Tisztelt Szakértő! Egy kft. felvesz egy munkavállalót május 11-12-ére egyszerűsített munkavállalóként és május 13-ától munkaviszonyban alkalmazza. Vidékről vonattal jár be a dolgozó, a bérlete ára 35 600 forint havonta. Május hónapra a 86 százalékos kötelező térítés hogyan alakul? Az egyszerűsített foglalkoztatás napjaira is jár, vagy csak munkaviszonyra? Időarányosan kell ilyenkor téríteni gondolom, csak a napok száma a kérdés. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló Budapest közigazgatási határán kívülről jár vonattal munkába Budapestre. A munkáltatónak jól tudom, hogy minimum a helyközi bérlet 86 százalékát térítenie kell, és hogy ez adómentes? A 08-as bevallásban nem kell feltüntetni ugye? Van egyfajta MÁV-Volán kombinált bérlet, ez esetben is ugyanúgy adómentes a 86 százalék térítése? Hogyan kell mindezt könyvelni? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni: munkáltató kiküldi munkavállalóját a tevékenységével összefüggő szakmai cél érdekében. Munkavállaló a saját gépjárműjével utazik. A munkáltató a munkavállaló részére napi munkába járás címén 9 Ft/km költségtérítést fizet, a cég székhelyének megfelelő település közigazgatási határán kívülről történő bejárás és a 39/2010. sz. kormányrendeletben foglaltak teljesülése mellett. Hogyan járunk el helyesen az említett munkavállaló kiküldetése kapcsán? A lakóhelyétől lehet indítani a kiküldetést és ezáltal a lakóhely és a székhely közötti távolságra is számolni az üzemanyag-normát? Vagy csak a cég székhelyétől, így a lakóhely és a székhely között marad a 9 Ft/km, a továbbiakra pedig ezeken felül az üzemanyag-norma? Befolyásoló tényező-e az, hogy érinti-e a munkavállaló a cég székhelyét vagy egyből a kiküldetés helyszínére megy? Az szja törvény 3. § 10. pontja kiveszi a hivatali utazás alól a lakóhelyről a cég székhelyére történő bejárást, ezért bizonytalanodtunk el a fenti távolságot illetően. Segítségüket köszönjük előre is.
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II.26.) kormányrendelettel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy amennyiben az alábbi feltételek egyike sem áll fenn, a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; akkor is adhat a munkáltató azon munkavállalóinak 9 forint/km utazási költségtérítést, akik nem busszal járnak dolgozni, hanem gépjárművel? Cégünknél több alkalmazott is ugyanarról a településről jár be, ezért nem vesznek bérletet, hanem egy autóval utaznak. Amennyiben e dolgozók megkapják a 9 forintos költségtérítést, számukra is ez adómentes juttatás, annak ellenére, hogy a körülmények nem a rendeletben meghatározottak? Válaszát előre is köszönöm!
Majdhogynem szenzációként söpört végig a hír, hogy jövőre jelentősen, csaknem hetven százalékkal emelkedik a munkába járáshoz adómentesen adható adómentes költségtérítés összege. Ki jár jól, és ki jár rosszul – legalábbis az adótörvény-módosítási javaslat beterjesztett megfogalmazása szerint?
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő abban az esetben, ha a munkába járáshoz biztosított bérlettel a munkavállaló nem számol el, és a 86 %-ot sem vonják le a béréből? Keletkezik-e adófizetési kötelezettség. A munkavállalónak jövedelem vagy a munkáltatónak természetbeni juttatás után? Köszönöm válaszát.
Az egyik munkavállalónk Törökbálintról jár be dolgozni minden nap Budapestre és ezt 2 darab BKK átszállójeggyel teszi meg. Törökbálint-Budaörs Benzinkút (550 forint) és Budaörs Benzinkúttól Budapest (Árnyas úti megállóig) újabb jegyet vált (550 forint). Úgy tudom, csak a helyközi menetjegyet lehet téríteni adómentesen, a helyi járat térítésének adóvonzata van. Hol a határa a helyközi/helyi járatnak, jelen esetben számozott, kék busszal megy végig? Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Az egyik kft.-nek az alkalmazottja munkaviszonyban atlétaedzőként dolgozik. A kft. székhelye vidéken van. Az edző Budapesten lakik. Az edzéseket Budapesten és egy vidéki városban tartja. Versenyszezonban személygépkocsival megy versenyekre Budapesten is és vidékre is. A személygépkocsi, amit használ, az édesanyja nevén van. Munkába járás címén a 9 forint/km elszámolható-e részére a fenti esetekben, vagy kiküldetési rendelvényt kell használni, és akkor az üzemanyag-költség megtéríthető a 9 forint viszont nem, mivel nem az ő nevén van a kocsi. Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége magánszemélyként? Köszönöm a választ. Kné Irén
Egy családi vállalkozásnak két tagja van, férj és feleség. A kft. székhelye és telephelye a család lakóhelyére van bejelentve. A kft. egyik tagja munkaviszonyban végez munkát, nem ügyvezető. A kft. építési kivitelezési munkákkal foglalkozik. Kérdésem, hogy ez a munkavállaló a telephely (lakása) és a munkavégzés helyszíne (ami midig változó) közötti távolságra milyen jogcímen számolhat el költségtérítést, mivel a saját gépkocsiját használja. Ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! 2015-ben az utazási költségtérítés maximális mértéke 35 200 forint volt. A kérdésem megírásáig nem találtam az NGM oldalán a 2016-os maximális mértéket. Adott egy munkavállaló, aki a 2016-os évben lett munkavállalója egy cégnek, és az utazási költségének a 86 százaléka duplája a 2015-ös maximális mértéknek is. Kérdésem, hogy a helyközi utazási költségtérítést hogyan kell ilyenkor megtéríteni a munkavállaló részére? Milyen adó- és járulékfizetési vonzata van a kifizetésnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. dolgozói osztott munkaidőben dolgoznak. A cég a munkába járáshoz 9 Ft/km költségtérítést ad a dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy megteheti-e a cég, hogy a dolgozóknak nem csupán az oda-vissza utat téríti meg, hanem az osztott munkaidő miatt a délutáni oda-vissza utat is kifizeti, tehát kétszer fizeti meg egy napra az utazást?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállalót alkalmanként a munkáltató egy-egy napra nem a munkaszerződésben rögzített telephelyre küldi dolgozni, hanem egy másik településre, akkor a vonat-/buszjegy elszámolható-e munkába járás költségeként, vagy szükséges kiküldetési rendelvény készítése?
A munkáltató személygépkocsikat bérelne dolgozói részére munkába járás (nem üzleti út miatt, csak a dolgozó lakóhelyéről a cég telephelyére jutás) céljából. Kérdésünk, hogy ebben az esetben levonható-e a személygépkocsi bérleti díj áfája? A bérleti díj, üzemanyag, javítási és alkatrész kiadások elismert költségként csökkenthetik a társasági adó alapját? A munkába járás magáncélú használatnak vagy a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül? Milyen nyilvántartást célszerű vezetni a költségek alátámasztása céljából?
Módosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet. Összefoglaltuk a változásokat.
Tisztelt Szakértő! Cégünkben munkába járás költségtérítéseként és az ingázóknak a busz és vasútbérlet 86 százalékát, illetve a törvény által engedélyezett esetekben a kilométerenkénti 9 forintos költségtérítést juttatjuk. Mindezek igazolásához lakcímet, illetve tartózkodási helyet igazoló okmánymásolatot és útvonaltervet kértünk. Amennyiben a munkavállaló okmánnyal lakóhelyét nem tudja igaolni, csak nyilatkozik, hogy honnan jár munkába (nincs bejelentve oda, ahol életszerűen tartózkodik, adható-e az adótörvények szerinti juttatás? Elfogadható-e a nyilatkozat? Ki tartozik felelőséggel, ha nem felel meg a valóságnak a dolgozó nyilatkozata? Üdvözlettel: Andrea
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték