Szaktanácsadással foglalkozó társaság hogyan tudja megtéríteni az ország egész területére utazó munkatársai útiköltségét? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk feladata a szaktanácsadás, ezen kívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása tagjainkhoz. Feladataink ellátása érdekében tanácsadó hálózatot üzemeltetünk az ország egész területén. Ezen, munkaviszonyban álló tanácsadók munkaidejük jelentős részében a tagokat látogatják, míg a maradék időben az adott megye területén lévő irodák valamelyikében fogadják az ügyfeleket. A munkavégzésükhöz a saját gépjárművüket használják, munkaszerződésükben a munkavégzés helyeként az adott megye területe van meghatározva. A fenti körülményekre tekintettel, ezen tanácsadók részére a saját gépjárműhasználat címén 1.) adómentesen fizethető-e kiküldetési rendelvény alapján az otthonról történő elindulás az első ügyfélhez, vagy az ügyeletes irodába, illetve a napi munka befejezését követő hazaindulás az utolsó ügyféltől vagy az ügyfélszolgálati irodából a NAV honlapján közzétett általános fogyasztási norma és üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével? 2.) adómentesen fizethető-e a napközbeni munkavégzés során az első ügyféltől/irodától az utolsó ügyfélhez/irodához történő megérkezésig a költségtérítés a NAV honlapján közzétett általános fogyasztási norma és üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a béren kívüli juttatási rendszer változása érinti-e a távolsági bérlet 86 százalékban adómentes elszámolhatóságát, illetve a kiküldetések, munkába járások elszámolhatósága változik-e 2019-től? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet alapján a feltételeknek megfelelő munkavállalók munkába járás költségtérítésben részesülnek. Ennek összege napi munkába járás esetén az oda-vissza mért távolság a munkahely és lakhely/tartózkodási hely között, a munkában töltött napok száma, és a 9-15 Ft között adható összeg szorzata. A kérdésem az lenne, hogy minden érintett munkavállalóra egységesen ugyanazt kell alkalmazni, vagy differenciálódhat, és számolható valakinek 9, valakinek 15 forinttal? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Tanácsadó! Azzal kapcsolatban lenne kérdésem, hogy munkaügyi belépéskor pontosan milyen papírokat kötelező leadni a dolgozónak? Kötelező-e leadni az szja-adatlapot és az előző munkahelyről hozott jövedelemigazolást? Ezen kívül az előző tb-kiskönyv leadása kötelező-e, ha már betelt? Elég-e csak az aktuális tb-kiskönyvet leadni? További kérdésem lenne, hogy ha egy dolgozónk terhességi gyermekágyi segélyen van a gyermekével, akkor lehetséges-e, hogy a tgyás megtartása mellett mint vállalkozó otthonról ugyanazt a munkát végezve, mint azelőtt, bedolgozzon a cégnek (például otthonról bérszámfejtsen)? Ha a munkavégzés helye olyan helyen van, ami tömegközlekedéssel nem megközelíthető, akkor kötelezhető-e a dolgozó, hogy a saját autójával járjon be dolgozni? Köszönettel: Kiss Anita
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: az a munkavállaló, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, a férje fuvarozza minden nap a lakóhelyéről a munkahelyére reggel és este, munkába járás címen kaphat-e 15 forint/kilométer térítést a munkáltatótól? (Az autó a férj nevén van, a munkavállaló óvodai segítőként dolgozik, és a tömegközlekedési eszköz menetrendjétől eltérő munkaidőben dolgozik.) Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját gépjárművével megy a székhely közigazgatási határán kívül eső munkavállalóért, akit minden munkanapon elszállít a munkavégzés helyére, illetve a munkanap végeztével hazaszállítja. Van-e ebben az eljárásban aggályos dolog? Milyen adófizetési kötelezettség merül fel a munkavállaló szempontjából? Az út során felhasznált üzemanyag áfája levonható-e, ha a szállítóeszköz 9-11 személy szállítására alkalmas, és gázolajjal működik? Ha jól gondolom, akkor a gázolaj áfája nem vonható le, ha azt személyautóhoz használják fel? Van-e ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak (gondolok itt arra, hogy nem minősül-e természetbeni juttatásnak)? Köszönöm a válaszát!
Egy kft.-nek kötelező megtérítenie a munkavállalóinak a munkába járás költségeit? Köszönettel.
Egy félállású dolgozó hetente 3 alkalommal személygépkocsival utazik Balatonfüredről Budapestre munkavégzés (tanítás) céljából. A kocsihasználatra tekintettel milyen költségtérítés adható neki szja-mentesen? A választ előre is köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy dolgozó munkaszerződésben a munkavégzés helyeként ez szerepel: 1./ A Munkavállaló elsődleges munkavégzési helye: 9022 Győr, XY utca X. szám 2./ A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló helyettesítés céljából mindazokon a helyszíneken végezheti munkáját, ahol a Munkáltató bármely tevékenységet kifejt. A győri cím a munkáltató egyik fióktelepe. A munkáltató ezen kívül még több fiókteleppel rendelkezik az országban. A munkáltató a szabadságon lévő dolgozók helyettesítésére a győri fióktelepen lévő munkavállalóját a kapuvári fióktelepre küldi munkavégzés céljából. A két fióktelepen dolgozó munkavállalók azonos munkakörben dolgoznak. A munkavállaló munkavégzés céljából azokon a napokon, amikor helyettesítenie kell, a lakcíméről, és nem a győri fióktelepről indul munkába a kapuvári fióktelepre. Kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül-e a fenti utazás? Jár-e napidíj a dolgozónak? Munkában töltött időnek minősül-e az utazás? Válaszát előre is köszönöm!
Kaphat-e a férj és a feleség is gépkocsi-költségtérítést a munkába járáshoz, ha egy helyen dolgoznak, egy műszakban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Van egy pár, egy helyen dolgoznak (egy műszakban), és a férj autóval jár, megállapodás született, kapja is a gépkocsi-költségtérítést. A párja is rendelkezik saját gépjárművel, a kérdés, hogy kaphat-e ő is gépkocsi-költségtérítést annak ellenére, hogy azonos a lakcímük és egy helyen dolgoznak? Van esetleg törvényi szabályozás? (Ha mindkét dolgozónak van jogosítványa, forgalmi engedélye, külön kocsira megállapodás.) Ha egy kocsival mennének, akkor hogyan tudnának igénybe venni költségtérítést?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről saját gépjárművel utazna a legközelebbi településig, ahonnan busszal tudna bejutni a munkahelyre. Így a lakóhelye és a legközelebbi buszmegálló között utazási költségtérítést, a buszra pedig bérletet igényelne. A kérdésem, hogy ilyen formában adható-e adómentesen az utazási költségtérítés és a bérlettérítés?
Tisztelt Szakértő! Hivatkozással a "Munkába járás saját kocsival – mikor téríthető?" kérdésre, a törvény értelmezésében szeretnék segítséget kérni. A 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Kérdésem: a) ponthoz: Itt a KÖZVETLEN közösségi közlekedést érti a törvény a lakhely és a munkahely között, vagy beletartozik akár egy-két városon keresztüli átszállásokkal a munkahelyre eljutás? b) ponthoz: Hosszú várakozás alatt mennyi időt lehet érteni? Válaszát előre is köszönöm!
A kft. saját személygépkocsival rendelkezik. Útnyilvántartást vezet és cégautóadót fizet. Az útnyilvántartásban az indulás helye csak a székhely lehet vagy a telephely is? A dolgozó a munkába járáshoz költségtérítést kap, munkáját változó helyeken végzi (építőipari tevékenység esetén épp, ahol dolgozik), A dolgozó ebben az esetben kiküldetési rendelvényt állít ki, amiben a kiindulási hely a lakóhelye, a cél pedig az éppen aktuális munkavégzési hely, ami bárhol lehet. Jól gondolom?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték