Négy kérdés a munkába járás költségének megtérítéséről

Megosztás Tetszik

Meg kell-e téríteni a dolgozó részére a havi maximum négy alkalom hazautazási költséget és mennyi a fizetendő minimum térítés a négy alkalomból, ha a munkavállaló állandó lakcíme 200 kilométerre van a munkahelyétől? Csak közösségi közlekedési költségtérítés lehetséges, vagy alkalmazható a 9 Ft/km költségtérítés, ha a dolgozó állandó lakhelye Budapesten van, a munkavégzés helye pedig Miskolcon? Ha a dolgozó nem adott le nyilatkozatot, hogy honnan jár be dolgozni, de utólag több hónapra visszamenőleg megigényli a 9 Ft/km költségtérítést, jogos-e az igénye, adómentesen kifizetheti-e utólag ezt az összeget a munkáltató?

A hazautazással kapcsolatos, az Szja tv. 25. § (2) bekezdése szerint adókötelezettséggel nem járó költségtérítés utólag is kifizethető, ha a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (Rendelet) 7. §-a értelmében a munkavállaló a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A Rendelet szerint

> lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;

> tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A nyilatkozat hiányában kifizetett költségtérítés nem felel meg az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

Egyebekben a munkáltatónak azt is vizsgálnia kell, hogy a hazautazás megoldható (volt)-e közösségi közlekedéssel, vagy alkalmazható a Rendelet 4. §-a, amelynek értelmében a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka helyett az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti, adókötelezettséggel nem járó 15 Ft/km legalább 60 százaléka (9 Ft/km) csak akkor jár, ha

> a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

> a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

> ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

> a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Amennyiben a munkavállaló esetében az előbbi feltételek egyike sem áll fen, csak közösségi közlekedési jeggyel (bérlettel) történő elszámolás ellenében kifizetett összeg felel meg az Szja tv. 25. § (2) bekezdése szerinti adókötelezettséggel nem járó költségtérítésnek.