Minimum járulékfizetési kötelezettség: esetek, amikor a munkaviszonyban állóknál is számolni kell vele

Megosztás Tetszik

A Tbj. fő szabálya szerint a havi járulékalapnak legalább a minimálbér 30 százalékát el kell érnie, amit a munkaviszonyban állóknál is figyelni kell. Fontos tudni, hogy a jogviszonyokat külön-külön kell vizsgálni. +

– a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

– a biztosítási jogviszony a 16. paragrafus alapján (tehát a biztosítás szünetelése miatt!) a hónap egészében nem áll fenn, vagy

– az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a fent említett időszak naptári napjait figyelmen kívül kell hagyni.

Például, ha egy munkaviszony január 15-én kezdődik, akkor a tárgyhavi minimum járulékalap csak 87 240 x 30% x 17 = 49 436 forint.

E minimum járulékfizetési kötelezettség tehát csak a Tbj. 6. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, a Tbj. alkalmazásában munkaviszonynak minősülő jogviszonyokra vonatkozik.

Ezt figyelembe véve adott esetben minimum járulékfizetést kell teljesíteni az ösztöndíjas foglalkoztatottak, sőt a bedolgozók után is, hiszen ők is munkaviszonyban álló dolgozóként biztosítottak.

Ugyanakkor a minimum járulékkötelezettség az Mt. (2012. évi I. törvény) 193. szakasza szerinti munkaviszonyra is, amit azért fontos szem előtt tartani, mivel a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló biztosítási kötelezettsége a jogviszony tartamának egésze alatt fennáll.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mely esetekben nincs minimum járulékfizetési kötelezettség, és mire kell ügyelni az egyes jogviszonyok kapcsán!