Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    383 találat a(z) lakás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2012. évben egy külföldi állampolgár (aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon) megvásárolt ingatlant, melyen 6 lakásos társasház építése volt folyamatban. A készültségi fok nem érte el az 5 százalékot. Most 2019-ben az építkezés befejeződött, a tulajdonos még az idén értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Kérdésem: adóazonosítójellel rendelkező magánszemélynek az értékesítés miatt kell-e adószámot kiváltania? Az értékesítés áfa tekintetében hogyan szabályos? Sorozatjellegű már az elsőnél? Minimális számlával rendelkezik. azok áfája levonható? Szja: az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók? Kiadásairól számlával nem rendelkezik. 75 százalékos módszer? vagy értékbecslés a bekerülési értékről? Ha az önálló tevékenységként adózik, akkor mi számolható el költségként, a jövedelemnek milyen adó, szocho vagy egyéb vonzatai vannak? Köszönöm: Hegedűsné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft. vagyonkezelési szerződéséből idézek: 1. "Az Önkormányzat azon közüzemi díj és egyéb járulékos költségeket, valamint társasházi költségeket, amelyek megfizetésére nem harmadik személy köteles, 2019. évre bruttó x összegben fizeti meg a Vagyonkezelő (Kft.) részére a kiállított számla alapján. 2. Az Önkormányzat a bérlemények működési és karbantartási, továbbá rendkívüli kiadással járó feladatok ellátásáért bruttó x Ft átalánydíjat biztosít a kiállított számla ellenében. Kérdések: Ezen szerződés részlet 1. és 2. pontja alapján a kft.-nek (27 százalékos) áfásan kell-e számlákat kiállítani az önkormányzat felé. A kft. lakásokat és nem lakásokat is üzemeltet. A nem lakáscélú ingatlanoknál bejelentkezett a NAV-nál, hogy ezen bérbeadást áfásan végzi. Befolyásolja-e ez az áfalevonást, mert a lakáscélú ingatlanoknál nem vontuk le az áfát. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bérbeadóként két bérleti szerződéssel rendelkezik, az egyik szerződésben egy lakást ad bérbe a hozzátartozó teremgarázzsal, a másik szerződésben pedig egy teremgarázst. Külföldön bérel egy lakást, aminek a bérleti díja meghaladja a magyarországi összes ingatlan(lakás+teremgarázsok) bérbeadásból származó bevételét. Mind a bérbeadás, mind a bérlés meghaladja a 90 napot. Kérdésem, hogy ez így szembeállítható-e egymással, vagy a teremgarázsból származó bérleti díj bevétele nem vehető figyelembe a fizetett bérleti díjjal szemben és azután ebben az esetben szja-fizetési kötelezettség terheli. Köszönettel várom a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A fenti című korábban feltett kérdésemre az alábbi kiegészítéseket szeretném tenni: Ez egy társasház, melynek egy lakásáról van szó. A telek adásvételi szerződése 2015-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés módosítása 2017-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. A használatbavételi engedéllyel kapcsolatban az alábbit tudom írni: A határozat úgy szól, hogy az elsőfokú építési hatóság, a kivitelező (telek eladója), a vevők (az összes lakás új vevője) a kérelmező nevében az eladó társaság képviselője meghatalmazott, és az építtetők (két cég) által előterjesztett kérelmének helyt adok.... A használatbavételi engedély jogerőre emelkedett 2016-ban. A számlák alapján tudjuk a bekerülési értéket elszámolni. A szerződésmódosítás csak annyit tartalmaz, hogy nem a telek, hanem a lakás kerül eladásra. Remélem minden kérdésre sikerült választ adnom. Tisztelettel köszönöm munkájukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. készletei között szerepel 2008. óta egy lakás. Ezt szeretné átminősíteni tárgyi eszközzé. Ez hogyan lehetséges, illetve milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? 27 százalék áfa a lakás könyvszerinti értéke után? Üdvözlettel: Kissné

    Kérdés

    Egy magánszemély ingatlanértékesítésének bevallásához szeretném a segítségüket kérni. A lakóingatlanhoz tartozó telket 2015-ben vásárolta a magánszemély. Ekkor kötött egy kivitelezői szerződést a telek tulajdonosával a kivitelezésre. Erről számlákat kapott a kivitelezőtől. 2017-ben módosították a 2015-ös adásvételi szerződést, miszerint a szerződés tárgya már nem a telek, hanem a lakás. Az után szeretnék érdeklődni, hogy ez esetben mi a szerzés dátuma? 2015. vagy 2017., esetleg 2015. és 2017.? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

    Kérdés

    A vállalkozás vásárolt egy lakás céljára szolgáló ingatlant, melyet iroda céljára fognak használni, ennek tulajdonba kerülése február 10-e. Az adásvételi szerződést december hónapban kötötték. Azóta felújítások történtek. Az átminősítés majd csak ezután történik meg. Kérdés: az átminősítésig felmerült felújítási ráfordítások, illetve költségek áfája elszámolható-e?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély által kft. részére bérbeadott lakás esetén a magánszemély más településen bérbevett lakás bérleti díja levonható-e a bevételből, függetlenül attól, hogy a kft. nem lakás céljára használja az ingatlant?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, új építésű lakásokat fejlesztünk. Kérdésem az ingatlan eladásakor felszámítandó áfakulcs használatára vonatkozik: 1. Az építésre kerülő lakások / családi házak megfelelnek a kedvezményes (5 százalékos) adókulcs feltételeinek. 2. Építési engedélyt várhatóan 2019. áprilisban kapunk. 3. 2019. 12. 31-éig el tudjuk érni a szerkezetkész állapotot. Kérdések: a) Amennyiben az 1-3. feltételek adottak, akkor 2019. 12. 31-éig történő eladás esetén alkalmazható-e az 5 százalékos áfakulcs? b) 2020 utáni értékesítéskor szintén alkalmazható-e a kedvezményes kulcs (2023-ig)? c) Szükséges-e elérni ehhez e szerkezetkész állapotot? Köszönöm válaszát! Nemes István

    Cikk

    2018 harmadik negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme az előző időszaki 20,8 százalékról 23,5 százalékra gyorsult a fővárosban az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 17,3 százalékos nominális drágulás volt mérhető éves alapon. A községekben az országos átlagtól több mint 10 százalékponttal elmaradó, mindössze 5 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a harmadik negyedévben nominális értelemben, amivel még tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken kialakult lakásárszint közti különbség. 2018 harmadik negyedévében az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 3,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg az éves nominális növekedési ütem 15,7 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,7 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,7 százalék volt a vizsgált időszakban.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fejlesztési adókedvezmény

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Könyvelési devizanem vátlása

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Késedelmi kamat számfejtése

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media