Ezek a számviteli és adózási feladatok a cég megszűnésekor

Megosztás Tetszik

A számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettségek részben eltérőek attól függően, hogy a megszűnés jogutódlással történik vagy jogutódlás nélkül, illetve, hogy a jogutód nélküli megszűnés végelszámolás vagy felszámolás.

Megszűnés jogutódlással

A gazdasági társaságnak, az egyéni cégnek és a szövetkezetnek a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átv.), továbbá az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) szerinti átalakulása (ideértve az egyesülést, szétválást és a szervezeti formaváltást) esetén a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 141. § (1)–(3) bekezdése  és 153–154/B §-ai előírása szerint az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni az átalakuló és az átalakulással létrejövő cégre vonatkozóan.

Az átalakulás során megszűnő cég a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – az Szt. szerinti beszámolót készíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.

A vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a jogutódlással, valamint a jogutód nélkül történő megszűnés során felmerülő főbb adózási és számviteli feladatokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.