Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    299 találat a(z) munkába járás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott építőipari kft. rendelkezik saját hatszemélyes tehergépjárművel. Az alkalmazottak ezzel járnak dolgozni, illetve szállítják a munkavégzéshez szükséges anyagokat. Mivel távmunkáról van szó, ezért az alkalmazottak hétvégente hazajárnak 150-200 kilométerrel távolabb lévő lakóhelyükre. A kft. hozzájárul a hazajutásukhoz. Ugyanezen tehergépjárművel tudnak az alkalmazottak hazamenni. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben is jogosult a kft. az üzemanyagszámlák áfájának levonására, vagy van valami megkötés, esetleg külön nyilvántartás vezetése ezzel kapcsolatosan? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Egy társaság költségtérítést szeretne adni dolgozóinak a munkába járáshoz, lehetőleg adómentesen. A munkavállalók zöme a munkavégzés helyén kívüli közigazgatási területről jár be dolgozni. Részükre a munkáltató távolsági/helyközi (nem helyi) autóbuszbérletet térít 86 százalékos mértékben. Kérdés: fizethet-e a munkáltató adómentesen 15 Ft/km összeget (naponta oda-vissza) a dolgozóknak a bérlettérítés helyett? Kell-e vizsgálni azt, hogy a munkavállaló a beosztása szerint munkába járást tömegközlekedéssel is meg tudná oldani, továbbá kell-e azt vizsgálni, hogy van-e személyautója a dolgozónak; adható-e a 15 Ft/km összeg annak a dolgozónak is, akit például a szomszédja fuvaroz be minden nap a munkahelyére, vagy éppen kerékpárral jár be dolgozni? Készíthet-e a munkáltató olyan szabályzatot, amelyben ezt a lehetőséget csak a munkavállalók meghatározott körére alkalmazza?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Címzett! Cégünknél felmerült az a lehetőség hogy a cégautóval nem rendelkező vezetők részére üzemanyagkártyát biztosít a cég. A cél az lenne, hogy a cég fizesse az adót a felmerült költség után. Kérdésem, hogy minősülhet-e ez egyéb, nem meghatározott juttatásnak azzal, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportjára (cégautóval nem rendelkező vezetők) vonatkozna a feltétel, és szabályzatban rögzítenénk. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    A 39/2010. kormányrendelet 4. § d) pontja a gyerekre nézve pontosan mikortól hatályos? Köteles-e nyilatkoztatni a munkáltató gyerekről, életvitelszerű lakhelyről vagy a dolgozónak kell kérnie a költségtérítést és nyilatkoznia? Ha nincs dolgozói nyilatkozat, fennáll-e a kötelezettsége a munkáltatónak? Ha volt 10 év alatti gyerekes, de ők nem nyilatkoztak ez irányban, a munkáltató nem adott eddig ilyen költségtérítést, visszamenőleg utólag fizethet-e egyben, illetve köteles-e fizetni? Köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem mellé újabb kérdés merült fel. http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_12_Munkaba_jaras_kifizetesenek_felte_ylj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kettő munkavállaló ugyanazzal az autóval járnak dolgozni, egyiküknek nincs vezetői engedélye. Korábban olvastam, hogy vezetői engedély megléte nem szükséges munkába járás elszámolásához, de ha személygépjármű után kéri az elszámolást, akkor sem? Mindkét munkavállalónak kifizethető a munkába járás költsége, vagy ekkor már a csoportos szállítás szabályai lépnek életbe? Köszönöm segítő válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállaló a testvére autójával jár dolgozni. Útvonalterv alapján a leghosszabb útvonal alapján kéri az elszámolást, fizetős utat is igénybe vesz. Engedélyezhető a munkabájárás a fenti feltételekkel? Van-e jogszabályi hivatkozás arra, hogy a legrövidebb útvonalat kell figyelembe vennie, és fizetős utat nem tartalmazhat? Továbbá, ha havi elszámolás van, akkor a kerekítés szabályai az adott hónapra vonatkoznak vagy napi bontásban? Pl. oda 4,3 km, oda-vissza egy nap 8,6 km. Akkor 20 nappal számolva 172k m vagy 180 km? Köszönöm segítő válaszát!

    Cikk

    A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkába járás költségtérítésénél, ha valaki vidékről jár a fővárosba dolgozni, a vonat- vagy távolságiautóbusz-bérlet árának térítése mellett kérheti-e a BKK-bérlet árát is, mivel a végállomásokról még el kell jutnia a munkahelyig? Köszönettel: S.Matild

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Téríthető-e adómentesen annak az utazási bérletnek a 86 százaléka, amelyet a munkavállaló a munkahely és a saját lakhely közötti menetrend szerinti járaton használ, de a saját városán belül? A munkahely Budapesten van, a lakóhely Szegeden. Budapest és Szeged között vasúti bérletet használ, majd Szegeden átszáll egy menetrend szerinti járatra, hogy a lakóhelyére érjen, mivel a vasútállomás messze van a tényleges lakóhelytől. A Szegeden belül használt járatra vonatkozik a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Krisztina

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozónk Fótról jár munkába Budapestre. Lakóhelye (nyilatkozat van) Fót. A vonat érletet Dunakeszi-Budapest útvonalról hozta. Ezt azzal indokolja, hogy neki jobb megoldás, ha fóti lakóhelyéről a Fóti vasútállomás helyett a Dunakeszi vasútállomásra megy ki, és onnan indul, mivel a Fótról közlekedő vonat gyakran késik.Ebben az esetben adómentesen kifizethetjük-e a dolgozónak a Dunakeszi-Budapest közötti vasúti bérlet 86 százalékát? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Helyi lakos munkavállaló részére adható-e a 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusára tekintettel a 9 vagy 15 forintos gépkocsi-költségtérítés, ha 10 éven aluli gyermeket nevel? Ha igen, mi van a gépkocsival nem rendelkező munkavállalókkal? Szíves válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a munkába járásához költségtérítési igénnyel lépett fel, melyet bejelentett tartózkodási helyéről kért. A munkavégzés helye egy vidéki város. A munkavállaló állandó lakhelye egy tőle 15 kilométerre lévő város. A munkavállaló a magánéletében bekövetkezett változások miatt egy olyan városban létesített tartózkodási helyet, amely a munkahelyétől 50 kilométerre van, és onnan csak gépkocsival tud munkába járni. Igényét az 50 kilométerre lévő tartózkodási helyéről történő munkába járás költségtérítésére nyújtotta be. A lakcímkártyájával igazolta mindkét lakcímét. Ebben az esetben a munkáltatónak - a tartózkodási helyéről - kötelező-e a 9 Ft/km, maximum 15 Ft/km költségtérítés folyósítása.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyszerűsített foglalkoztatott - Értékesítői ösztönzői program

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Be nem fizetett jegyzett tőke

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    40 év alatti anyák szja-mentessége

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media