328 találat a(z) lakás cimkére

Nőhet az újépítésű lakások ára Cikk

Jövőre az újépítésű lakások piacán további áremelkedés várható, részben az 5 százalékos áfakulcs kivezetése, továbbá a szűkülő kínálat és az emelkedő építőipari árak miatt – közölte az Otthon Centrum csütörtökön az MTI-vel.

5 százalék vagy 27 százalék? Kérdés

Társaságunk jelenleg egy 16 lakásos társasház kivitelezését végzi, Az építési engedélyt 2019. augusztusában kapta meg a társaság. Az építési munkálatok befejezésére 2019–2020 fordulóján kerül sor. A lakások vevői albetétesített ingatlanokat kívánnak vásárolni. A lakások műszaki átadása (szerkezetkész állapotban) és birtokba adása a Vevők részére még 2019-ben megtörténne, a használatbavételi engedélyt is be fogja tudni adni a társaság. A vevők közül többen lakásvásárlási hitelt és CSOK-ot is igénybe kívánnak venni, melyet csak a használatbavételi engedély kiadása után utal ki a pénzintézet. Erre tekintettel a számlákat a társaság 120 napos fizetési határidővel állítja ki 2019 decemberének végén. Ha a társaság szerkezetkész állapotig megvalósítja a lakásokat, és azokat 2019 decemberében a vevők birtokába adja műszaki átadás során, továbbá 2019-ben beadja a használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmet,( jogerőre valószínűleg csak 2020.-ban emelkedik majd ) akkor mekkora összegű az áfa, 5 vagy 27 százalék terheli?

Ezektől függ, hogy kell-e építményadót fizetni Cikk

Lakhatásra használt ingatlanra kell-e építményadót fizetni? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Építményadó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ingatlan nyilvántartásban irodának feltüntetett, de lakás céljára használt lakás mentes-e az építményadó alól? Egy kft. tulajdonában álló ingatlan az ingatlanadó hatálya alatt állt. A társaság az ingatlant megosztotta, amelyből lett egy iroda és egy raktár, amely az ingatlannyilvántartásban /1 és /2 nyilvántartási számon bejegyzésre került. A megosztást követően az irodát a kft. értékesítette egy magánszemély részére. A magánszemély az irodát lakhatási célra használja. A kft. a tulajdonában maradt, az ingatlannyilvántartás szerint raktár építményadó-kötelezettségét a vállalkozás módosította, amelyet az önkormányzat elfogadott, és csökkentette az építményadó-fizetési kötelezettségét. Az önkormányzat ezt követően megkereste a magánszemélyt, hogy fizessen ő is építményadót a megvásárolt irodára. A magánszemély kérte az önkormányzatot, hogy tekintsen el az ingatlanadó kivetése alól, mivel a Htv. 1. §-ának a) és b) pontja alapján – a Htv. 13. paragrafusában felsoroltakon túl – mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják, valamint a lakás céljára használt lakás, lakrész. A helyi önkormányzat nem tekintett el az adó kivetése alól, mert álláspontja szerint a Htv. 52. paragrafusának 45. pontja értelmében adóköteles az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján irodának minősülő épület, épületrész, valamint a Htv. 11. paragrafusának (3) bekezdése alapján az adókötelezettség valamennyi helyiségére kiterjed, annak hasznosításától függetlenül. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?

Szja lakás bérbeadásánál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő, lakásingatlan bérbeadása esetén, ha 1/2-1/2 arányban két magánszemély tulajdonos van, van arra lehetőség, hogy közösen adják bérbe az ingatlant, vagy csak az egyik tulajdonos lehet bérbeadó? Az elszámolható értékcsökkenés miatt tettem fel a kérdést, hogy a teljes vételárra jutó értékcsökkenés milyen módon számolható el? Köszönöm a választ.

Új ingatlanok sorozatjellegű értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2012. évben egy külföldi állampolgár (aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon) megvásárolt ingatlant, melyen 6 lakásos társasház építése volt folyamatban. A készültségi fok nem érte el az 5 százalékot. Most 2019-ben az építkezés befejeződött, a tulajdonos még az idén értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Kérdésem: adóazonosítójellel rendelkező magánszemélynek az értékesítés miatt kell-e adószámot kiváltania? Az értékesítés áfa tekintetében hogyan szabályos? Sorozatjellegű már az elsőnél? Minimális számlával rendelkezik. azok áfája levonható? Szja: az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók? Kiadásairól számlával nem rendelkezik. 75 százalékos módszer? vagy értékbecslés a bekerülési értékről? Ha az önálló tevékenységként adózik, akkor mi számolható el költségként, a jövedelemnek milyen adó, szocho vagy egyéb vonzatai vannak? Köszönöm: Hegedűsné

Áfabesorolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft. vagyonkezelési szerződéséből idézek: 1. "Az Önkormányzat azon közüzemi díj és egyéb járulékos költségeket, valamint társasházi költségeket, amelyek megfizetésére nem harmadik személy köteles, 2019. évre bruttó x összegben fizeti meg a Vagyonkezelő (Kft.) részére a kiállított számla alapján. 2. Az Önkormányzat a bérlemények működési és karbantartási, továbbá rendkívüli kiadással járó feladatok ellátásáért bruttó x Ft átalánydíjat biztosít a kiállított számla ellenében. Kérdések: Ezen szerződés részlet 1. és 2. pontja alapján a kft.-nek (27 százalékos) áfásan kell-e számlákat kiállítani az önkormányzat felé. A kft. lakásokat és nem lakásokat is üzemeltet. A nem lakáscélú ingatlanoknál bejelentkezett a NAV-nál, hogy ezen bérbeadást áfásan végzi. Befolyásolja-e ez az áfalevonást, mert a lakáscélú ingatlanoknál nem vontuk le az áfát. Köszönettel.

Bérbeadás szja-vonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bérbeadóként két bérleti szerződéssel rendelkezik, az egyik szerződésben egy lakást ad bérbe a hozzátartozó teremgarázzsal, a másik szerződésben pedig egy teremgarázst. Külföldön bérel egy lakást, aminek a bérleti díja meghaladja a magyarországi összes ingatlan(lakás+teremgarázsok) bérbeadásból származó bevételét. Mind a bérbeadás, mind a bérlés meghaladja a 90 napot. Kérdésem, hogy ez így szembeállítható-e egymással, vagy a teremgarázsból származó bérleti díj bevétele nem vehető figyelembe a fizetett bérleti díjjal szemben és azután ebben az esetben szja-fizetési kötelezettség terheli. Köszönettel várom a válaszát.

Ingatlan szerzési ideje című kérdés kiegészítése Kérdés

Tisztelt Adózóna! A fenti című korábban feltett kérdésemre az alábbi kiegészítéseket szeretném tenni: Ez egy társasház, melynek egy lakásáról van szó. A telek adásvételi szerződése 2015-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés módosítása 2017-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. A használatbavételi engedéllyel kapcsolatban az alábbit tudom írni: A határozat úgy szól, hogy az elsőfokú építési hatóság, a kivitelező (telek eladója), a vevők (az összes lakás új vevője) a kérelmező nevében az eladó társaság képviselője meghatalmazott, és az építtetők (két cég) által előterjesztett kérelmének helyt adok.... A használatbavételi engedély jogerőre emelkedett 2016-ban. A számlák alapján tudjuk a bekerülési értéket elszámolni. A szerződésmódosítás csak annyit tartalmaz, hogy nem a telek, hanem a lakás kerül eladásra. Remélem minden kérdésre sikerült választ adnom. Tisztelettel köszönöm munkájukat!

Készlet átminősítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. készletei között szerepel 2008. óta egy lakás. Ezt szeretné átminősíteni tárgyi eszközzé. Ez hogyan lehetséges, illetve milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? 27 százalék áfa a lakás könyvszerinti értéke után? Üdvözlettel: Kissné

Ingatlan szerzési ideje Kérdés

Egy magánszemély ingatlanértékesítésének bevallásához szeretném a segítségüket kérni. A lakóingatlanhoz tartozó telket 2015-ben vásárolta a magánszemély. Ekkor kötött egy kivitelezői szerződést a telek tulajdonosával a kivitelezésre. Erről számlákat kapott a kivitelezőtől. 2017-ben módosították a 2015-ös adásvételi szerződést, miszerint a szerződés tárgya már nem a telek, hanem a lakás. Az után szeretnék érdeklődni, hogy ez esetben mi a szerzés dátuma? 2015. vagy 2017., esetleg 2015. és 2017.? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

A falusi csok bevezetéséről döntött a kormány Cikk

A kormány a Magyar falu program keretében döntött a falusi családi otthonteremtési támogatás (csok) bevezetéséről – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kedvezményes visszavásárlás bankok által elvett otthonokra Cikk

Visszavásárolhatják a bankok által elvett otthonukat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei – 32 ezren kapnak levelet, 60 napon belül kell rá válaszolniuk.

Fontos tudnivalók az ingatlan-bérbeadás szabályainak januári változásairól Cikk

Ingatlan bérbeadásánál mikor nem kell a bevételbe beszámítani az áthárított közüzemi díjat, és mikor muszáj? Mi a feltétele annak, hogy az ingatlankiadásból származó bevételből levonható legyen a bérelt lakás költsége? A NAV tájékoztatót közölt a legfontosabb tudnivalókról.

Lakás céljára szolgáló ingatlan átminősítése Kérdés

A vállalkozás vásárolt egy lakás céljára szolgáló ingatlant, melyet iroda céljára fognak használni, ennek tulajdonba kerülése február 10-e. Az adásvételi szerződést december hónapban kötötték. Azóta felújítások történtek. Az átminősítés majd csak ezután történik meg. Kérdés: az átminősítésig felmerült felújítási ráfordítások, illetve költségek áfája elszámolható-e?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink