Bt. beltagja elhunyt, és a könyvelésből az derült ki, hogy a beltagnak a cég kölcsönadott 5 millió forintot 2015-ben A cégben maradt kültag az elhunyt felesége, átvette a cég ügyvezetését, de a céget nem tudja fenntartani, mert elvesztette a megrendelőit. Szeretné megszüntetni a bt.-t de az 5 millió forintot nem tudja visszafizetni. (Köteles lenne-e megtenni?) Mit tehet, hogy meg tudja szüntetni a bt.-t?
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esethez kérném a segítségüket. Adott egy munkavállaló, aki jelenleg veszélyeztetett terhességgel van táppénzen. Februárban fog szülni. A cég, ahol munkaviszonya van, meg fog szűnni. Ekkor ugye a cég megszűnésével egyidejűleg a jogviszonya is meg fog szűnni, hiába a védelem a terhesség miatt. Mit tehet ebben az esetben, hogy szülésig és szülés után ne maradjon ellátások nélkül? Ha megszűnik a cég még a szülés előtt, akkor nem lesz jogosult csedre, gyedre? Vagy ha bejelentkezik munkanélküli ellátásra, akkor biztosított maradhat szülésig? Köszönettel: Kiss Beáta
T. Szakértő! Bt .kültagja sajnos meghalt. A beltag elhatározta, hogy megszünteti a társaságot, idáig sem nagyon müködött. Legyen szíves részletesen megírni, hogy ilyen esetben mi a tendő, milyen határidők vannak, milyen bevallásokat kell beadni stb. Köszönöm a segitséget
Tisztelt Adózóna, Egy áfás egyéni vállalkozó megszűnésének dátuma 2018.10.04. A vállalkozás megszűnése után keletkeztek még számlák a közüzemi díjak elszámolásával kapcsolatban. 1. Keletkezett jóváíró számla, melynek a számlán feltűntetett teljesítés dátuma 2018.10.19., az elszámolt időszak 2017.10.05-2018.10.04. A pénzügyi teljesítése 2018.10.19. Ezen jóváíró számla az áfában gondolom már nem szerepel. De bevételbe be kell még tenni? 2. Van olyan költségszámla, szintén elszámoló számla, melynek a teljesítés dátuma a számlán 2018.10.17. A számla kelte: 2018.10.02, az egyéni vállalkozó ekkor a helyszínen a számlát ki is fizette. Ez a számla áfában és költségben is beszámít még? Összességében megszűnés után keletkező "bevételek" és kiadások tekintetében miként kell eljárni? Köszönettel
Az építőiparban 1243 új cég jött létre az idén a harmadik negyedévében, 25 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Opten az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagja meghalt, a társaság gazdasági tevékenységet nem fog folytatni. Hogyan tud megszűnni ilyen körülmények között? El kell indítani, vagy cégbíróság meg kell szüntesse a céget, mivel csak egy tag van? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt egyéni vállalkozó adószámát az önkormányzat töröltette (megszűnt azt állandó lakcíme). Ez az információ nem jutott el hozzánk, ő tevékenységét tovább folytatta. Közben rendezte a lakcím problémáját. Amint tudomásunkra jutott a törlés, rögtön új adószámot kértünk, már az új lakcímmel. Adózás szempontjából hogyan kell kezelni ezt az esetet? Szja tekintetében: 1. A jövedelemadó-bevallásában a két időszak egynek számít? 2. Kell-e alkalmazni a megszűnés szabályait? 3. A tárgyi eszközöket áthozhatjuk az előző időszakról, vagyis folytathatjuk az amortizáció elszámolását (kieső időre eső levonásával)? Áfa szempontjából: 1. Van egy teherautója (a törölt adószám időszakában vásárolta, bevittük a vállalkozásba), a tankolási számláiból áfa-visszaigénylésre jogosultak vagyunk? 2. A két időszak közötti beszerzések (anyagok, építőiparos) áfáját biztosan nem, de az szja-ban elszámolhatjuk? 3. A törölt adószámra nem tudok leadni bevallást, ha az áfát revíziózni szeretném (első időszakra vonatkozóan), az új adószámmal megtehetem?
Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja meghal. Milyen teendői vannak a könyvelőnek?
Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt a munkabért vagy más járandóságot csak a munkaviszony, biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki. Ilyen jövedelem lehet az utólagosan kifizetett prémium, jutalom vagy teljesítménybér, illetve a – jellemzően a munkaügyi bíróság által megítélt – jövedelempótló kártérítés is.
Az Opten adatai szerint 10 152 árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, ez 902-vel kevesebb, mint két évvel ezelőtt.
Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.
A kft. társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy megszűnés esetén a kft. vagyona az alapítót illeti meg. A jegyzett tőkén (3 millió) felüli vagyon 7 millió forint, amely (10 millió) egy ingatlan formájában van meg, ami egyébként a cég székhelye. Kérdésem: hogyan történik a végelszámolás, milyen adózási kötelezettség van az ingatlan átruházásával kapcsolatban?
Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.
2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték