Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónál végrehajtó cég részére letiltást foganatosítunk, végrehajtói levél alapján. 2018. évtől szükséges-e a NAV részére erről jelentést benyújtani? Ha igen, akkor milyen nyomtatványt kell használni? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Nettó 330 ezer forint bérrel rendelkező munkavállaló bérére letiltás érkezett adóhátralék miatt. Más letiltása nincs. Jelen esetben milyen havi összegben kell érvényesíteni a letiltást a bérből? A nettó bér 33 százaléka (110 ezer forint letiltás) kerüljön levonásra, vagy a minimálnyugdíj ötszöröséig, 142 500 forintig kell foganatosítanom (187 200 forint a letiltás)? Köszönettel: Anikó
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál főállású alkalmazottunk bérére letiltás érkezett. A munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntettük. A következő hét első munkanapjától kezdve egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkavállalóként jelentettük be. A bejelentés az esetek nagy részében 1-1 napra történik. A napi bére 8 255 forint. Ebben az esetben a letiltást kell-e vonni az alkalmi bérből? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: S. Ildikó
Tisztelt Szakértő! Alkalmazotti státusz után katás lesz a magánszemély. Eddig minden hónapban fizetésletiltása volt végrehajtó által, amit a munkáltató fizetett, és a bérlapja alapján csökkent a nettó bére. Kérdésem az lenne, hogy ha ez az alkalmazott katás vállalkozó lesz, a letiltását a végrehajtó tudja vonni vagy nem? Mert elvileg jövedelemmel kell rendelkeznie a letiltáshoz. Itt most nem NAV-os letiltásról van szó, mert ugye 100 ezer forintot meghaladó NAV-os tartozása nem lehet egy induló katásnak. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem a segítségüket. Adott egy két tagból álló katás bt., mindkét tag havi 50 ezer forint katát fizet. A társaság – az egyik tag kezességvállalása miatt – közel hétmillió forintos pénzügyi letiltásra kapott felszólítást, havi 33 százalékig. Hogyan kell megállapítani a 33 százalék alapját az adott tagnál? Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy kétféle tevékenységet folytatnak, így az egyik tagra eső árbevétel közel 80 százalék, míg a másik tagra eső árbevétel csak 20 százalék, de ők ketten a katás adózott jövedelmet elosztják maguk között. Várom mielőbbi válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Letiltás kapcsán az alábbi a kérdésem: Munkavállalónknak évek óta kezelünk egy lakáshitelhez kapcsolódó letiltást. A napokban érkezett egy újabb letiltás az adóhivataltól köztartozás jogcímen. Hogyan járok el helyesen? 1. A megkezdett letiltást vonom tovább a nettó bér 50%-áig (mert már két letiltása is van, mentes részt figyelembe véve - 28 500 Ft), és a NAV-os köztartozást ennek lejárta után kezdem vonni. 2. A megkezdett letiltás mellett elindítom a NAV-os köztartozást is a nettó bér 50%-áig. 3. A lakáshiteles letiltást megszakítom, és előbbre helyezem a NAV-os köztartozást a nettó bér 50%-áig. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő ! A 2017. évi CLIII. tv (Avt.) 41. § (2) bekezdése szerint ha a munkavállaló jövedelme letiltás alatt áll, arról a munkáltató tájékoztatja az adóhatóságot. Hogyan, milyen formában kell ezt megtenni? Kötetetlen levélben elég a végzést, s a munkavállaló jövedelemelszámolását közölni? Milyen egyéb körülményre kell kitérni? A már folyamatban lévő letiltásokra is alkalmazni kell a jogszabályt, s a már folyamatban lévőkról január 15-éig kell a NAV részére tájékoztatást küldeni a cégeknek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő(k)! A Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központ honlapján az alábbi 2018-at érintő változásra bukkantunk: "Jövedelemletiltás – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság felé A jogszabályváltozások folytán a munkáltatóknak a jövedelemletiltás kapcsán már nemcsak az érintett munkavállalót, hanem az adóhatóságot is tájékoztatnia kell. A letiltás kézbesítését követő 15 napon belül elektronikus úton kell majd bejelenteni a havonta letiltható jövedelem összegét, valamint a letiltást befolyásoló körülményeket, így különösen a folyósított jövedelem összegét, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokat. Ráadásul az ebben bekövetkezett változásokat is jelenteni kell majd 15 napon belül. Ez a szabály 2018. január 1-jétől él, így a vállalkozások bérszámfejtő részlegeit, illetve kollégáit fel kell készíteni a várható adminisztrációs többletmunkára." Bárhogy keressük, nem találjuk, hogy ez valóban egy új rendelkezés, ha igen, akkor milyen nyomtatványon, milyen formában kell alkalmaznunk 2018.01.01-től. Ebben kérnénk segítségüket. Előre is köszönjük: Selkie-csapat
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak már van egy nagyösszegű letiltása, melyet havonta a béréből 33 százalék mértékig teljesítünk. Most kaptunk egy másik letiltási határozatot a végrehajtótól. Mindkét letiltás kölcsöntartozásra vonatkozik. Továbbra is csak az első letiltásra vonhatok le 33 százalékot, vagy levonhatom az elsőre az 50 százalékot, a másodikként érkezettre pedig nem vonok? Sajnos nem tudom értelmezni a törvény erre vonatkozó szakaszát, kérem segítségüket. köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak 3 letiltása van, 1db Intrum Justitia és 2 db OTP Faktoring. A bruttó bére 80 500 forint. A kérdésem az lenne, hogy hány százalékban vonhatom, és melyik legyen az első? Ha a bére 50 százalékáig levonhatom, akkor arányosan kell, vagy az elsőt a bére 33 százalékáig, és a többi között meg kell osztani a maradék 17 százalékot? Szem előtt tartva, hogy a 28 500 forint megmaradjon a fizetéséből. A választ előre is köszönöm. Pajcsics Eszter
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló letiltásánál mi a helyes eljárás, ha közfoglalkoztatott, és évközben igénybe veszi a családi adókedvezményt is. Letiltásait már munkabérének 50 százlékáig kellene foganatosítani. Ebben az esetben a legkisebb nyugdíj összegét a 28 500 forintot figyelembe veszem és az év közben igénybe vett családi adókedvezmény összegét is tudom letiltással terhelni? Mi a helyes eljárás? Várom válaszukat. Cséva
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló letiltásánál mi a helyes eljárás, ha heti 10 órára van bejelentve és a nettó bére kevesebbre jön ki, mint a legkisebb nyugdíj összege? Úgy tudom, az alatt nem lehet letiltást érvényesíteni. Ebben az esetben nem tudjuk a munkavállalótól levonni? Mi a helyes eljárás? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló 6 havi egyenlő részletben visszafizetendő munkabérelőleget kért. Közben érkezett neki köztartozásból eredő végrehajtás. Jól gondoljuk, hogy először az előleget fizeti vissza, és ha ezen felül marad még a nyugdíjminimumon felül összeg, akkor vonhatjuk csak a végrehajtott összeget? Köszönöm!
Számos ponton módosult, illetve kiegészült a kormány által „Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról” szóló T/17782. számú törvényjavaslat (Avt.) a jogszabály tervezetéhez képest.
Egy kft. dolgozójától tartozása miatt letiltottak bizonyos összeget. Bérszámfejtésnél a jogszabályoknak megfelelően levonásra került a havi törlesztés. És itt jön a bökkenő. Az összeget nem tudják utalni, mert nincs fogadó. Próbálkoztak internetes levelezéssel, tértivevényes levéllel megtalálni a végrehajtást elrendelő végrehajtó irodát, sikertelenül. Az kiderült, hogy az eredeti végrehajtó iroda kiadta albérletbe egy másiknak az ügyet, amellyel a kft. kapcsolatban van. A havi letiltások összegét egyelőre egy elkülönített számlán gyűjtjük. Szíveskedjenek tanácsot adni, ilyenkor mi a jogszabályoknak megfelelő további teendőnk? Köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték