Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: az a munkavállaló, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, a férje fuvarozza minden nap a lakóhelyéről a munkahelyére reggel és este, munkába járás címen kaphat-e 15 forint/kilométer térítést a munkáltatótól? (Az autó a férj nevén van, a munkavállaló óvodai segítőként dolgozik, és a tömegközlekedési eszköz menetrendjétől eltérő munkaidőben dolgozik.) Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját gépjárművével megy a székhely közigazgatási határán kívül eső munkavállalóért, akit minden munkanapon elszállít a munkavégzés helyére, illetve a munkanap végeztével hazaszállítja. Van-e ebben az eljárásban aggályos dolog? Milyen adófizetési kötelezettség merül fel a munkavállaló szempontjából? Az út során felhasznált üzemanyag áfája levonható-e, ha a szállítóeszköz 9-11 személy szállítására alkalmas, és gázolajjal működik? Ha jól gondolom, akkor a gázolaj áfája nem vonható le, ha azt személyautóhoz használják fel? Van-e ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak (gondolok itt arra, hogy nem minősül-e természetbeni juttatásnak)? Köszönöm a válaszát!
Egy kft.-nek kötelező megtérítenie a munkavállalóinak a munkába járás költségeit? Köszönettel.
Egy félállású dolgozó hetente 3 alkalommal személygépkocsival utazik Balatonfüredről Budapestre munkavégzés (tanítás) céljából. A kocsihasználatra tekintettel milyen költségtérítés adható neki szja-mentesen? A választ előre is köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy dolgozó munkaszerződésben a munkavégzés helyeként ez szerepel: 1./ A Munkavállaló elsődleges munkavégzési helye: 9022 Győr, XY utca X. szám 2./ A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló helyettesítés céljából mindazokon a helyszíneken végezheti munkáját, ahol a Munkáltató bármely tevékenységet kifejt. A győri cím a munkáltató egyik fióktelepe. A munkáltató ezen kívül még több fiókteleppel rendelkezik az országban. A munkáltató a szabadságon lévő dolgozók helyettesítésére a győri fióktelepen lévő munkavállalóját a kapuvári fióktelepre küldi munkavégzés céljából. A két fióktelepen dolgozó munkavállalók azonos munkakörben dolgoznak. A munkavállaló munkavégzés céljából azokon a napokon, amikor helyettesítenie kell, a lakcíméről, és nem a győri fióktelepről indul munkába a kapuvári fióktelepre. Kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül-e a fenti utazás? Jár-e napidíj a dolgozónak? Munkában töltött időnek minősül-e az utazás? Válaszát előre is köszönöm!
Kaphat-e a férj és a feleség is gépkocsi-költségtérítést a munkába járáshoz, ha egy helyen dolgoznak, egy műszakban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Van egy pár, egy helyen dolgoznak (egy műszakban), és a férj autóval jár, megállapodás született, kapja is a gépkocsi-költségtérítést. A párja is rendelkezik saját gépjárművel, a kérdés, hogy kaphat-e ő is gépkocsi-költségtérítést annak ellenére, hogy azonos a lakcímük és egy helyen dolgoznak? Van esetleg törvényi szabályozás? (Ha mindkét dolgozónak van jogosítványa, forgalmi engedélye, külön kocsira megállapodás.) Ha egy kocsival mennének, akkor hogyan tudnának igénybe venni költségtérítést?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről saját gépjárművel utazna a legközelebbi településig, ahonnan busszal tudna bejutni a munkahelyre. Így a lakóhelye és a legközelebbi buszmegálló között utazási költségtérítést, a buszra pedig bérletet igényelne. A kérdésem, hogy ilyen formában adható-e adómentesen az utazási költségtérítés és a bérlettérítés?
Tisztelt Szakértő! Hivatkozással a "Munkába járás saját kocsival – mikor téríthető?" kérdésre, a törvény értelmezésében szeretnék segítséget kérni. A 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Kérdésem: a) ponthoz: Itt a KÖZVETLEN közösségi közlekedést érti a törvény a lakhely és a munkahely között, vagy beletartozik akár egy-két városon keresztüli átszállásokkal a munkahelyre eljutás? b) ponthoz: Hosszú várakozás alatt mennyi időt lehet érteni? Válaszát előre is köszönöm!
A kft. saját személygépkocsival rendelkezik. Útnyilvántartást vezet és cégautóadót fizet. Az útnyilvántartásban az indulás helye csak a székhely lehet vagy a telephely is? A dolgozó a munkába járáshoz költségtérítést kap, munkáját változó helyeken végzi (építőipari tevékenység esetén épp, ahol dolgozik), A dolgozó ebben az esetben kiküldetési rendelvényt állít ki, amiben a kiindulási hely a lakóhelye, a cél pedig az éppen aktuális munkavégzési hely, ami bárhol lehet. Jól gondolom?
T. Adózóna! ha a d. pontot vennénk igénybe, akkor kell-e igazolás az intézménytől, ha igen, akkor milyen, és mi az elszámolás menete? Köszönettel
Hogyan fizethető saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kifizethető-e munkavállaló részére adómentesen az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) szerinti saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint, amennyiben az érintett munkavállaló nem felel meg a 39/2010. kormányrendelet 4. §-ában foglalt feltételeknek? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Kft. vásárolt egy használt 9 személyes (vezetővel együtt) diesel üzemű Renault Master személygépkocsit. Ezzel a gépjárművel oldja meg a dolgozók munkába járását – a munkavégzés helye a településtől 7 km-re van, nincs semmiféle tömegközlekedés –, és a munkából történő hazaszállítását (a kft.-nek nincs garázsa, a gépjárművezető otthon parkol). A fizetendő adókkal kapcsolatban, a cégautófizetési kötelezettség fennáll, ugyanakkor az üzemanyag-felhasználásra jutó áfát nem lehet visszaigényelni? Menetlevelet fog vezetni a gépjármű vezetője. Az üzemanyag-tankolás úgy történik, hogy a kft. telephelyén lévő saját üzemanyagtartályból (a MOL szállítja ide a gázolajat tartálykocsiban) fog tankolni a gépkocsi, melyről szállítójegy kerül kiállításra. Elfogadható-e, ha a kiállított szállítójegyen feltüntetett fogyasztás alapján lesz megállapítva az a mennyiség, amelynek az áfáját vissza kell vonni a beszerzésekből? Hó végén kell-e vizsgálni az üzemanyag-felhasználást a futott km alapján? Ezeken kívül a dolgozókkal kapcsolatban felmerül-e bármilyen adó- vagy járulékfizetése a kft.-nek vagy a dolgozóknak? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Egy kivitelezéssel foglalkozó cég az egész országban tevékenykedik. A dolgozók (munkavállalók) nem a székhely és a lakóhelyük között mozognak, hanem a lakóhely és kivitelezési helyszínek között gépkocsival, mert azok jóval közelebb vannak egymáshoz. Az autók a munkavállalóktól bérelt helyen állnak, ezek a bérlemények a munkavállalók tulajdonában vannak. 1.) A bérelt hely és a kivitelezés helye közötti utazás munkába járásnak minősül-e? 2.) Ha nem, akkor minek minősül, és milyen adó- és járulékkötelezettségek merülnek fel? 3.). Ki kell-e gyűjteni a magánhasználatot az esetleges adó- és járulékkötelezettség megállapításánál? 4. Levonható-e a dízeles gépjárművek üzemanyagának áfája? Válaszát előre is köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték