A lakásvásárlók számára mindig kardinális kérdés, hogy minél előbb vagy pedig csak később vásároljanak ingatlant. Melyikkel járnak jobban? A Bankmonitor.hu megnézte, hogy mennyire érdemes kivárni.
A 2024-es várhatóan 0,6 százalékos GDP-növekedést látva a kormány az új gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozásához kezdett, ami a 2025-ös „repülőrajtot” hivatott beindítani. A 21 pontot tartalmazó terv 10 pontja kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
Tavaly az év utolsó hónapjában is kitartott az ingatlanpiac lendülete, decemberben 10 231 lakóingatlan cserélt gazdát, ami az előző hónaphoz képest 9 százalékkal alacsonyabb érték, ám majdnem 31 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – közölte a Duna House hétfőn az MTI-vel.
Tavaly országosan 7,8 százalékkal drágultak a lakások, Budapesten ennél is jelentősebb, 11,8 százalékos drágulás ment végbe, a fővárosban már 1,16 millió forint volt az átlagos négyzetméterár – közölte az ingatlan.com a decemberi lakásárindexe alapján csütörtökön az MTI-vel.
A középkorú magyarok pesszimistábban látják a lakások árának alakulását 2024 végén, mint egy évvel korábban a K&H biztos jövő felmérés alapján. Jelentős többségük további drágulásra, nem is kicsi, átlagosan majdnem 20 százalékos áremelkedésre számít – olvasható a K&H sajtóközleményében.
Hiába csökken a lakáshitelek kamata, a dráguló ingatlan megvásárlásához szükséges magasabb hitelösszeg miatt a családok törlesztési terhe még növekedhet is – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A gazdasági semlegesség lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3–6 százalék közötti növekedést érhessen el. Ahhoz, hogy ezt az esélyt hazánk ki tudja használni, a kormány három kulcsterületre összpontosít: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására, valamint a méretugrás elősegítésére a kis- és közepes vállalkozásoknál – hangsúlyozta hétfőn kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Szeptemberben tovább fokozódott a lakásdrágulás üteme: éves összevetésben országosan 6,7 százalékkal, Budapesten 9,1 százalékkal nőttek az árak – közölte az ingatlan.com csütörtökön az MTI-vel.
A lakóingatlanok drágulásának üteme éves összevetésben 6,5 százalékra gyorsult augusztusban a júliusi 6,4 százalék után, a kereslet élénkülésével együtt a lakásárak is egyre nagyobb tempóban emelkednek – közölte az ingatlan.com az MTI-vel pénteken.
Az NGM javaslata alapján a hosszú futamidejű megtakarításainkhoz adómentesen hozzáférhetünk, amennyiben otthonteremtésre fordítanánk az összeget. Mindenki fejében benne van, hogy ez mentességet jelenthet a hozamok után befizetendő 15% szja (közismertebb nevén kamatadó) és a 13% szocho megfizetése alól. De mi a helyzet, ha valamilyen nyugdíjmegtakarításunkat szabadítanánk fel: vissza kell fizetni a korábban kapott állami támogatást, adójóváírást? – írja a Bankmonitor.hu.
Az eladó lakások és házak iránti kereslet jelentősen erősödött augusztusban az egy-két évvel korábbi gyenge szinthez képest, és alig maradt el a 2021. augusztusi értéktől, a kereslet felfutása pedig a kínálatot is elkezdte felszívni – közölte saját adatai alapján az ingatlan.com hétfőn az MTI-vel.
Tovább emelkedtek a lakbérek, júliusban az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal nőttek országosan és 1,4 százalékkal Budapesten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből, közölte az MTI.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték