228 találat a(z) megszűnés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagja meghalt, a társaság gazdasági tevékenységet nem fog folytatni. Hogyan tud megszűnni ilyen körülmények között? El kell indítani, vagy cégbíróság meg kell szüntesse a céget, mivel csak egy tag van? Köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt egyéni vállalkozó adószámát az önkormányzat töröltette (megszűnt azt állandó lakcíme). Ez az információ nem jutott el hozzánk, ő tevékenységét tovább folytatta. Közben rendezte a lakcím problémáját. Amint tudomásunkra jutott a törlés, rögtön új adószámot kértünk, már az új lakcímmel. Adózás szempontjából hogyan kell kezelni ezt az esetet? Szja tekintetében: 1. A jövedelemadó-bevallásában a két időszak egynek számít? 2. Kell-e alkalmazni a megszűnés szabályait? 3. A tárgyi eszközöket áthozhatjuk az előző időszakról, vagyis folytathatjuk az amortizáció elszámolását (kieső időre eső levonásával)? Áfa szempontjából: 1. Van egy teherautója (a törölt adószám időszakában vásárolta, bevittük a vállalkozásba), a tankolási számláiból áfa-visszaigénylésre jogosultak vagyunk? 2. A két időszak közötti beszerzések (anyagok, építőiparos) áfáját biztosan nem, de az szja-ban elszámolhatjuk? 3. A törölt adószámra nem tudok leadni bevallást, ha az áfát revíziózni szeretném (első időszakra vonatkozóan), az új adószámmal megtehetem?

Cikk

Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.

Kérdés

A kft. társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy megszűnés esetén a kft. vagyona az alapítót illeti meg. A jegyzett tőkén (3 millió) felüli vagyon 7 millió forint, amely (10 millió) egy ingatlan formájában van meg, ami egyébként a cég székhelye. Kérdésem: hogyan történik a végelszámolás, milyen adózási kötelezettség van az ingatlan átruházásával kapcsolatban?

Cikk

Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.

Kérdés

2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kataalanyunk nettó adótartozása 2017. 12. 31 -én 400 000 Ft volt. Erre a tartozásra banki megbízást adott 2017. 12. 29 -én, de a banki szünnapok miatt átutalását csak 2018. 01. 02-én írta jóvá az adóhatóság a folyószámlán. 2018. 03. 02-án megérkezett az adóhatóság határozata a kataalanyiság megszűnéséről a 2017. 12. 31-ei adótartozás miatt. A kataalany adótartozása 2018. 03. 02-án 890 000 Ft (éves katabevallás 40%-os adó miatt). A Katv. 5. § (1) j) pontjára hivatkozik az adóhatóság, miszerint a 2017. 12. 31-ei adótartozása meghaladta a 100 000 Ft-ot és az adóalanyiság megszűnéséről szóló határozat véglegessé válásig az adózó az adótartozását nem fizette meg és az adótartozásának megfizetését nem is igazolta. Kérdésünk: Az 5. § (1) bekezdés j) pontjának második részét: ... azzal, hogy az adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről szól határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja' – úgy kell értelmezni, hogy a határozat meghozatalakor fennálló adótartozás megfizetését kell igazolni a véglegessé válásig, vagy az adóalanyiság megszűnését előídéző 2017. 12. 31-ei adótartozásét? Válaszukat előre is köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy alapítványról 02. 07-én kaptam meg a végzést, hogy 2017. 11. 30-án "megszűnt", jogerőre emelkedett a végzés. Kinek, milyen bevallásokat, milyen igazolásokat kell beadnom, milyen dátummal? Köszönettel: Fidler Gáborné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó megszüntette a vállalkozását, azonban ezt a T101E nyomtatványon nem jelentette be a NAV felé. Van lehetőség visszamenőleg bejelenteni a megszűnést és kérni a megszűnés utáni hónapokra az adófolyószámlán előírta kata törlését?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tartalék alkatrész

Nagy Norbert

adószakértő

Ételfutár havi alapbére

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Utazási költség elszámolási bizonylata

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink