308 találat a(z) munkába járás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló a testvére autójával jár dolgozni. Útvonalterv alapján a leghosszabb útvonal alapján kéri az elszámolást, fizetős utat is igénybe vesz. Engedélyezhető a munkabájárás a fenti feltételekkel? Van-e jogszabályi hivatkozás arra, hogy a legrövidebb útvonalat kell figyelembe vennie, és fizetős utat nem tartalmazhat? Továbbá, ha havi elszámolás van, akkor a kerekítés szabályai az adott hónapra vonatkoznak vagy napi bontásban? Pl. oda 4,3 km, oda-vissza egy nap 8,6 km. Akkor 20 nappal számolva 172k m vagy 180 km? Köszönöm segítő válaszát!

Cikk

A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkába járás költségtérítésénél, ha valaki vidékről jár a fővárosba dolgozni, a vonat- vagy távolságiautóbusz-bérlet árának térítése mellett kérheti-e a BKK-bérlet árát is, mivel a végállomásokról még el kell jutnia a munkahelyig? Köszönettel: S.Matild

Kérdés

Kedves Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Téríthető-e adómentesen annak az utazási bérletnek a 86 százaléka, amelyet a munkavállaló a munkahely és a saját lakhely közötti menetrend szerinti járaton használ, de a saját városán belül? A munkahely Budapesten van, a lakóhely Szegeden. Budapest és Szeged között vasúti bérletet használ, majd Szegeden átszáll egy menetrend szerinti járatra, hogy a lakóhelyére érjen, mivel a vasútállomás messze van a tényleges lakóhelytől. A Szegeden belül használt járatra vonatkozik a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Krisztina

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozónk Fótról jár munkába Budapestre. Lakóhelye (nyilatkozat van) Fót. A vonat érletet Dunakeszi-Budapest útvonalról hozta. Ezt azzal indokolja, hogy neki jobb megoldás, ha fóti lakóhelyéről a Fóti vasútállomás helyett a Dunakeszi vasútállomásra megy ki, és onnan indul, mivel a Fótról közlekedő vonat gyakran késik.Ebben az esetben adómentesen kifizethetjük-e a dolgozónak a Dunakeszi-Budapest közötti vasúti bérlet 86 százalékát? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyi lakos munkavállaló részére adható-e a 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusára tekintettel a 9 vagy 15 forintos gépkocsi-költségtérítés, ha 10 éven aluli gyermeket nevel? Ha igen, mi van a gépkocsival nem rendelkező munkavállalókkal? Szíves válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a munkába járásához költségtérítési igénnyel lépett fel, melyet bejelentett tartózkodási helyéről kért. A munkavégzés helye egy vidéki város. A munkavállaló állandó lakhelye egy tőle 15 kilométerre lévő város. A munkavállaló a magánéletében bekövetkezett változások miatt egy olyan városban létesített tartózkodási helyet, amely a munkahelyétől 50 kilométerre van, és onnan csak gépkocsival tud munkába járni. Igényét az 50 kilométerre lévő tartózkodási helyéről történő munkába járás költségtérítésére nyújtotta be. A lakcímkártyájával igazolta mindkét lakcímét. Ebben az esetben a munkáltatónak - a tartózkodási helyéről - kötelező-e a 9 Ft/km, maximum 15 Ft/km költségtérítés folyósítása.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója tömegközlekedéssel jár be a munkahelyre egy, a céghez közeli kisvárosból. A személyes iratait áttekintve megállapítottuk, hogy a „Lakcímet igazoló hatósági igazolvány”-on ez a közeli kisváros nem szerepel. Oka, hogy nem jelentkezett át az okmányirodánál a korábbi (lényegesen messzebb lévő szülői városból), s ezt nem is kívánja megtenni. Ilyen esetben elfogadható-e, hogy lenyilatkoztatom, jelenleg pontosan mi az ideiglenes (okmányirodába be nem jelentett) lakcíme, s így azt figyelembe tudom venni a távolsági bérletének elszámolása során mint „lakhelyet”? Hogyan tudok meggyőződni a nyilatkozatának a valódiságáról? – A busztársaság által kiállított számla s bérlet egy típusán van távolsági viszonylat feltüntetve is, másik típusán viszont csak kilométer szerepel (viszonylat sehol). – Amennyiben vonattal járna be a dolgozó, szintén megfigyelhető a kétfajta dokumentáció (attól függ, mekkora méretű településen veszi meg a bérletet). Kérném a fentiekben szíves segítségüket. Üdvözlettel: Előfizető

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkáltató a munkába járás költségét kilométerenként 15 forinttal téríti, a 9 és 15 forint közötti részre van-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés

Egy budapesti telephellyel rendelkező cég Budapesten bérel egy ingatlant, melyben az alkalmazottak laknak. Az alkalmazottak állandó lakcíme egy vidéki városban van. A vállalkozás az alkalmazottaknak a munkába járáshoz biztosít helyi bérletet. Ebben az esetben kell-e cégnek a helyi bérlettérítés után után szja-t és ehót fizetni?

Kérdés

Kérdésem munkába járással kapcsolatos. A MÁV Start Klub kártyacsalád keretén belül a Start Klub Bónusz Kártya megfeleltethető havi bérletnek? A munkáltató a kártya után meg kell, hogy fizesse a kötelező járulékot, de elszámolható-e úgy, hogy a munkavállaló a kártya összegének a 14%-át fizetné meg (mint a bérletek esetében, mint munkába járás)? Tehát a munkáltató a 96%-át téríti a kártyának.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozói személyautóval járnak munkába. Az 1. számú dolgozó saját gépjárművével hozza a 2. számú dolgozót, ugyanazon településről. A munkáltató köteles-e megfizetni a 2. számú dolgozó részére megfizetni a 9 forint/km költségtérítést, vagy csak adhatja azt? Válaszadását előre is köszönöm!

Cikk

Január közepén váratlanul módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet. Változott a szocho mértéke, így hozzá kapcsolódó kedvezmények is, módosultak a táppénz, a gyed szabályai. Nagy felbolydulást eredményezett a székhelyszolgáltatók bejelentése körüli mizéria.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Távmunka, hipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Román forrásadó a kivában

Szipszer Tamás

adószakértő

Kiküldetés – túlóra

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink