Tisztelt Szakértő! Helyi lakos munkavállaló részére adható-e a 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusára tekintettel a 9 vagy 15 forintos gépkocsi-költségtérítés, ha 10 éven aluli gyermeket nevel? Ha igen, mi van a gépkocsival nem rendelkező munkavállalókkal? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a munkába járásához költségtérítési igénnyel lépett fel, melyet bejelentett tartózkodási helyéről kért. A munkavégzés helye egy vidéki város. A munkavállaló állandó lakhelye egy tőle 15 kilométerre lévő város. A munkavállaló a magánéletében bekövetkezett változások miatt egy olyan városban létesített tartózkodási helyet, amely a munkahelyétől 50 kilométerre van, és onnan csak gépkocsival tud munkába járni. Igényét az 50 kilométerre lévő tartózkodási helyéről történő munkába járás költségtérítésére nyújtotta be. A lakcímkártyájával igazolta mindkét lakcímét. Ebben az esetben a munkáltatónak - a tartózkodási helyéről - kötelező-e a 9 Ft/km, maximum 15 Ft/km költségtérítés folyósítása.
Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója tömegközlekedéssel jár be a munkahelyre egy, a céghez közeli kisvárosból. A személyes iratait áttekintve megállapítottuk, hogy a „Lakcímet igazoló hatósági igazolvány”-on ez a közeli kisváros nem szerepel. Oka, hogy nem jelentkezett át az okmányirodánál a korábbi (lényegesen messzebb lévő szülői városból), s ezt nem is kívánja megtenni. Ilyen esetben elfogadható-e, hogy lenyilatkoztatom, jelenleg pontosan mi az ideiglenes (okmányirodába be nem jelentett) lakcíme, s így azt figyelembe tudom venni a távolsági bérletének elszámolása során mint „lakhelyet”? Hogyan tudok meggyőződni a nyilatkozatának a valódiságáról? – A busztársaság által kiállított számla s bérlet egy típusán van távolsági viszonylat feltüntetve is, másik típusán viszont csak kilométer szerepel (viszonylat sehol). – Amennyiben vonattal járna be a dolgozó, szintén megfigyelhető a kétfajta dokumentáció (attól függ, mekkora méretű településen veszi meg a bérletet). Kérném a fentiekben szíves segítségüket. Üdvözlettel: Előfizető
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkáltató a munkába járás költségét kilométerenként 15 forinttal téríti, a 9 és 15 forint közötti részre van-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Egy budapesti telephellyel rendelkező cég Budapesten bérel egy ingatlant, melyben az alkalmazottak laknak. Az alkalmazottak állandó lakcíme egy vidéki városban van. A vállalkozás az alkalmazottaknak a munkába járáshoz biztosít helyi bérletet. Ebben az esetben kell-e cégnek a helyi bérlettérítés után után szja-t és ehót fizetni?
Kérdésem munkába járással kapcsolatos. A MÁV Start Klub kártyacsalád keretén belül a Start Klub Bónusz Kártya megfeleltethető havi bérletnek? A munkáltató a kártya után meg kell, hogy fizesse a kötelező járulékot, de elszámolható-e úgy, hogy a munkavállaló a kártya összegének a 14%-át fizetné meg (mint a bérletek esetében, mint munkába járás)? Tehát a munkáltató a 96%-át téríti a kártyának.
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozói személyautóval járnak munkába. Az 1. számú dolgozó saját gépjárművével hozza a 2. számú dolgozót, ugyanazon településről. A munkáltató köteles-e megfizetni a 2. számú dolgozó részére megfizetni a 9 forint/km költségtérítést, vagy csak adhatja azt? Válaszadását előre is köszönöm!
Január közepén váratlanul módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet. Változott a szocho mértéke, így hozzá kapcsolódó kedvezmények is, módosultak a táppénz, a gyed szabályai. Nagy felbolydulást eredményezett a székhelyszolgáltatók bejelentése körüli mizéria.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk olyan helységben lakik, ahonnan a munkahelyre tömegközlekedési eszközzel is be tud járni. Az ügyvezető engedélyezte neki a gépkocsival történő munkába járást. Saját gépkocsija nincs, édesapja gépkocsijával jár. Lehetséges-e ebben az esetben elszámolni a 9, vagy 15 forintot?
Tisztelt Szakértő! Egy vecsési székhelyű munkáltató a dolgozójának munkába járáshoz bérleteket térít. A dolgozó budapesti lakos. BKV-bérlet és egy Volánbusz-bérlet szükséges a munkába járásához. Mi minősül helyinek és mi helyközinek ez esetben? Melyik bérlet, a BKV vagy a vecsési volánbuszos bérlet adható a munkáltató és a munkavállaló szempontjából adómentesen? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Surányi Imréné! Ezúton is köszönöm előző válaszát munkába járás költségtérítésével kapcsolatban, viszont ehhez kapcsolódóan lenne még két kérdésem: 1.) Idézek az Ön válaszából: "a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van". A fentiek alapján óvodás korú gyermek esetén nem jár 15 forint/kilométer adómentes költségtérítés? (Ez kicsit furcsa.) 2.) Jól tudom-e, hogy ez a kormányrendelet 2017. január 13-án lett kihirdetve, és csak a kihirdetést követő 3. hónap első napjától lesz hatályos, vagyis 2017. április 1-jétől? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalója kapott céges személyautót üzleti ügyek intézésére. Amíg üzleti célra használta, addig kiküldetési rendelvénnyel számolták el a költségtérítését. Viszont kiderült, hogy magáncélra is használja (pl. munkába járáshoz), ezekre, úgy tudom, nem lehet ilyet alkalmazni. Ilyenkor lép életbe a 9 Ft/km-es költségtérítés? Ha igen, akkor igaz, hogy idén már 15 Ft/km, ami adómentesen számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Lepsényi Mária! Először is szeretném megköszönni válaszát a "Munkába járás költségtérítése az szja- és az áfatörvény szemszögéből" elnevezésű kérdésemre. A választ olvasva felmerült bennem egy kérdés a csoportos személyszállítás kapcsán: mivel bérelt személygépkocsikról van szó, melyekkel kizárólag munkába járás történik, ezért, ha üzembentartóként a bérlő szerepelne a bérelt gépkocsik hivatalos irataiban, akkor alkalmazható-e az szja törvény 3. § 63. pontjának a) bekezdése? Ha igen, akkor a kizárólag munkába járáshoz használt személygépkocsi bérleti díjának áfája levonásba helyezhető? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan kell értelmezni a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontját az 5. §-t is figyelembe véve? Azaz a 4. § (1) bekezdés szerint, ha a munkavállaló csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közigazgatási határon belül történő közösségi közlekedést, akkor a személygépkocsival történő munkába járás minősíthető-e munkába járás költségének? Illetve az Szja törv. 25. § (4) bekezdése kizárja-e azt, hogy a jövedelem kiszámításánál ezt nem kell figyelembe venni [Szja törv. 25. § (2)]?.Röviden: a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontja szerint elszámolt költségtérítés számíthat-e az Szja törv. 25. § (2) bekezdése szerint elszámolt, nem adózó költségtérítésnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték