Többes jogviszony: egyéni vállalkozó a heti 36 órát több munkaviszonyból is összehozhatja?

Megosztás Tetszik

Jár-e bármiféle hátránnyal rám nézve (pl. táppénz, nyugdíj), ha egy heti 40 órás főállású munkaviszony helyett négy munkáltatónál létesítek munkaviszonyt, és a négy munkahely együttesen teszi ki a heti 40 órás bejelentést (25+5+5+5 óra)? A négy munkaviszony bruttó munkabére megegyezne a mostani, egy munkahely bruttó bérével. Egyéni vállalkozóként a járulékmentességhez szükséges heti 36 órát elérő munkaviszony egyszerre több jogviszonyból is összeadódhat? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdéseket dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő válaszolta meg.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Munkaidő összeadódása

2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 42. § (2)–(3) bekezdése alapján, a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.

A fenti heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Minimális alap

Részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó minimális alapja, minden egyes részmunkaidős munkaviszonyban, havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Ha a minimálbér 30 százalékát nem éri el a részmunkaidős foglalkoztatásban a munkabér, akkor a tényleges munkabért és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre a foglalkoztatónak kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Ugyanakkor a társadalombiztosítási ellátás megállapításakor – például táppénz, gyermekgondozási díj stb. – ezen társadalombiztosítási járulék megfizetése úgy kerül figyelembevételre, mintha legalább a minimálbér 30 százalékából maga a munkavállaló fizette volna meg a járulékot.

Tb-ellátások

Természetesen az alacsony jövedelem, a pénzbeli ellátásoknál – például táppénz, nyugellátás, csed, gyed stb. – is alacsony összegű ellátást eredményez. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Ha a minimálbért nem éri el a munkabér, akkor a nyugellátás megállapításakor a minimálbérhez viszonyítva arányosítottan állapítják meg az öregségi nyugellátás összegét. Jelen esetben egyidejűleg négy részmunkaidős munkaviszony áll fenn, amelyek mindegyikét figyelembe veszik a nyugellátás megállapításakor.