Lakáshitel minimálbér után: mire lesz elég a 2025-ös kereset?

Megosztás Tetszik

2025-ben 193 400 forint lesz a havi nettó minimálbér a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete szerint (változatlan adó- és járulékszabályok mellett). A money.hu és az ingatlan.com szakértői megnézték, hogy egy minimálbérért dolgozó párnak jövőre milyen kilátásai lehetnek a lakáshitelpiacon.

A minimálbér emelésére hároméves ütemezés szerint kerül sor, amelynek havi bruttó összege a megállapodást rögzítő rendelettervezet szerint

● 2025. január 1-jétől 9 százalékos emeléssel 290 800 forint

● 2026. január 1-jétől 13 százalékos emeléssel 328 600 forint

● 2027. január 1-jétől 14 százalékos emeléssel 374 600 forint

Ez alapján a nettó minimálbér 2025-ben 193 400 forint lesz.

Jellemzően nem egyedül, hanem adóstárssal igényelnek lakáshitelt. Egy minimálbért kereső pár havi nettó 386 800 Ft összkeresetéből a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) szabálya szerint legfeljebb a jövedelem 50 százaléka, azaz 193 400 forint költhető hiteltörlesztésre.

Alacsonyabb jövedelemnél felelős hitelfelvevőként azonban nem ajánlatos elmenni a maximum kitettségig, jóllehet erre az MNB rendelete lehetőséget biztosít. Hitelbírálat során a bankok szigorúbb feltételeket is támaszthatnak és a banki gyakorlat szerint ezt meg is teszik. Vannak olyan bankok, amelyeknél 200 ezer forint alatti jövedelem esetén a JTM 40 százalék, míg 200-500 ezer forint közé eső jövedelem esetén 40-50 százalék az arány. Ezen felül a legtöbb bank hitelbírálat során a megélhetési költségeket is figyelembe veszi. Ez alapján nem csak a JTM feltételeinek kell megfelelni, hanem az ügyfelek teljes nettó jövedelmébe bele kell férnie az összes törlesztőrészletnek és a bank által számolt megélhetési költségnek – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.

Az alacsonyabb, azaz 40 százalékos jövedelemarányos törlesztővel számolva ez azt jelenti, hogy havonta legfeljebb 154 ezer forint mehet biztonsággal hiteltörlesztésre. A mostani kamatkörnyezetben ez az összeg nagyjából egy 20 millió forintos, 20 évre felvett hitel törlesztőjének felel meg. Mindez egy 25 milliós ingatlanra lehet elegendő, ha rendelkezünk 5 millió forint önerővel, mivel hitelfelvételkor a 20 százalékos önerő szabályt is teljesíteni kell.

Kapcsolódó cikkünk: Társadalombiztosítási közterhek és minimális alapok 2025-ben

A 25 milliós értékhatár a nagyvárosokban élők számára komoly belépési korlátot jelent, mert például Budapesten 28 ezer eladó lakás és ház van, de ebből csak 386 darab, ami 25 milliónál olcsóbb. Az árak dinamikáját jól jelzi, hogy 1 évvel ezelőtt a fővárosi, 25 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok átlagos alapterülete 28 négyzetméter volt, ez most december elején már csak 27. Pest megye sem bővelkedik olcsó ingatlanokban, mert a budapesti agglomerációban eladó 22 ezer eladó lakásból és házból csak 1250 darab 25 milliónál olcsóbb. A kisebb városokban és községekben viszont nagyobb eséllyel keresgélhetnek a vevők, mert ott összesen 60 ezer eladó lakásból és házból válogathatnak, amiből 20 ezer 25 milliónál nem drágább – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

Plusz ingatlanfedezet bevonásával felvehető akár a teljes vételárnak megfelelő hitelösszeg is, ha a törlesztőrészlet belefér az igazolt együttes nettó jövedelem 40-50 százalékába, valamint a törlesztőrészlet és megélhetési költség együttesen belefér az igénylők együttes nettó jövedelmébe. Ingatlanfedezetként nemcsak lakóingatlan (például lakás, családi ház, ikerház, sorház) vonható be, hanem pénzintézettől függően az alábbi ingatlantípusok is elfogadhatók pótfedezetként:

● üdülő,

● hétvégi ház,

● építési telek,

● és önálló helyrajzi számon lévő garázs.

Amennyiben a plusz fedezetként bevonni kívánt ingatlanra már valamelyik bank jelzálogjogot jegyzett be, akkor egy másik bank lakáshitelének fedezeteként nem lesz bevonható. Ilyen esetben annál a banknál célszerű igényelni a lakáshitelt, amelyik a korábban felvett jelzáloghitelt is nyújtotta. Előtte azonban a pénzintézet természetesen meg fogja vizsgálni, hogy adott ingatlan elbír-e további hitelt. Fontos még tudni, hogy a plusz ingatlanfedezet bevonásakor a bankok nem osztják meg a hitelösszeget a fedezeti ingatlanok között, így minden egyes ingatlanra a teljes hitelösszeget jegyzik be – tette hozzá Korponai Levente.