Tisztelt Szakértő! Dolgozónk olyan helységben lakik, ahonnan a munkahelyre tömegközlekedési eszközzel is be tud járni. Az ügyvezető engedélyezte neki a gépkocsival történő munkába járást. Saját gépkocsija nincs, édesapja gépkocsijával jár. Lehetséges-e ebben az esetben elszámolni a 9, vagy 15 forintot?
Tisztelt Szakértő! Egy vecsési székhelyű munkáltató a dolgozójának munkába járáshoz bérleteket térít. A dolgozó budapesti lakos. BKV-bérlet és egy Volánbusz-bérlet szükséges a munkába járásához. Mi minősül helyinek és mi helyközinek ez esetben? Melyik bérlet, a BKV vagy a vecsési volánbuszos bérlet adható a munkáltató és a munkavállaló szempontjából adómentesen? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Surányi Imréné! Ezúton is köszönöm előző válaszát munkába járás költségtérítésével kapcsolatban, viszont ehhez kapcsolódóan lenne még két kérdésem: 1.) Idézek az Ön válaszából: "a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van". A fentiek alapján óvodás korú gyermek esetén nem jár 15 forint/kilométer adómentes költségtérítés? (Ez kicsit furcsa.) 2.) Jól tudom-e, hogy ez a kormányrendelet 2017. január 13-án lett kihirdetve, és csak a kihirdetést követő 3. hónap első napjától lesz hatályos, vagyis 2017. április 1-jétől? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalója kapott céges személyautót üzleti ügyek intézésére. Amíg üzleti célra használta, addig kiküldetési rendelvénnyel számolták el a költségtérítését. Viszont kiderült, hogy magáncélra is használja (pl. munkába járáshoz), ezekre, úgy tudom, nem lehet ilyet alkalmazni. Ilyenkor lép életbe a 9 Ft/km-es költségtérítés? Ha igen, akkor igaz, hogy idén már 15 Ft/km, ami adómentesen számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Lepsényi Mária! Először is szeretném megköszönni válaszát a "Munkába járás költségtérítése az szja- és az áfatörvény szemszögéből" elnevezésű kérdésemre. A választ olvasva felmerült bennem egy kérdés a csoportos személyszállítás kapcsán: mivel bérelt személygépkocsikról van szó, melyekkel kizárólag munkába járás történik, ezért, ha üzembentartóként a bérlő szerepelne a bérelt gépkocsik hivatalos irataiban, akkor alkalmazható-e az szja törvény 3. § 63. pontjának a) bekezdése? Ha igen, akkor a kizárólag munkába járáshoz használt személygépkocsi bérleti díjának áfája levonásba helyezhető? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan kell értelmezni a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontját az 5. §-t is figyelembe véve? Azaz a 4. § (1) bekezdés szerint, ha a munkavállaló csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közigazgatási határon belül történő közösségi közlekedést, akkor a személygépkocsival történő munkába járás minősíthető-e munkába járás költségének? Illetve az Szja törv. 25. § (4) bekezdése kizárja-e azt, hogy a jövedelem kiszámításánál ezt nem kell figyelembe venni [Szja törv. 25. § (2)]?.Röviden: a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontja szerint elszámolt költségtérítés számíthat-e az Szja törv. 25. § (2) bekezdése szerint elszámolt, nem adózó költségtérítésnek?
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet módosítás [335/2016. (XI. 11.)] szerint a munkába járás fogalma kiegészült: 2. § ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, illetve a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították; Önadózó újságban értelmezés: ide tartoznak egy város külterületén lévő zöldmezős beruházáshoz közlekedő buszjáratok. A külterület értelmezését csak ingatlan-nyilvántartásban találtam meg: külterület a helységnek a belterület határán kívül eső része. Cégünk a város szélén, határán fekvő ipari parkban van (zöldmezős beruházás), a földhivatali tulajdoni lapon a terület belterület, viszont az ipari parkban csak cégek vannak, ide közvetlenül csak munkavégzés céljából, a munkavállalók munkahelyéhez eljutása miatt jár helyi buszjárat. Kérem szépen segítségét: – munkába járásnak minősül-e és a munkáltatónak kötelező-e a dolgozónak ezen munkába járást megtéríteni adómentesen, bérlet vagy gépkocsi esetén, vagy – nem minősül munkába járásnak és a dolgozónak fizetett térítés (bérlet) egyéb bérjellegű juttatásként, 43,66%-kal adóköteles.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni a következő, felmerült problémámra. Kft. bérel autókat egy lízingbe adó cégtől. A bérleti díj áfáját visszaigényeljük. Mit kell tennünk abban az esetben, ha ezeket az autókat a munkavállalók nem csak céges ügyben használják, hanem ezzel mennek haza is, illetve jönnek dolgozni, mert a hajnali munkakezdés miatt, illetve a távolság miatt nem tudnak másképpen bejárni. Ilyenkor mit kell tennünk az áfalevonással, illetve kell-e szja-t fizetni utána, például mint béren kívüli juttatás után? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel kapcsolatban kérem segítségét: mennyi munkába járási utazási költségtérítést fizethetek kilométerenként adó- és járulékmentesen azon munkavállalóimnak, akik a közösségi közlekedést is igénybe vehetnék, de ők a gépkocsival történő munkábajárást választották közigazgatási határon kívülről? Köszönettel várom válaszát.
Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a munkavállaló napi munkáját befejezve rendszeresen a munkahelyéről a vállalkozás tehergépkocsijával megy haza? Meg kell-e, és ha igen, milyen módon kell megtérítenie a dolgozónak a munkába járás költségeit? Csökkenthető-e a dolgozó által fizetendő összeg az adómentesen adható 15 Ft/km összeggel? Köszönettel: Czencz Ferencné
Tisztelt Adózóna! Olvastam a szakértő "Munkába járás a munkáltató által bérelt személygépkocsival" 2015.08.29-i válaszát. Ehhez kapcsolódó kiegészítő kérdésem: A bérelt személygépkocsit a gazdasági társaság üzemelteti, ezzel szállítja a munkavállalókat a lakóhelyükről a cég telephelyére, így oldaná meg a munkába járást. A jármű minden költségét (bérlet, üzemanyag) a gazdasági társaság fizeti), és nem fizet munkába járás címén semmit a dolgozóknak. Levonható-e a bérleti díj áfája? Üzletszerű-e ez a tevékenység? Vállalkozás érdekében felmerülő elismert költség? Nagyon szépen kérem mielőbbi válaszát. Köszönöm: Novák Katalin
Tisztelt Szakértő! Alkalmi munkavállaló részére köteles-e fizetni a munkába járás költségét a munkaadó? Tisztelettel:
Mi számít hivatali, üzleti utazásnak, kiküldetésnek, hogyan változnak a munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok? A NAV tájékoztatót közölt a legfontosabb tudnivalókról.
Munkába járásra fizetünk 9 forintt/kilométer térítést. 2016. decemberre fizethetünk-e 15 forintot adómentesen, mivel a kifizetésre 2017. évben kerül sor? Ha igen, kell-e valamire ügyelnünk? Kifizetés napja... Választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vállalat biztosít cégautót egyes munkavállalóinak magánhasználatra. A használat díját megtérítteti, kivéve a munkába járás és a munkából hazatérés útját. Azt szeretném kérdezni, hogy egyrészt milyen költségek terhelik akár a céget, akár a munkavállalót az első esetben, illetve milyenek a másodikban (tehát az ingyenes oda-visszaút is milyen fizetési kötelezettséggel jár)? A konkrét esetben: Van egy bizonyos keretösszeg, melyet x km-ig használhat a munkavállaló (bele nem számolva a lakóhelytől munkahelyig és visszautakat), ezt y összegért. A limit túllépése esetén km-enként z Ft-ot kell fizetnie munkavállalónak. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték