395 találat a(z) lakás cimkére

Cikk

Meghosszabbodnak az egyébként lejáró, állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások helyiségek bérleti szerződései a veszélyhelyzet megszűnéséig – írja elő a kormány tegnap kihirdetett, 186/2020. számú rendelete. A jogszabály meghosszabbítja a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari helyiségekre vonatkozó felmondási tilalom.

Kérdés

Tisztelt dr. Bartha László úr! Nagyon szépen köszönöm értékes válaszát, sokat segített nekem, főleg a saját magukat "szakértőnek" kinevező emberekkel szembeni vitámban. Egyetlen kérdést szeretnék még feltenni: egy lakást, amely 2020-ban kezdett épülni és már kulcsrakész, egy magánszemélynek kívánja a cég értékesíteni. Azt mondta a "valaki", hogy mivel az egész építkezés fordított áfás volt, ezért a lakás értékesítéséről a cégnek áfa nélküli kimenő számlát kell kiállítani a magánszemély vevőnek. Szerintem viszont 2020-ban kezdett és befejezett lakásépítés miatt 27 százalék áfát is kell számolni, amelyet a cégnek be kell fizetnie a NAV-hoz. Bocsánat, hogy megint zavarom, de csak így tudom igazolni azt, hogy igazam van, és mint könyvelő nem követek el adócsalást. Köszönöm szépen a segítségét.

Cikk

A kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggésben döntött a beszámolók és adóbevallások elhalasztásáról, a kártyás vásárlás lehetőségének szélesítéséről, áfakönnyítésről és a SZÉP-kártyára adható összegek emeléséről is – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.

Kérdés

Építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás áfaalanyisága választása során az áfanyilatkozatban az áfafizetési kötelezettséget 1) pont alapján az általános szabályok szerint állapította meg, valamint a (T) és a (P) kód alatt szereplő adókötelezettséget választotta. A vállalkozás a társasház építéséhez beépített ingatlant vásárolt, mely a 86. § (1) bekezdése alapján mentes az adó alól. A bontási munkák befejezése előtt a telek egy részét értékesítette a leendő társasházi építtetők részére, adómentesen. A társasházi lakások kivitelezésére szerződést kötött a magánszemélyekkel a 86. § (1) bekezdés j), k) pontjaira figyelemmel 5 százalékos áfatartalommal. Valamint a bontási munkák befejezését követően kötött szerződések esetében szintén építési szerződést kötött a megrendelőkkel, mely építési szerződés tartalmazta a telek árát, valamint a lakások ellenértékét. A felszámítandó áfa értékét 5 százalékban határozta meg a vállalkozó. Kérdés: Helyesen járt-e el a szerződéskötés során a vállalkozó? Értelmezésünk szerint a választott adózási mód a (T) és (P) kód alapján az adókötelezettség a vállalkozás tevékenységét szolgáló ingatlanokra érvényes. Kérjük mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: Lieb Mátyás

Cikk

Jövőre az újépítésű lakások piacán további áremelkedés várható, részben az 5 százalékos áfakulcs kivezetése, továbbá a szűkülő kínálat és az emelkedő építőipari árak miatt – közölte az Otthon Centrum csütörtökön az MTI-vel.

Kérdés

Társaságunk jelenleg egy 16 lakásos társasház kivitelezését végzi, Az építési engedélyt 2019. augusztusában kapta meg a társaság. Az építési munkálatok befejezésére 2019–2020 fordulóján kerül sor. A lakások vevői albetétesített ingatlanokat kívánnak vásárolni. A lakások műszaki átadása (szerkezetkész állapotban) és birtokba adása a Vevők részére még 2019-ben megtörténne, a használatbavételi engedélyt is be fogja tudni adni a társaság. A vevők közül többen lakásvásárlási hitelt és CSOK-ot is igénybe kívánnak venni, melyet csak a használatbavételi engedély kiadása után utal ki a pénzintézet. Erre tekintettel a számlákat a társaság 120 napos fizetési határidővel állítja ki 2019 decemberének végén. Ha a társaság szerkezetkész állapotig megvalósítja a lakásokat, és azokat 2019 decemberében a vevők birtokába adja műszaki átadás során, továbbá 2019-ben beadja a használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmet,( jogerőre valószínűleg csak 2020.-ban emelkedik majd ) akkor mekkora összegű az áfa, 5 vagy 27 százalék terheli?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ingatlan nyilvántartásban irodának feltüntetett, de lakás céljára használt lakás mentes-e az építményadó alól? Egy kft. tulajdonában álló ingatlan az ingatlanadó hatálya alatt állt. A társaság az ingatlant megosztotta, amelyből lett egy iroda és egy raktár, amely az ingatlannyilvántartásban /1 és /2 nyilvántartási számon bejegyzésre került. A megosztást követően az irodát a kft. értékesítette egy magánszemély részére. A magánszemély az irodát lakhatási célra használja. A kft. a tulajdonában maradt, az ingatlannyilvántartás szerint raktár építményadó-kötelezettségét a vállalkozás módosította, amelyet az önkormányzat elfogadott, és csökkentette az építményadó-fizetési kötelezettségét. Az önkormányzat ezt követően megkereste a magánszemélyt, hogy fizessen ő is építményadót a megvásárolt irodára. A magánszemély kérte az önkormányzatot, hogy tekintsen el az ingatlanadó kivetése alól, mivel a Htv. 1. §-ának a) és b) pontja alapján – a Htv. 13. paragrafusában felsoroltakon túl – mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják, valamint a lakás céljára használt lakás, lakrész. A helyi önkormányzat nem tekintett el az adó kivetése alól, mert álláspontja szerint a Htv. 52. paragrafusának 45. pontja értelmében adóköteles az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján irodának minősülő épület, épületrész, valamint a Htv. 11. paragrafusának (3) bekezdése alapján az adókötelezettség valamennyi helyiségére kiterjed, annak hasznosításától függetlenül. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő, lakásingatlan bérbeadása esetén, ha 1/2-1/2 arányban két magánszemély tulajdonos van, van arra lehetőség, hogy közösen adják bérbe az ingatlant, vagy csak az egyik tulajdonos lehet bérbeadó? Az elszámolható értékcsökkenés miatt tettem fel a kérdést, hogy a teljes vételárra jutó értékcsökkenés milyen módon számolható el? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2012. évben egy külföldi állampolgár (aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon) megvásárolt ingatlant, melyen 6 lakásos társasház építése volt folyamatban. A készültségi fok nem érte el az 5 százalékot. Most 2019-ben az építkezés befejeződött, a tulajdonos még az idén értékesíteni kívánja az ingatlanokat. Kérdésem: adóazonosítójellel rendelkező magánszemélynek az értékesítés miatt kell-e adószámot kiváltania? Az értékesítés áfa tekintetében hogyan szabályos? Sorozatjellegű már az elsőnél? Minimális számlával rendelkezik. azok áfája levonható? Szja: az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók? Kiadásairól számlával nem rendelkezik. 75 százalékos módszer? vagy értékbecslés a bekerülési értékről? Ha az önálló tevékenységként adózik, akkor mi számolható el költségként, a jövedelemnek milyen adó, szocho vagy egyéb vonzatai vannak? Köszönöm: Hegedűsné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft. vagyonkezelési szerződéséből idézek: 1. "Az Önkormányzat azon közüzemi díj és egyéb járulékos költségeket, valamint társasházi költségeket, amelyek megfizetésére nem harmadik személy köteles, 2019. évre bruttó x összegben fizeti meg a Vagyonkezelő (Kft.) részére a kiállított számla alapján. 2. Az Önkormányzat a bérlemények működési és karbantartási, továbbá rendkívüli kiadással járó feladatok ellátásáért bruttó x Ft átalánydíjat biztosít a kiállított számla ellenében. Kérdések: Ezen szerződés részlet 1. és 2. pontja alapján a kft.-nek (27 százalékos) áfásan kell-e számlákat kiállítani az önkormányzat felé. A kft. lakásokat és nem lakásokat is üzemeltet. A nem lakáscélú ingatlanoknál bejelentkezett a NAV-nál, hogy ezen bérbeadást áfásan végzi. Befolyásolja-e ez az áfalevonást, mert a lakáscélú ingatlanoknál nem vontuk le az áfát. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bérbeadóként két bérleti szerződéssel rendelkezik, az egyik szerződésben egy lakást ad bérbe a hozzátartozó teremgarázzsal, a másik szerződésben pedig egy teremgarázst. Külföldön bérel egy lakást, aminek a bérleti díja meghaladja a magyarországi összes ingatlan(lakás+teremgarázsok) bérbeadásból származó bevételét. Mind a bérbeadás, mind a bérlés meghaladja a 90 napot. Kérdésem, hogy ez így szembeállítható-e egymással, vagy a teremgarázsból származó bérleti díj bevétele nem vehető figyelembe a fizetett bérleti díjjal szemben és azután ebben az esetben szja-fizetési kötelezettség terheli. Köszönettel várom a válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kötvény átértékelése év végén

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Bizalmi vagyonkezelés – kezelt vagyonnál TAONY- vagy taobevallást kell készíteni?

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Konszolidáció kapcsolt kiszűrése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink