Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    250 találat a(z) letiltás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A letiltás a munkabérből címen feltett kérdésre kapott válasszal kapcsolatosan kérem még szíveskedjék a kérdésemre válaszolni: Tehát, amennyiben a fő munkáltatójánál (korábbi munkahelyén) már figyelembe vették a munkavállalónak ugyanennél a letiltásnál a nyugdíjminimum összegét, és ezt mentesítették a letiltás alól, akkor a második munkáltató részmunkaidős bérnél már nem alkalmazhatja a mentesítést. Ha viszont a főmunkaidős munkáltató (korábbi) a mentesítést nem alkalmazza, mivel a munkabér mértéke eleve lehetővé teszi a 33 százalékos letiltást, akkor a második részmunkaidőben alkalmazó munkáltató figyelembe veheti a minimumnyugdíj szerinti mentesíthető összeget. Erről a második munkáltatónak véleményem szerint az első munkáltató által kiállított igazolás szükséges, mivel nincs erre információnk. Köszönöttel.

    Kérdés

    Kérdésem a letiltás alapjának meghatározására irányulna. Mentes a letiltás alól a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés. Ugyanakkor a letiltás alapja bármely munkából eredő olyan díjazás, juttatás, amelyet rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kap. Számos állásfoglalásban az szerepel, hogy a költségtérítésként kapott összeg nem vehető mentes jövedelemnek, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem a végzett munka anyagi elismerését szolgálja. A konkrétan, a tehergépkocsi-vezetőknek juttatott belföldi/külföldi napidíj összege beleszámít-e a letiltás alapjába vagy nem? Elviekben ez egy (bizonyos összegig) adómentesen adható a munkavállaló költségeinek fedezetére szolgáló juttatás (a munkáltató más költséget nem számol el, például szállásköltség stb.), és nem az elvégzett munka díjazása, ugyanakkor rendszeres, hiszen minden hónapban kapja a munkavállaló. Van-e különbség a napidíj megítélésében aszerint, hogy a letiltás gyerektartásdíj vagy bármilyen más letiltás, például hiteltartozás? Az erre a kérdésre adott válaszban megjelölt jogi hivatkozások pontosítására volna szükségem, hogy hivatkozni tudjak rájuk a fellebbviteli bíróságon.(Mfv. I. 10.305/2000.).(BH 1993.772.). Ugyanis hiába írom be így a google keresőbe nem ad ki semmi értékelhetőt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alkalmazottja egy másik munkáltatónál meglévő, heti 40 órás munkaviszonya mellett ügyfelemnél heti 5 órás munkaviszonyban alkalmazott. Az ügyfelem által az alkalmazott részére kifizetett munkabér havi összege (sem a bruttó, sem a nettó) munkabér nem éri el a nyugdíjminimum 28 500 forintos összegét. Önálló bírósági végrehajtótól érkezett egy letiltása a munkabér 33 százalékának mértékéig. Az előbbiekben leírtak alapján szabályosan járunk-e el, ha ebből a részmunkaidős alkalmazotti munkabéréből nem foganatosítjuk a letiltást, mivel a nyugdíjminimumot nem éri el a nettó munkabér? A másik, főmunkaviszonyából származó munkabérére vonatkozó számfejtési információkat nem birtokoljuk, mivel nem állunk vele semmilyen kapcsolatban. Annyi információt a munkavállalótól megtudtunk, hogy a főmunkaviszonyából a letiltást a másik munkáltató foganatosítja, amely nyilván a munkabér eltérő összegéből következik. Jó-e az elgondolásunk, hogy ebből a részmunkaviszonyos keresetéből nem vonunk a letiltást? A NAV-nak kellene-e bejelentést tenni erről a letiltásról, ha vonjuk, illetve ha nem? Mivel ez nem a NAV által elrendelt végrehajtás. Az alkalmazott az Intrum Justitia Zrt. felé tartozik.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunknál egy határozott szerződésű dolgozó felmondott úgy, hogy a felmondási idejét nem töltötte le. A Mt. 84. §-a alapján cégünk egy havi távolléti díjat állapított meg a jogellenes felmondás miatt, melyet közöltünk a dolgozóval, valamint ráírtunk a leszámoló papírjára, valamint aláírásával elismert. Jelenlegi cégének jogásza viszont egy állásfoglalás alapján azt állítja, hogy csak abban az esetben tudták volna letiltásként foganatosítani az összeget, ha a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújtottunk volna be a bírósághoz. Kérdésem a következő: Valóban csak bíróságon keresztül lehetett volna érvényesíteni követelésünket, függetlenül attól, hogy a volt dolgozó elismerte tartozását? Van-e valamilyen lehetőségünk a tartozás megfizettetésére? Válaszát köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője, aki a garantált bérminimum után fizeti a járulékot, de jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, letiltást kapott a NAV-tól köztartozás miatt. Az lenne a kérdésem, hogy ha nincs kifizetendő jövedelem, akkor mi a helyes eljárás a letiltással kapcsolatban?

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Miből lehet és kell letiltást eszközölni? Van egy munkavállalóm, akinek éves szinten több alkalommal fizetek ki üzemanyag-megtakarítást (ezen megtakarítások összege havonta nem éri el a 100 ezer forintot). Munkavállalómnak a bérét 33 százalékos levonás terheli. Kérdésem a kifizetett üzemanyag-megtakarítással kapcsolatos. A végrehajtási törvény meghatározza, mi minősül munkavállalói bérnek. Minden olyan kifizetésből, jövedelemből kell érvényesíteni e szerint a letiltást, ami személyijövedelemadó-köteles, tehát szja-t vonunk belőle. A 74. § azokat a mentes juttatásokat sorolja fel, amelyekből ugyan vonunk személyi jövedelemadót és járulékokat, de letiltást ennek ellenére mégsem kell eszközölni ezekből a juttatásokból. A leírtak alapján nem vonnék le a havi 100 ezer forintot meg nem haladó üzemanyag-megtakarításból semmit. Azonban a napokban olvastam egy 2018-ban kiadott NAV-iránymutatást erre vonatkozólag, amely teljesen elbizonytalanított. Ez ügyben kérném szakértői állásfoglalásukat. Üdvözlettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.

    Kérdés

    Egy kft. alkalmazottjának 4 letiltása jött egymás után. Összesen több, mint 15 millió forint a tartozása. A dolgozó munkaszerződése heti 12 órára és havi 45 000 Ft bruttó bérre szól. Kérem, szíveskedjenek megírni, mennyi levonást tudunk havonta foganatosítani! Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltás mentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg javítani? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Egy cégbe felvett új munkavállalónak a munkaviszony létesítése előtt kötelessége nyilatkozatot tennie arról, hogy nincs függőben lévő tartozása, ellenkező esetben – tartozás esetén – akár 500 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére is kötelezhetik a céget és az ügyvezetőt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy dolgozó munkabérelőleget vesz fel a munkáltatójától, közben egy bírósági letiltással is rendelkezik. A munkabéréből havonta levonásra kerül a letiltás összege, valamint a munkabérelőleg összege. Közben újabb bírósági letiltási felszólítás érkezik. A kérdésem az, hogy a két letiltás mellett a munkabérelőleg is levonható-e vagy a munkabérelőleget bele kell mint bértartozást számítani a havonta levonható maximum 50 százalékos mértékbe? Azt olvastam, hogy a munkabérelőleg nem letiltás, korlátlanul levonható a bérből, csak nem tudom, hogy jól értelmeztem-e? Köszönöm szépen!

    Kérdés

    Munkabérből történő letiltással kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Adott egy dolgozónál két egyéb kategóriába sorolt 33 százalékos letiltás. A dolgozó nettó 346 000 forintot keres, tehát az öregségi nyugdíj ötszörösét meghaladja a két letiltás levonása után fennmaradó összeg. Ha levonok a két letiltásra 33 százalékot és 17 százalékot, vagyis 173 000 forintot, akkor marad neki 173 000 forint jövedelme, tehát a 142 500 forint (az öregségi nyugdíj ötszöröse) feletti összeg még levonható, vagyis 30 500 forint. Ezt hogyan osztom fel a két letiltás között? Ugyanúgy 33–17 százalék, vagy pedig az első letiltásban a 33 százalék már kielégítésre került, így a másodiknál mehetek tovább 17 felett még 33 százalékig? Vagy ilyenkor az is lényegtelen, hogy 33 százalékot kért, ha beleférne a bérébe, akkor vonhatok akár 80-80 százalékot is, ha így is marad 142 500 forint nettó jövedelme? Köszönettel.

    Cikk

    A munkavállaló béréből parkolásidíj-tartozás miatt le kell tiltani bizonyos összeget a munkáltatónak Ugyanezen munkavállaló szabálysértés is elkövetett, nem fizette meg a bírságot, így ezt az összeget is a munkabéréből kell visszatartani. A kettő összege viszont már meghaladja a nettó bére 50 százalékát, mi a teendő ilyen esetben? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik munkavállalója nettó bérének 50 százalékáig letiltást vonunk parkolási szerződésekből eredő tartozások miatt. Az egyik letiltást 2017 decemberétől, a másikat 2018 júliusától vonjuk. 2018. augusztus 15-én ugyanerre a munkavállalóra kaptunk egy szabálysértési eljárásból eredő letiltást. Kérdésem a következő: ugyan a Vht. 165. §-a kimondja, hogy ez a harmadik letiltás a kielégítési sorrendben megelőzi az egyéb követelésnek számító, parkolási szerződésből adódó letiltásokat, de mivel azokat már vonjuk, nem lehet akkor kielégíteni ezt a harmadik tartozást, amikor az előző kettő lejár? Vagy az egyéb követelésből eredő tartozásokat fel kell függeszteni addig, amíg a sorrendben megelőzőt ki nem fizeti a munkavállaló? Mindhárom esetben a letiltás összege jóval meghaladja a nettó bér 50 százalékát, tehát egy összegben nem teljesíthető egyik sem. Köszönöm a választ. Üdvözlettel: Slága Andrea Zsuzsanna

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak volt egy letiltása, melyet havonta a nettó munkabérének 33 százalékáig teljesítettünk. A dolgozó munkaviszonya megszűnt, kilépő igazolásain feltüntettük a tartozás részleteit. Kilépését követően újabb letiltása érkezett. Visszaigazoltunk a végrehajtónak, hogy a munkavállaló már nem áll az alkalmazásunkban, a letiltást nem tudjuk foganatosítani. Néhány hónap után a munkavállalót újra alkalmazzuk, közben csak egyszerűsített foglalkoztatással dolgozott. A kérdésem, hogy mindkét letiltást figyelembe kell venni az új munkaviszony első bérszámfejtésénél?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Webshopban értékesítés

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    DRS könyvelése

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Műszakpótlék

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media