297 találat a(z) munkába járás cimkére
Cégautó – mi számít munkába járásnak?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Munkába járáshoz adott juttatás
Kérdés
Tisztelt Címzett! Cégünknél felmerült az a lehetőség hogy a cégautóval nem rendelkező vezetők részére üzemanyagkártyát biztosít a cég. A cél az lenne, hogy a cég fizesse az adót a felmerült költség után. Kérdésem, hogy minősülhet-e ez egyéb, nem meghatározott juttatásnak azzal, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportjára (cégautóval nem rendelkező vezetők) vonatkozna a feltétel, és szabályzatban rögzítenénk. Válaszát előre is köszönöm.
Költségtérítés
Kérdés
A 39/2010. kormányrendelet 4. § d) pontja a gyerekre nézve pontosan mikortól hatályos? Köteles-e nyilatkoztatni a munkáltató gyerekről, életvitelszerű lakhelyről vagy a dolgozónak kell kérnie a költségtérítést és nyilatkoznia? Ha nincs dolgozói nyilatkozat, fennáll-e a kötelezettsége a munkáltatónak? Ha volt 10 év alatti gyerekes, de ők nem nyilatkoztak ez irányban, a munkáltató nem adott eddig ilyen költségtérítést, visszamenőleg utólag fizethet-e egyben, illetve köteles-e fizetni? Köszönöm
Vezetői engedély nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem mellé újabb kérdés merült fel. http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_12_Munkaba_jaras_kifizetesenek_felte_ylj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kettő munkavállaló ugyanazzal az autóval járnak dolgozni, egyiküknek nincs vezetői engedélye. Korábban olvastam, hogy vezetői engedély megléte nem szükséges munkába járás elszámolásához, de ha személygépjármű után kéri az elszámolást, akkor sem? Mindkét munkavállalónak kifizethető a munkába járás költsége, vagy ekkor már a csoportos szállítás szabályai lépnek életbe? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás kifizetésének feltételei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló a testvére autójával jár dolgozni. Útvonalterv alapján a leghosszabb útvonal alapján kéri az elszámolást, fizetős utat is igénybe vesz. Engedélyezhető a munkabájárás a fenti feltételekkel? Van-e jogszabályi hivatkozás arra, hogy a legrövidebb útvonalat kell figyelembe vennie, és fizetős utat nem tartalmazhat? Továbbá, ha havi elszámolás van, akkor a kerekítés szabályai az adott hónapra vonatkoznak vagy napi bontásban? Pl. oda 4,3 km, oda-vissza egy nap 8,6 km. Akkor 20 nappal számolva 172k m vagy 180 km? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás vagy kiküldetés? Támpontok az értelmezéshez
Cikk
A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkába járás költségtérítésénél, ha valaki vidékről jár a fővárosba dolgozni, a vonat- vagy távolságiautóbusz-bérlet árának térítése mellett kérheti-e a BKK-bérlet árát is, mivel a végállomásokról még el kell jutnia a munkahelyig? Köszönettel: S.Matild
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Kedves Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Téríthető-e adómentesen annak az utazási bérletnek a 86 százaléka, amelyet a munkavállaló a munkahely és a saját lakhely közötti menetrend szerinti járaton használ, de a saját városán belül? A munkahely Budapesten van, a lakóhely Szegeden. Budapest és Szeged között vasúti bérletet használ, majd Szegeden átszáll egy menetrend szerinti járatra, hogy a lakóhelyére érjen, mivel a vasútállomás messze van a tényleges lakóhelytől. A Szegeden belül használt járatra vonatkozik a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Krisztina
Munkába járás vonattal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozónk Fótról jár munkába Budapestre. Lakóhelye (nyilatkozat van) Fót. A vonat érletet Dunakeszi-Budapest útvonalról hozta. Ezt azzal indokolja, hogy neki jobb megoldás, ha fóti lakóhelyéről a Fóti vasútállomás helyett a Dunakeszi vasútállomásra megy ki, és onnan indul, mivel a Fótról közlekedő vonat gyakran késik.Ebben az esetben adómentesen kifizethetjük-e a dolgozónak a Dunakeszi-Budapest közötti vasúti bérlet 86 százalékát? Válaszát előre is köszönöm.
Kötelező költségtérítés munkába járáshoz
Cikk
A munkáltató milyen esetekben köteles megtéríteni, ha munkavállalója autóval jár munkába? Ellenőrizhető-e a hétvégi hazautazás? Olvasói kérdésekre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Munkába járás költségtérítése gyermekre tekintettel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyi lakos munkavállaló részére adható-e a 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusára tekintettel a 9 vagy 15 forintos gépkocsi-költségtérítés, ha 10 éven aluli gyermeket nevel? Ha igen, mi van a gépkocsival nem rendelkező munkavállalókkal? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a munkába járásához költségtérítési igénnyel lépett fel, melyet bejelentett tartózkodási helyéről kért. A munkavégzés helye egy vidéki város. A munkavállaló állandó lakhelye egy tőle 15 kilométerre lévő város. A munkavállaló a magánéletében bekövetkezett változások miatt egy olyan városban létesített tartózkodási helyet, amely a munkahelyétől 50 kilométerre van, és onnan csak gépkocsival tud munkába járni. Igényét az 50 kilométerre lévő tartózkodási helyéről történő munkába járás költségtérítésére nyújtotta be. A lakcímkártyájával igazolta mindkét lakcímét. Ebben az esetben a munkáltatónak - a tartózkodási helyéről - kötelező-e a 9 Ft/km, maximum 15 Ft/km költségtérítés folyósítása.
Kiküldetés vagy munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.
Munkába járás tömegközlekedési eszközzel nem lakóhelyről/tartózkodási helyről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója tömegközlekedéssel jár be a munkahelyre egy, a céghez közeli kisvárosból. A személyes iratait áttekintve megállapítottuk, hogy a „Lakcímet igazoló hatósági igazolvány”-on ez a közeli kisváros nem szerepel. Oka, hogy nem jelentkezett át az okmányirodánál a korábbi (lényegesen messzebb lévő szülői városból), s ezt nem is kívánja megtenni. Ilyen esetben elfogadható-e, hogy lenyilatkoztatom, jelenleg pontosan mi az ideiglenes (okmányirodába be nem jelentett) lakcíme, s így azt figyelembe tudom venni a távolsági bérletének elszámolása során mint „lakhelyet”? Hogyan tudok meggyőződni a nyilatkozatának a valódiságáról? – A busztársaság által kiállított számla s bérlet egy típusán van távolsági viszonylat feltüntetve is, másik típusán viszont csak kilométer szerepel (viszonylat sehol). – Amennyiben vonattal járna be a dolgozó, szintén megfigyelhető a kétfajta dokumentáció (attól függ, mekkora méretű településen veszi meg a bérletet). Kérném a fentiekben szíves segítségüket. Üdvözlettel: Előfizető
Munkába járás térítése 15 Ft/km szerint
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkáltató a munkába járás költségét kilométerenként 15 forinttal téríti, a 9 és 15 forint közötti részre van-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
