hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áttérési különbözet a kivás adóalanyiság megszűnésekor

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.

Az úgynevezett áttérési különbözetet abban az esetben kell megképezni, ha a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével egyidejűleg az adózó visszatér (áttér) a társasági adó hatálya alá. A jogintézmény megalkotásának indoka annak elkerülése volt, hogy bizonyos jövedelmek se a kisvállalati adó, se a társasági adó alatt ne keletkeztessenek adókötelezettséget. Az áttérési különbözet összegét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 28. § (4a) bekezdése alapján a következőképpen számolhatjuk ki:

Áttérési különbözet:

a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék,

♦         mínusz (–) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék

♦         mínusz a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett (előállított) immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

(a kapott érték tulajdonképpen a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, osztalékként ki nem vont számviteli eredmény nem beruházási célokra fordított része, csökkentve a kapott osztalékkal).

Amennyiben a fenti különbözet értéke pozitív, az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez, amelyet a társasági adóban szabályozott fejlesztésitartalék-előírásoknak megfelelően kell feloldani. (Annyi különbséggel, hogy az áttérési különbözettel a társasági adóban nem lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt, illetve a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal is illusztráljuk, mit kell figyelembe venni, és mit nem, ha a vállalkozás kiváról visszatér a társasági adóra!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt. megszűnése

Szipszer Tamás

adószakértő

Nyelvoktatás számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close