hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Országjáró munkavállalók kiküldetési pénze

  • adozona.hu

Munkavégzésük során gyakran utaznak az ország különböző településeire a munkavállalók. Milyen esetek számítanak kiküldetésnek, melyek munkába járásnak? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.

A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk tevékenységét az ország egész területén végzi. A feladatok egy részét a társaság munkavállalói végzik el. A munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként Magyarország egész területe szerepel, a munkaidő pedig heti 40 óra az előírás. A munkavállalók a legtöbb esetben a lakó/tartózkodási helyükről indulva keresik fel a helyszíneket, így van, hogy egy-két hét alatt csak 1 munkanapot töltenek a társaság székhelyén. Utazás a társaság tulajdonában álló gépjárművel történik. Kérdéseink a következők: A fenti körülmények esetén a munkavégzés A) belföldi kiküldetésnek minősül-e vagy tekinthetjük úgy, hogy B) a különböző helyszínekre utazások munkába járásnak minősülnek, esetleg lehetséges-e C) változó munkahelyen történő munkavégzésnek minősíteni? A) Ha kiküldetésnek minősül: akkor folyamatos kiküldetésnek számít-e?
Szükséges-e minden esetben elrendelni a kiküldetést vagy elegendő azt egyszer megtenni például a munkaköri leírásban? Ha el kell rendelni, akkor elegendő heti/havi megbontásban azt elkészíteni? Napidíj kifizetése mely esetekben szükséges? B) Ha munkába járásnak minősíthető, abban az esetben van-e ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettsége a társaságnak? C) Ha változó munkahelyen történő munkavégzésnek minősíthető, hogyan, milyen formában lehetséges az utazásokkal kapcsolatos esetlegesen felmerülő szállás és étkezési költségek rendezése a munkavállalók számára (például költségtérítéssel)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Adózási szempontból – a fogalmak munkajogi értelmezésétől függetlenül – a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) előírásait kell figyelembe venni. Eszerint az szja tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével – a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Munkahelynek pedig a munkáltatónak az a telephelye számít, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni. (Kiküldetés a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is, vagyis amikor a munkakör is eltér a szerződéstől, de jelen esetben nem erről van szó).

Mindez azt jelenti, hogy ha a társaság a munkavállalót ügyintézőként az ország egész területén foglalkoztaja, és a szokásos munkavégzésének helye nincs meghatározva, akkor csak a társaság székhelyére történő oda, onnan vissza utazás minősül munkába járásnak, a többi kiküldetés.

A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet alapján a belföldi kiküldetésben lévő munkavállalónak 6 órát meghaladó távollét esetén az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés jár. A költségtérítés számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként, vagy – ha munkáltató nem biztosítja a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén – legalább napi 500 forint költség-átalányként számolható el. A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (fuvaros) munkavállalónak adható költségátalány 3000 forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást (étkezést, szállást stb.) nem ad.

A nem fuvaros munkavállalók esetében a napidíj adóköteles, viszont a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni

-       az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon összeget, amelynek elszámolása a munkáltatónál bizonylattal igazoltan a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén 1,18×[szja+eho] megfizetése mellett történik [szja tv. 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont], mely esetben napidíj nem számolható el;

-       a szállás (ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés) megtérített ellenértékét is [szja tv. 7. § (1) q) pont].

A fuvaros munkavállalók esetében a napidíjból naponta 3000 forint igazolás nélkül levonható költség akkor, ha a fuvarozó ezen kívül kizárólag csak a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult (tehát az étkezés, szállás költségét saját maga viseli).

A kiküldetések „elrendelése” nem szükséges, de a napidíj szempontjából a távollét időtartamának megállapítása, valamint a céges gépjárművekre a társaság által elszámolt üzemanyagköltség (esetleg az üzemanyag-megtakarítás) indokoltságának alátámasztása érdekében véleményem szerint a menetlevél vezetése nem mellőzhető.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink