Amennyiben a 39/2010. kormányrendelet 2. § a) pont aa) alpontja alapján definiált munkába járáshoz kettő vagy több bérletet kell vásárolnia a dolgozónak, mert két vagy több közlekedési eszköz használatával tud csak eljutni a munkavégzés helyére, akkor a munkáltatónak meg kell-e térítenie mindegyik megvásárolt bérlet árának a 86 százalékát? Ha igen, akkor mindegyik bérlet térítése adómentes a munkáltatónak/munkavállalónak? Köszönettel: Zsuzsa
Kedves Szakértő! Nemrég alakult cégünk útépítéssel foglalkozik. A dolgozók a munkába járást csak saját gépkocsival tudják megoldani. Kérdésünk erre vonatkozóan az lenne, hogy milyen mértékű adómentes költségtérítést számolhatunk el, és milyen módon kell dokumentálni. Útnyilvántartást kell vezetni, vagy valami más módon feljegyezni a megtett utat? Köszönettel várjuk a válaszukat.
Kötelező-e a munkavállalónak munkába járási költségtérítést (bérletet, illetve ha másképp nem oldható meg, 9Ft/km térítést) kifizetni, vagy a munkabére tartalmazhatja az utazás költségét, ha a munkavállaló nem az adott városból jár dolgozni? Illetve a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak kell-e munkába járási költségtérítést fizetni? Válaszukat előre is köszönöm Zsók Gabriella
Tisztelt Szakértő! Kérem, írja meg, hogy mennyi időre visszamenőleg lehetséges kifizetni a munkába járás költségét? Akár több évre visszamenőleg is lehet? Mi ennek a korlátja? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló faluból a városba utazik helyközi közlekedéssel, a városból induló céges buszjárattal egy másik városba utazik térítésmentesen, a cég telephelyére. Kérdésem, hogy kötelező-e megtéríteni a faluból városba történő utazás költségét? Ha nem kötelező megtéríteni, de a munkáltató megtéríti, adható-e adómentesen a költségtérítés? Köszönettel várom válaszát.
A munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeit is téríti a munkáltató. Mennyi lehet ezek mértéke, mi korlátozza a munkaadót? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem munkába járás költségtérítésére vonatkozik. Munkavállalónk gépkocsi költségtérítést igényelt lakóhelye és munkahelye között (cégünk ezt 20 Ft/km-es összeggel téríti), viszont vannak napok, amikor nem autóval, hanem biciklivel jár dolgozni. Ezekre a napokra is köteles a munkáltató megfizetni a gépkocsi költségtérítést? Válaszát ez úton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. felvesz egy munkavállalót május 11-12-ére egyszerűsített munkavállalóként és május 13-ától munkaviszonyban alkalmazza. Vidékről vonattal jár be a dolgozó, a bérlete ára 35 600 forint havonta. Május hónapra a 86 százalékos kötelező térítés hogyan alakul? Az egyszerűsített foglalkoztatás napjaira is jár, vagy csak munkaviszonyra? Időarányosan kell ilyenkor téríteni gondolom, csak a napok száma a kérdés. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló Budapest közigazgatási határán kívülről jár vonattal munkába Budapestre. A munkáltatónak jól tudom, hogy minimum a helyközi bérlet 86 százalékát térítenie kell, és hogy ez adómentes? A 08-as bevallásban nem kell feltüntetni ugye? Van egyfajta MÁV-Volán kombinált bérlet, ez esetben is ugyanúgy adómentes a 86 százalék térítése? Hogyan kell mindezt könyvelni? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni: munkáltató kiküldi munkavállalóját a tevékenységével összefüggő szakmai cél érdekében. Munkavállaló a saját gépjárműjével utazik. A munkáltató a munkavállaló részére napi munkába járás címén 9 Ft/km költségtérítést fizet, a cég székhelyének megfelelő település közigazgatási határán kívülről történő bejárás és a 39/2010. sz. kormányrendeletben foglaltak teljesülése mellett. Hogyan járunk el helyesen az említett munkavállaló kiküldetése kapcsán? A lakóhelyétől lehet indítani a kiküldetést és ezáltal a lakóhely és a székhely közötti távolságra is számolni az üzemanyag-normát? Vagy csak a cég székhelyétől, így a lakóhely és a székhely között marad a 9 Ft/km, a továbbiakra pedig ezeken felül az üzemanyag-norma? Befolyásoló tényező-e az, hogy érinti-e a munkavállaló a cég székhelyét vagy egyből a kiküldetés helyszínére megy? Az szja törvény 3. § 10. pontja kiveszi a hivatali utazás alól a lakóhelyről a cég székhelyére történő bejárást, ezért bizonytalanodtunk el a fenti távolságot illetően. Segítségüket köszönjük előre is.
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II.26.) kormányrendelettel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy amennyiben az alábbi feltételek egyike sem áll fenn, a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; akkor is adhat a munkáltató azon munkavállalóinak 9 forint/km utazási költségtérítést, akik nem busszal járnak dolgozni, hanem gépjárművel? Cégünknél több alkalmazott is ugyanarról a településről jár be, ezért nem vesznek bérletet, hanem egy autóval utaznak. Amennyiben e dolgozók megkapják a 9 forintos költségtérítést, számukra is ez adómentes juttatás, annak ellenére, hogy a körülmények nem a rendeletben meghatározottak? Válaszát előre is köszönöm!
Majdhogynem szenzációként söpört végig a hír, hogy jövőre jelentősen, csaknem hetven százalékkal emelkedik a munkába járáshoz adómentesen adható adómentes költségtérítés összege. Ki jár jól, és ki jár rosszul – legalábbis az adótörvény-módosítási javaslat beterjesztett megfogalmazása szerint?
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő abban az esetben, ha a munkába járáshoz biztosított bérlettel a munkavállaló nem számol el, és a 86 %-ot sem vonják le a béréből? Keletkezik-e adófizetési kötelezettség. A munkavállalónak jövedelem vagy a munkáltatónak természetbeni juttatás után? Köszönöm válaszát.
Az egyik munkavállalónk Törökbálintról jár be dolgozni minden nap Budapestre és ezt 2 darab BKK átszállójeggyel teszi meg. Törökbálint-Budaörs Benzinkút (550 forint) és Budaörs Benzinkúttól Budapest (Árnyas úti megállóig) újabb jegyet vált (550 forint). Úgy tudom, csak a helyközi menetjegyet lehet téríteni adómentesen, a helyi járat térítésének adóvonzata van. Hol a határa a helyközi/helyi járatnak, jelen esetben számozott, kék busszal megy végig? Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Az egyik kft.-nek az alkalmazottja munkaviszonyban atlétaedzőként dolgozik. A kft. székhelye vidéken van. Az edző Budapesten lakik. Az edzéseket Budapesten és egy vidéki városban tartja. Versenyszezonban személygépkocsival megy versenyekre Budapesten is és vidékre is. A személygépkocsi, amit használ, az édesanyja nevén van. Munkába járás címén a 9 forint/km elszámolható-e részére a fenti esetekben, vagy kiküldetési rendelvényt kell használni, és akkor az üzemanyag-költség megtéríthető a 9 forint viszont nem, mivel nem az ő nevén van a kocsi. Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége magánszemélyként? Köszönöm a választ. Kné Irén
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték