Írásunkban táblázatokban összefoglalva mutatjuk be, hogy a 2025. évben miként változnak a társadalombiztosítási közterhek, továbbá munkaviszonyban, vállalkozói jogviszonyban és őstermelőként milyen összegű minimális tb-közterheket kell fizetni. Cikkünk megírásakor a 2025. évi minimálbért és garantált bérminimumot még nem hirdették ki, de az azokra vonatkozó megállapodás már létrejött.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a minimálbérről és garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet, a normaszöveget 2024. december 7-iég lehet véleményezni.
A kormányzat kifejezésre juttatta, hogy jelentősen szeretné emelni a minimálbér szintjét. Vásárlóerő hiányában ugyanis a gazdaság nem növekedik megfelelően. Ez pedig azt jelenti, hogy a minimálbér szintjének növelése jövőre is jelentősen meghaladhatja az infláció mértékét. Érdemes áttekinteni, hogy milyen kötelezettségei, lehetőségei vannak ilyenkor a munkáltatóknak.
A vállalatok 85 százaléka úgy látja, hogy képes lesz fedezni a béremelésekből adódó többletköltségeket – közölte az MTI-vel szerdán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).
A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is biztonságot, kiszámíthatóságot jelent a hároméves bérmegállapodást - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna ma reggeli műsorában.
2025-től a minimálbér 9 százalékkal (290 800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal (348 800 Ft-ra) nő – összegzi kommentárjában a Niveus Consulting Group.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum – értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
Lesz bérmegállapodás – szögezte le Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára ma az M1 aktuális csatornán. Jelezte, a tárgyalások még tartanak, hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke országos kutatást és széles körű konzultációt indít a területi kamarák segítségével a jövő évi minimálbérről – jelentette be hétfőn a testület.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet (MGYOSZ) üdvözli, hogy a kormány megerősítette a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma), mint érdekegyeztetési platform státuszát, és rendeletben szabályozza a működését. A 2024 őszi bértárgyalásokra már ezen keretek között kerül sor – olvasható az MGYOSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
A minimálbérre vonatkozó kormányzati célok eléréséhez a következő három év átlagában 12 százalékos minimálbér-emelésre van szükség, ehhez pedig gazdasági növekedés is kell – mondta a bértárgyalások jelenlegi állásáról a munkaadói és munkavállalói oldal egy-egy képviselője csütörtökön az MTI-nek.
A nemzetgazdasági miniszter ma egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjaival, mindazon munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton szerint elérhető az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték