Cégünk nem veszi el a dolgozóitól a tavalyi évben még béren kívüli juttatásként adott 100 ezer forint készpénzjuttatást. Idén felbruttósítja és továbbra is nettó módon ugyanahhoz az összeghez juttatja étkezési támogatás jogcímen. Letiltás alapját képezi ez a juttatás?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a bérként adózó cafeteriaelemek alapját képezik-e a letiltásoknak, a távolléti díj számításának, illetve a táppénzalapnak? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi – munkavállaló munkabéréből történő levonással kapcsolatos - kérdés megválaszolásában kérjük segítségüket. A végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény megfelelő rendelkezéseit figyelembe véve levonás alapját képezi-e 2019. január 1-jétől bármely természetben juttatott jövedelem, amely a személyijövedelemadó-törvény alapján jogviszonyból származó jövedelemként viseli a közterheket? (Például önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, különféle ajándékutalványok, ajándékkártyák stb.) Kérdésünk aktualitását az adja, hogy 2019. évtől jelentősen szűkül a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyes meghatározott juttatások köre, e körből kikerül mindazon juttatás, amely megfelelő szabályzat megléte mellett 2018. évben még kifizetői közterhek megfizetése mellett biztosítható. Kérdésünk lényege, hogy amennyiben egy munkáltató – az adóváltozások ellenére – meg kívánja tartani például a cafeteria rendszerében juttatott 2018. évi juttatásait (melyek 2019. évtől már munkabérként adózó juttatásnak minősülnek; például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások, ajándék utalvány, ajándék kártyák stb.), számolnia kell-e azzal a munkáltatónak, hogy a végrehajtásról szóló törvény alapján figyelembe kell venni (mint levonás alapját képező juttatás) a nettó bért terhelő letiltások érvényesítésénél ezen juttatásokat. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak nagy összegű letiltása van. A letiltás százalékos levonás utáni munkabére magasabb, mint 142 500 Ft. Így a 142 500 Ft-on felüli munkabérét is megterheljük. Munkavállalónk nyugdíjba megy, és továbbra is alkalmazzuk. A hatályos törvény alapján a munkaviszonyát nem szüntetjük meg, így kilépő papírokat sem adunk neki. Kérdésem, hogy a nyugdíjfolyósító szerv honnan tudja meg, hogy letiltása van a munkavállalónak? Természetesen a béréből továbbra is vonjuk a letiltás összegét. Kell-e a nyugdíjfolyósító szervet értesítenünk mint munkáltató? Köszönettel.
Vendéglátó társaság felszolgálói díjat számít fel a vendégnek, amelyet a vonatkozó jogszabály szerint kifizet az arra jogosult alkalmazottaknak. Az alkalmazottak közül több személynek végrehajtó irodák által közölt letiltása van, amelyet a nettó munkabérből és egyéb munkabérelemekből kell érvényesíteni. Kérdésem: a felszolgálói díjat be kell-e számítani a nettó jövedelembe, tehát a felszolgálói díjból is le kell-e vonni a letiltást?
Tisztelt Szakértő! A letiltás a munkabérből címen feltett kérdésre kapott válasszal kapcsolatosan kérem még szíveskedjék a kérdésemre válaszolni: Tehát, amennyiben a fő munkáltatójánál (korábbi munkahelyén) már figyelembe vették a munkavállalónak ugyanennél a letiltásnál a nyugdíjminimum összegét, és ezt mentesítették a letiltás alól, akkor a második munkáltató részmunkaidős bérnél már nem alkalmazhatja a mentesítést. Ha viszont a főmunkaidős munkáltató (korábbi) a mentesítést nem alkalmazza, mivel a munkabér mértéke eleve lehetővé teszi a 33 százalékos letiltást, akkor a második részmunkaidőben alkalmazó munkáltató figyelembe veheti a minimumnyugdíj szerinti mentesíthető összeget. Erről a második munkáltatónak véleményem szerint az első munkáltató által kiállított igazolás szükséges, mivel nincs erre információnk. Köszönöttel.
Kérdésem a letiltás alapjának meghatározására irányulna. Mentes a letiltás alól a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés. Ugyanakkor a letiltás alapja bármely munkából eredő olyan díjazás, juttatás, amelyet rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kap. Számos állásfoglalásban az szerepel, hogy a költségtérítésként kapott összeg nem vehető mentes jövedelemnek, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem a végzett munka anyagi elismerését szolgálja. A konkrétan, a tehergépkocsi-vezetőknek juttatott belföldi/külföldi napidíj összege beleszámít-e a letiltás alapjába vagy nem? Elviekben ez egy (bizonyos összegig) adómentesen adható a munkavállaló költségeinek fedezetére szolgáló juttatás (a munkáltató más költséget nem számol el, például szállásköltség stb.), és nem az elvégzett munka díjazása, ugyanakkor rendszeres, hiszen minden hónapban kapja a munkavállaló. Van-e különbség a napidíj megítélésében aszerint, hogy a letiltás gyerektartásdíj vagy bármilyen más letiltás, például hiteltartozás? Az erre a kérdésre adott válaszban megjelölt jogi hivatkozások pontosítására volna szükségem, hogy hivatkozni tudjak rájuk a fellebbviteli bíróságon.(Mfv. I. 10.305/2000.).(BH 1993.772.). Ugyanis hiába írom be így a google keresőbe nem ad ki semmi értékelhetőt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alkalmazottja egy másik munkáltatónál meglévő, heti 40 órás munkaviszonya mellett ügyfelemnél heti 5 órás munkaviszonyban alkalmazott. Az ügyfelem által az alkalmazott részére kifizetett munkabér havi összege (sem a bruttó, sem a nettó) munkabér nem éri el a nyugdíjminimum 28 500 forintos összegét. Önálló bírósági végrehajtótól érkezett egy letiltása a munkabér 33 százalékának mértékéig. Az előbbiekben leírtak alapján szabályosan járunk-e el, ha ebből a részmunkaidős alkalmazotti munkabéréből nem foganatosítjuk a letiltást, mivel a nyugdíjminimumot nem éri el a nettó munkabér? A másik, főmunkaviszonyából származó munkabérére vonatkozó számfejtési információkat nem birtokoljuk, mivel nem állunk vele semmilyen kapcsolatban. Annyi információt a munkavállalótól megtudtunk, hogy a főmunkaviszonyából a letiltást a másik munkáltató foganatosítja, amely nyilván a munkabér eltérő összegéből következik. Jó-e az elgondolásunk, hogy ebből a részmunkaviszonyos keresetéből nem vonunk a letiltást? A NAV-nak kellene-e bejelentést tenni erről a letiltásról, ha vonjuk, illetve ha nem? Mivel ez nem a NAV által elrendelt végrehajtás. Az alkalmazott az Intrum Justitia Zrt. felé tartozik.
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunknál egy határozott szerződésű dolgozó felmondott úgy, hogy a felmondási idejét nem töltötte le. A Mt. 84. §-a alapján cégünk egy havi távolléti díjat állapított meg a jogellenes felmondás miatt, melyet közöltünk a dolgozóval, valamint ráírtunk a leszámoló papírjára, valamint aláírásával elismert. Jelenlegi cégének jogásza viszont egy állásfoglalás alapján azt állítja, hogy csak abban az esetben tudták volna letiltásként foganatosítani az összeget, ha a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújtottunk volna be a bírósághoz. Kérdésem a következő: Valóban csak bíróságon keresztül lehetett volna érvényesíteni követelésünket, függetlenül attól, hogy a volt dolgozó elismerte tartozását? Van-e valamilyen lehetőségünk a tartozás megfizettetésére? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője, aki a garantált bérminimum után fizeti a járulékot, de jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, letiltást kapott a NAV-tól köztartozás miatt. Az lenne a kérdésem, hogy ha nincs kifizetendő jövedelem, akkor mi a helyes eljárás a letiltással kapcsolatban?
Tisztelt Szerkesztőség! Miből lehet és kell letiltást eszközölni? Van egy munkavállalóm, akinek éves szinten több alkalommal fizetek ki üzemanyag-megtakarítást (ezen megtakarítások összege havonta nem éri el a 100 ezer forintot). Munkavállalómnak a bérét 33 százalékos levonás terheli. Kérdésem a kifizetett üzemanyag-megtakarítással kapcsolatos. A végrehajtási törvény meghatározza, mi minősül munkavállalói bérnek. Minden olyan kifizetésből, jövedelemből kell érvényesíteni e szerint a letiltást, ami személyijövedelemadó-köteles, tehát szja-t vonunk belőle. A 74. § azokat a mentes juttatásokat sorolja fel, amelyekből ugyan vonunk személyi jövedelemadót és járulékokat, de letiltást ennek ellenére mégsem kell eszközölni ezekből a juttatásokból. A leírtak alapján nem vonnék le a havi 100 ezer forintot meg nem haladó üzemanyag-megtakarításból semmit. Azonban a napokban olvastam egy 2018-ban kiadott NAV-iránymutatást erre vonatkozólag, amely teljesen elbizonytalanított. Ez ügyben kérném szakértői állásfoglalásukat. Üdvözlettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Egy kft. alkalmazottjának 4 letiltása jött egymás után. Összesen több, mint 15 millió forint a tartozása. A dolgozó munkaszerződése heti 12 órára és havi 45 000 Ft bruttó bérre szól. Kérem, szíveskedjenek megírni, mennyi levonást tudunk havonta foganatosítani! Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltás mentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg javítani? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
Egy cégbe felvett új munkavállalónak a munkaviszony létesítése előtt kötelessége nyilatkozatot tennie arról, hogy nincs függőben lévő tartozása, ellenkező esetben – tartozás esetén – akár 500 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére is kötelezhetik a céget és az ügyvezetőt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték