekedő vonat gyakran késik.Ebben az esetben adómentesen kifizethetjük-e a dolgozónak a Dunakeszi-Budapest közötti vasúti bérlet 86 százalékát? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
