Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    232 találat a(z) megszűnés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Június 30-án befejezte tevékenységét egy kft. Ezt a cégbíróságnak is bejelentette. Leadta a bevallásait. Elkészítette a zárómérlegét. A mérlegben a jegyzett tőkén kívül még van eredménytartalékban pénze ,amit osztalékként ki tudna fizetni. A pénz nem áll rendelkezésére, mert a NAV-nál van túlfizetésként. Kifizetni csak akkor tudja, ha visszakapta a pénzét. Ha ez megvalósul, az osztalék utáni szja-t mint magánszemély fizeti be az adóhivatalnak, vagy a kft.-nek kell leadni pótlólag egy 1708-ast és a vállalkozás utalja? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos teendőkről szeretnék érdeklődni. Elsősorban a megmaradt árukészlet – köztük dohánytermék – és tárgyi eszközök leselejtezésével kapcsolatosan. Milyen módon kell a selejtezést elvégezni, megszűnésnél az eredményre van-e hatása, esetlegesen áfavonzata stb.? Ha lehetséges mindenre kiterjedő (megszűnéssel kapcsolatos) részletes tájékoztatást szeretnék kérni. Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) a közeljövőben végelszámolását tervezi. Mikor kell (lehet) a dolgozók munkaviszonyának megszűnését kezdeményezni? Addig a kft. végelszámolása nem érhet véget, míg a dolgozók felmondási (felmentési ) ideje le nem telik? A 60 évet betöltő dolgozók milyen szociális ellátásban bízhatnak, ha nem sikerül munkahelyet találniuk?

    Cikk

    Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához – tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

    Kérdés

    Egy kft. 500 ezer forint tőkével alakult, ezt az összeget kellett megemelni 2017.03.15-éig 3000 ezer forintra. A társaság azonban nem kívánja emelni törzstőkéjét, így vagy átalakulásról vagy megszűnésről kell határoznia. Ellene azonban, egy vitatott, kártérítésből származó kötelezettség miatt peres eljárás van folyamatban már 2015. évtől. Az első fokú bíróság ezen kft.-t kötelezte a megállapított kártérítés megfizetésére, ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte (az első fokú bíróság illetékességének hiánya miatt) úgy, hogy teljesen új első fokú eljárást rendelt el. A másodfokú bírósági ítélet már jogerős, azonban az új elsőfokú bírósági eljárás még nem indult el, idézést, végzést az új eljárás megindításáról nem kaptunk. Ilyen esetben, hogyan jár el jogszerűen a kft., hogy a törzstőke emelésének hiánya miatt ne kapjon az illetékes hatóságtól büntetést? A peres eljárás alatt indítható végelszámolás saját elhatározásból? Mivel a kötelezettség jogosságáról jogerős bírósági végzés még nem született, így a "hitelezők" azt jogosan nem követelhetik, tehát ők nem indíthatnak felszámolási eljárást. Vagy felszámolási eljárást kell indítani még akkor is, ha nem ismerjük el a kötelezettségünket? Ez utóbbit ki indíthatja? Mi a megfelelő eljárás peres eljárás alatt, ha nem szeretné a kft. törzstőkéjét emelni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2017. január 1-jétől a kata szerinti adózást választotta, áfafizetésre kötelezett adóalanyként. A december 31-ei anyagkészletet leltár szerinti értéken nyilvántartásba vette. Az anyagbeszerzések áfája korábban levonásra került. Tevékenységét március 16-án megszünteti. Kérdésem, hogy a nyilvántartott anyagkészlet értéke most a katás bevételét növeli, illetve van-e áfafizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    2013.06.10. óta katás, főállású egyéni vállalkozó 2017.03.31-én kilép a kata alól és 2017.04.01-től belép főállású egyéni vállalkozóként az szja alá. Jól gondolom-e, hogy a katából kilépéssel kapcsolatban az alábbi teendők vannak: 1) 17T101E nyomtatványt 2017. 03 hónapban beadni és a 14. sor „A kata-adóalanyiság megszűnése: Ha a bejelentés hónapjának utolsó napjával nem kívánja alkalmazni a kisadózó adózók tételes adójára vonatkozó rendelkezéseket, ezt a megfelelő sorban elhelyezett X-el jelölheti. A kisadózó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket a bejelentés hónapjának utolsó napján még alkalmazni kell, az adóalanyiság a következő hónap első napján szűnik meg.” X beírása után a vállalkozó 2017.04.01. napjával már nem tartozik a kata hatálya alá. 2) 17KATA nyomtatvány beadása az adóalanyiság évközi megszűnése esetén: az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap, jelen esetben 2017.01.01-2017.03.31-i időszakról 2017.04.30-áig. 3) Helyi iparűzési adó változás bejelentő + bevallás a kata adóalanyiság megszűnését követő 15 napon belül a katás időszakról: 2017.01.01-2017.03.31. időszakról 2017.április 15-éig. 4) 2014. évben beadta a 14T1041 bejelentőlapot: 1341.kóddal főfoglalkozású egyéni vállalkozó, így mivel a státusza nem változik, gondolom, hogy ezzel nincs teendő. Van-e még valami teendő az átlépéssel kapcsolatban? Még egy kérdés: jól gondolom továbbá, hogy az egyéni vállalkozó csak 2019.01.01, napjától választhatja újból a katát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy egyesület, amely már évek óta nem működik, tevékenységet nem folytat, bevétele és kiadásai sincsenek. Egy kevés adóssága van a gazdátlansága révén. Bírságot szabtak ki rá, illetve a bank is felmondta a folyószámla-szerződését. Szeretne megszűnni, de még az erről szóló határozatot sem tudják összehozni, mert a tagokat nehéz megtalálni, és egy gyűlésre invitálni. Milyen lehetőség adódik az egyesület törlésére? Régen még közhasznú volt, de idővel hivatalból ezt a státuszt is törölték. Mivel már nem köteles kettős könyvvitelt vezetni, áttérhet a pénzforgalmi nyilvántartásra, és adhat le PK-141-es bevallást év végi zárásként? Az áttérést kell jelezni valamelyik hatóságnak? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! gyeden lévő munkavállaló közös megegyezéssel szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, mert pályázat miatt főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá kell hogy váljon. A munkáltató és a munkavállaló között létrejöhet-e olyan egyezség a munkaviszony megszűnését követően, hogy a munkavállaló lemond a szabadságmegváltás összegéről? Ha ez lehetséges, akkor a munkáltatónak keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? Másik lehetőség: lemondó nyilatkozat egyezség keretében. A dolgozó felmond. A munkavállaló és munkáltató megegyezik abban, hogy a munkaviszony megszűnik a felmondás napjával és a dolgozó szabadság megváltásra nem tart igényt. Ebben az esetben nincs mit számfejteni és nincs járulékbevallási és fizetési kötelezettség sem?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelenleg szünetelő (2016.10. hótól) egyéni vállalkozó rendelkezik 2015-ben vásárolt nagy értékű tárgyi eszközzel (kb. 2,7 M Ft nyilvántartási értékű). A vásárlás évében veszteséges volt, így bár az eszköz kizárólag üzemi célt szolgál, az értékcsökkenés megkezdésének évében (2015-ben) a nettó értéket nem tudta elszámolni, mint osztalékalap csökkentő tételt. Kérdéseim: 1. Ha eladná az eszközt a megszűnés előtt, akkor az eszköz eladási árával szemben tudja-e érvényesíteni a nyilvántartás szerinti értéket mint költséget a 1753 záró szja bevallásában (értékcsökkenés elszámolva 2016.09.30-ig)? 2. Ahhoz, hogy értékesítse az eszközt, újra kell-e indítani például 1 napra a vállalkozást, hogy utána szüntesse meg véglegesen? 3. Amennyiben szünetelésből szűnik meg, szünetelés alatt értékesítheti-e az eszközt, és amennyiben igen, akkor az a vállalkozásból származó jövedelem lesz, vagy magánszemélyként egyéb jövedelem? Ha magánszemélyként egyéb jövedelem vagy ingóságértékesítésből származó, akkor milyen költséget számolhat el az eladási árral szemben? 4. A megszűnés évéről benyújtandó szja-bevallásban a korábbi évek nyilvántartott vesztesége is csak az adóévi nyereség 50 százalékáig vehető figyelembe, vagy megszűnéskor nem kell alkalmazni az 50 százalékos szabályt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az Ny-nyomtatvány a könyvelők tudomása szerint kiváltja azokat a bevallásokat amit jelölünk az Ny-en. Tévedünk? Miért kell a vállalkozás esetleges megszűnésénél vagy nyugdíjazásnál mégis nullásan beküldeni akár évekre visszamenőleg a nyomtatványt? Nem lenne egyszerűbb mindjárt havonta nullásan beküldeni? Mire való akkor az NY nyomtatvány? Ugyanis a leírt eseteknél a NAV nem fogadja el a beküldött NY-nyomtatványt, hanem kéri a nullás bevallást (például a '08-as járulékbevallást). Érdembeli válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem ön felé, hogy amennyiben egy egyéni vállalkozó már 5 éve szüneteltette a vállalkozását, és mivel az 5 év szüneteltetés leteltét követően nem kérte a működés visszaállítását, kell-e neki valamilyen bevallást, bejelentőt benyújtania a NAV és önkormányzat részére, ha a törvény szerint automatikusan megszünt az egyéni vállalkozása? Tehát a megszűnéssel kapcsolatban van-e valami jelentési kötelezettsége? Mivel szünetelt a cég, így az utolsó 5 évben nem keletkezett sem bevétele, sem költsége. Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! December 31-én megszűnt evás egyéni vállalkozó tevékenységét a megszűnést megelőzően 5 évig szüneteltette. A vállalkozó 2002 óta evás. Van még nem evás korszakából pár tárgyi eszköze (a 2000. év előtti vásárlás), melyek nettó értéke már évek óta 0 Ft. Evásként értékcsökkenést természetesen nem számolt el a bevételével szemben. Kell-e valami jövedelmet elszámolnia a megszűnés szabályai szerint az szja-bevallásában?

    Kérdés

    Az alábbiakban kérem segítségüket. Egy végrehajtói iroda egyszemélyes tagja maga a végrehajtó. Jelen információnk szerint 2018. 01. 01-jétől csak jogi végzettséggel lehet ilyen tevékenységet folytatni, amivel a fenti végrehajtó nem rendelkezik, és nem is fog ilyen végzettségre szert tenni. Tehát a végrehajtói irodának 2017. 12. 31-ével elvileg meg kell szűnnie. Ezzel kapcsolatosan lennének a következő kérdéseink: – van-e valamilyen lehetőség további működésre mint nem végrehajtói iroda, hanem kft.? Esetleges átalakulással? Ha nem: – mi lesz a megszűnés módja? Végelszámolás? – mi lesz a megmaradó eszközökkel? – mi lesz az alkalmazottak jogviszonyával? – kell-e végkielégítést fizetni majd az alkalmazottaknak? – mikor kell a még ki nem vett eredménytartalékot/adózott eredményt leadózni? – milyen bevallásokat kell majd beadni a zárással kapcsolatban és milyen határidőkre? – van-e valamilyen egyéb sajátosság ezzel kapcsolatban? Segítségüket előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Többes jogviszony

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások számlázása, áfa kérdése

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    EPR-nyilatkozat

    Tüske Zsuzsanna

    vámszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media