232 találat a(z) megszűnés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi esethez kérném a segítségüket. Adott egy munkavállaló, aki jelenleg veszélyeztetett terhességgel van táppénzen. Februárban fog szülni. A cég, ahol munkaviszonya van, meg fog szűnni. Ekkor ugye a cég megszűnésével egyidejűleg a jogviszonya is meg fog szűnni, hiába a védelem a terhesség miatt. Mit tehet ebben az esetben, hogy szülésig és szülés után ne maradjon ellátások nélkül? Ha megszűnik a cég még a szülés előtt, akkor nem lesz jogosult csedre, gyedre? Vagy ha bejelentkezik munkanélküli ellátásra, akkor biztosított maradhat szülésig? Köszönettel: Kiss Beáta

Kérdés

T. Szakértő! Bt .kültagja sajnos meghalt. A beltag elhatározta, hogy megszünteti a társaságot, idáig sem nagyon müködött. Legyen szíves részletesen megírni, hogy ilyen esetben mi a tendő, milyen határidők vannak, milyen bevallásokat kell beadni stb. Köszönöm a segitséget

Kérdés

Tisztelt Adózóna, Egy áfás egyéni vállalkozó megszűnésének dátuma 2018.10.04. A vállalkozás megszűnése után keletkeztek még számlák a közüzemi díjak elszámolásával kapcsolatban. 1. Keletkezett jóváíró számla, melynek a számlán feltűntetett teljesítés dátuma 2018.10.19., az elszámolt időszak 2017.10.05-2018.10.04. A pénzügyi teljesítése 2018.10.19. Ezen jóváíró számla az áfában gondolom már nem szerepel. De bevételbe be kell még tenni? 2. Van olyan költségszámla, szintén elszámoló számla, melynek a teljesítés dátuma a számlán 2018.10.17. A számla kelte: 2018.10.02, az egyéni vállalkozó ekkor a helyszínen a számlát ki is fizette. Ez a számla áfában és költségben is beszámít még? Összességében megszűnés után keletkező "bevételek" és kiadások tekintetében miként kell eljárni? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagja meghalt, a társaság gazdasági tevékenységet nem fog folytatni. Hogyan tud megszűnni ilyen körülmények között? El kell indítani, vagy cégbíróság meg kell szüntesse a céget, mivel csak egy tag van? Köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt egyéni vállalkozó adószámát az önkormányzat töröltette (megszűnt azt állandó lakcíme). Ez az információ nem jutott el hozzánk, ő tevékenységét tovább folytatta. Közben rendezte a lakcím problémáját. Amint tudomásunkra jutott a törlés, rögtön új adószámot kértünk, már az új lakcímmel. Adózás szempontjából hogyan kell kezelni ezt az esetet? Szja tekintetében: 1. A jövedelemadó-bevallásában a két időszak egynek számít? 2. Kell-e alkalmazni a megszűnés szabályait? 3. A tárgyi eszközöket áthozhatjuk az előző időszakról, vagyis folytathatjuk az amortizáció elszámolását (kieső időre eső levonásával)? Áfa szempontjából: 1. Van egy teherautója (a törölt adószám időszakában vásárolta, bevittük a vállalkozásba), a tankolási számláiból áfa-visszaigénylésre jogosultak vagyunk? 2. A két időszak közötti beszerzések (anyagok, építőiparos) áfáját biztosan nem, de az szja-ban elszámolhatjuk? 3. A törölt adószámra nem tudok leadni bevallást, ha az áfát revíziózni szeretném (első időszakra vonatkozóan), az új adószámmal megtehetem?

Cikk

Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.

Kérdés

A kft. társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy megszűnés esetén a kft. vagyona az alapítót illeti meg. A jegyzett tőkén (3 millió) felüli vagyon 7 millió forint, amely (10 millió) egy ingatlan formájában van meg, ami egyébként a cég székhelye. Kérdésem: hogyan történik a végelszámolás, milyen adózási kötelezettség van az ingatlan átruházásával kapcsolatban?

Cikk

Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.

Kérdés

2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Többes jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások számlázása, áfa kérdése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

EPR-nyilatkozat

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink