Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hazai székhelyű, de az EU-ban tevékenykedő cég munkavállalója (aki minimálbér után itt adózik, járulékot itt fizet utána) jövedelmének van olyan része, amely EU-ban adózik. Ha letiltást kap, mely jövedelemből kell teljesíteni? Válaszát köszönöm.
A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, havi 200 ezer forint összegben. Nincs ennyi jövedelme, milyen maximális összeg vonható le (50 százalék)? – kérdezte munkáltatója. Hozzátéve: a dolgozónak van más ügyben végrehajtása is, milyen mértékig lehet levonni, ha már az 50 százalék terhelt a gyermektartásdíj miatt? Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, havi 200 ezer forint összegben. Nincs ennyi jövedelme, milyen maximális összeg vonható le (50 százalék)? Ugyanennek a dolgozónak van más ügyben végrehajtása is, milyen mértékig lehet levonni, ha már az 50 százalék terhelt a gyermektartásdíj miatt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló munkabéréből gyerektartás és letiltás kerül levonásra, mindkettő természetesen bírósági, végrehajtói határozat alapján, melyek összmértéke 50 százalék. Figyelembe vehetem-e a munkavállaló azon nyilatkozatát, hogy béréből a vállalati kamatmentes kölcsön törlesztőrészletét levonjuk a gyerektartáson és letiltáson, azaz az 50 százalékon felül? Vagy az 50 százalékos levonást nem lépheti túl a munkáltató a munkavállaló nyilatkozata ellenére sem? Válaszát előre is köszönöm!
Mekkora összeget emelhet le adósától a NAV, mennyi tiltható le a munkabérből, milyen ingóságok foglalhatók le, mikor árverezhető az ingatlan? Összefoglaltuk a fontosabb végrehajtási szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Új munkavállalónk előző munkahelyi munkáltatói igazolásán folyamatban lévő letiltásról szerepel információ. Ez alapján folytatnunk kell-e a letiltást, vagy meg kell várnunk, míg a mi cégünket megkeresi az ügyben illetékes végrehajtó? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Sajnos egyre több munkáltató dolgozójánál fut be végrehajtói letiltás – közüzemi számla, társasházi közös költség stb. tartozás miatt annak – beszedésére. A standard letiltásban, amit a végrehajtó küld a Ptk. 301. § (1) bekezdésére történik hivatkozás a főkövetelés (tőke) utáni kamat mértékére, ami már nincs hatályban. Az új Ptk. XXIII. fejezete csak vállalkozások közötti, illetve hatóság esetén taglal késedelmes teljesítés esetére mértéket. A magánszemély esetén mi az alkalmazandó kamat mértéke, illetve hol kerül ez szabályozásra?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Egy dolgozó munkabérére ugyanazon napon három letiltás érkezett. Ebből kettő kölcsöntartozás jogcímen, egy pedig hitelszerződés jogcímen. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az 50 százalékos letiltást meg kell-e osztanom és mind a hármat egyszerre kell elkezdeni törleszteni?
Tisztelt Szakértő! Ha a munkabért több letiltás is terheli, akkor a letiltások összege után is a munkavállalónak a munkabér 50 százaléka, legalább az öregségi nyugdíj összegének 28 500 forintnak a munkavállalónál kell maradni. Nem gyermektartásról van szó. Tehát, ha valaki 4 órára minimálbérre van bejelentve, akkor is minimum 28 500 forint munkabért mindenképp meg kell kapnia. Kérem a megerősítését, hogy ez így rendben van. Köszönöm.
Mikor és mennyivel lehet kurtítani a munkabért? című cikkel kapcsolatban kérdezném dr. Kéri Ádámot. Hogyha egy bank behajtási osztályától érkezik levonás iránti levél, tekinthető-e az végrehajtói határozatnak, vagy jogszabályból eredő levonásnak? Valahogy egyikre sem illik ez a levonás. A banki levél értelmében a dolgozó a kölcsönszerződésben hozzájárult ahhoz, hogy a tartozását maximum a munkabére 33 százaléka erejéig a munkáltató a hitelező részére átutalja. A levonást a munkáltató jogosan teljesítheti, illetve kell-e a dolgozó nyilatkozatát is kérnie? Előre is köszönöm válaszát. Pécsi Attila
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy magyarországi cég Ausztriában végez építőipari munkát. Telephellyel külföldön nem rendelkezik, csak magyarországi székhellyel. A munkavállalók munkaszerződésük szerinti munkabér után Magyarországon fizetik az szja-t és a járulékokat. A külföldi keresetet és a napidíjat Ausztriában számfejtik, a kinti bér után csak szja-t vonnak. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: 1. Helyesen járunk el, ha ily módon számoljuk el a béreket? 2. Napidíjat hol kötelező adni? Helyes így, ha az osztrák bérszámfejtő a kinti szabályok szerint számolja el? 3. Végrehajtói letiltás esetén a munkavállaló magyarországi béréből kell csak vonni a letiltást vagy a külföldi bérből is? 4. Amennyiben a dolgozó jövedelemigazolást kér – például hitel felvételéhez –, akkor mindkét helyről kapott bért kell közölni? Ha igen, akkor milyen árfolyammal kell számolni? 5. Kilépéskori adatlapon kötelező feltüntetni az eddig kapott külföldi bért? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Kérem segítségüket annak eldöntésében, hogy az üzemanyag-megtakarítás letiltás (gyerektartás) alapját képezi-e? Véleményem szerint, mivel a 1994. évi LIII. törvény nem nevesíti, mint levonásmentes jövedelmet (74. §), így letiltás alapját képezi. Ha adómentes, akkor ez az alapja a letiltásnak, ha adóköteles, akkor a 61. § (1) szerint fennmaradó rész az alapja. Várom véleményüket, hogy helyes-e ez a megközelítés. Köszönettel, Lévay Tünde
Tisztelt Tanácsadó! Egy munkavállaló tartósan beteg gyermeket nevel. Három sorakozó letiltása is van. Ebben az esetben van lehetőség arra, hogy méltányossági alapon csak 33 százalékig vonjunk tőle letiltást?
Tisztelet Szakértő! Mint munkáltató gyesről visszatérő munkavállalójától elmulasztottam a letiltás érvényesítését a januári, februári, márciusi hónapokra munkabére után. Amikor ezt felismertem május volt és az áprilisi munkabérénél már érvényesítésre került a 33 százalék letiltás hibásan (kevés), mivel a nevezettnek sorban áll öt letiltása 2009-es évtől kezdődően, így a letiltás 33 százalék és 17 százalé összesen 50 százalék (közüzemi tartozás). A munkavállalótól a gyes előtti időszakban is már a fizetés 50 százalék került letiltásra, persze ő nem jelezte februárban, hogy 'de hát kérem nekem vannak még letiltásaim és kérem azok érvényesítését'. Májusban, amikor készítettem az áprilisi bérszámfejtését, telefonon felhívtam és jeleztem neki, hogy nem jelezte felém neki még van letiltása és erre azt a választ adta, ő úgy tudja, a végrehajtó meghalt és amúgy is volt valami árverezés és abból kiegyenlítésre került a közüzemi tartozások. Válaszom: én erről nem kaptam semmi értesítést, így engem a törvény továbbra is kötelez a vh. általi letiltásra. Tegnapi nap folyamán a munkavállaló közölte velem a májusi munkabér felvétele után, hogy a jogosulatlan munkabér visszakövetésére 60 nap áll rendelkezésünkre és azt közölni kell vele írásban is mert jogvesztő. Kérdésem miért is számítana ez az eset jogosulatlan, jogalap nélküli kifizetésnek? Véleményem szerint munkáltatónak kötelessége a letiltást foganatosítani a törvényi szabályozás szerint. A történethez hozzá tartozik, hogy a vh-ok mind élők! Előre is köszönöm segítőkész választ
Csökkent a NAV végrehajtásainak száma és a végrehajtott összeg, de nem javult a fizetési morál. Többek között ez is kiderül a feketelista.hu legfrissebb adataiból.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték