Áttérési különbözet a kivás adóalanyiság megszűnésekor

Megosztás Tetszik

Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.

Az úgynevezett áttérési különbözetet abban az esetben kell megképezni, ha a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével egyidejűleg az adózó visszatér (áttér) a társasági adó hatálya alá. A jogintézmény megalkotásának indoka annak elkerülése volt, hogy bizonyos jövedelmek se a kisvállalati adó, se a társasági adó alatt ne keletkeztessenek adókötelezettséget. Az áttérési különbözet összegét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 28. § (4a) bekezdése alapján a következőképpen számolhatjuk ki:

Áttérési különbözet:

a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék,

♦         mínusz (–) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék

♦         mínusz a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett (előállított) immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

(a kapott érték tulajdonképpen a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, osztalékként ki nem vont számviteli eredmény nem beruházási célokra fordított része, csökkentve a kapott osztalékkal).

Amennyiben a fenti különbözet értéke pozitív, az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez, amelyet a társasági adóban szabályozott fejlesztésitartalék-előírásoknak megfelelően kell feloldani. (Annyi különbséggel, hogy az áttérési különbözettel a társasági adóban nem lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt, illetve a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal is illusztráljuk, mit kell figyelembe venni, és mit nem, ha a vállalkozás kiváról visszatér a társasági adóra!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.