A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény vitája után határozathozatalokkal folytatta munkáját a Ház, amely újra el is fogadta a nok-törvényt szerda délelőtt.
Új csoportokban, az úgynevezett nemzeti otthonteremtési közösségekben előtakarékoskodhatnának a lakásra vágyók a kormány törvényjavaslata szerint. A csoport tagjai állami támogatásban is részesülhetnének.
Ha lakás vagy más ingatlan eladásából jövedelme keletkezett, meghatározott esetekben adót kell fizetnie utána. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja, hogy mennyit.
A bejegyzésre váró ingatlant a megrendelő vállalkozási szerződés szerint elkészített szerkezetkész állapotban veszi át. Kérdésem, hogy alkalmazható-e az 5 százalékos áfa a használatbavételi engedély kiadását megelőzően a leendő tulajdonos által megrendelt befejező kivitelezési munkákra (például burkolatok, ajtók, fürdőszoba, konyha beépítése, festés) a más-más kivitelezőktől kapott számlázásban? Kizárja-e az 5 százalékos áfa alkalmazását az új lakás vásárlása második tulajdonként? (Egy már van néven.)
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ad bérbe lakóingatlant. A közüzemi számlák a bérbeadó nevére, tehát a bevételt a bérleti díj+közüzemi számlák együtt képezik. Tételes költségelszámolást választ. Negyedévenként fizeti az szja előleget. Kérdés, hogy a felmerült költségeket a bevétel összegéig, vagy csak a bevétel 50 százalékáig veheti figyelembe? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem az építési telket 2015. 02.13-án adta el, 1 800 000 forintért. A bérházi lakást 2016. 02. 05-én vásárolták meg az élettársával, 3 500 000 forint vételárért, amiben az ügyfelem tulajdonjoga 2/3, ennek értéke közel 2 300 000 forint. Kérdésem a következő: - ilyen esetben kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, - mennyi illetéket kell fizetniük, ha ez a bérház az első lakásuk, és mind a ketten 35 év alattiak. Válaszát előre is köszönöm: Üdvözlettel Gönczi Katalin, Zombor Gábor
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk az Airbnb portálon keresztül adja bérbe a lakását. Erre kiváltotta az adószámot, bejelentkezett az önkormányzatnál, megvásárolta a nyugta, illetve számlatömböket. A kérdés csak az, hogy kinek állítsa ki a számlát? A pénz átutalással érkezik és általában már csak akkor, amikor a bérlő már távozott. Várom válaszát! Köszönettel: Ivitz Andrea
Egy társaság 2015-ben vásárolt egy használt lakóingatlant (áfa nélkül). A társaság nem választotta az áfa szerinti eltérő adózást. Most bővíteni szeretné az ingatlant tetőtér-beépítéssel, ami építésiengedély-köteles. Az építést kivitelezővel végeztetné. A kivitelező milyen számlát kell, hogy kiállítson?(Fordított áfás? Mennyi az áfa százalék? Visszaigényelhető?) Ha majd a cég el szeretné adni a házat, neki milyen számlát kell kiállítani: 1) ha magánszemélynek, vagy 2) ha áfaalanynak fogja eladni? Segítségüket előre is köszönöm
Külföldön (Olaszország) élő magyar állampolgár (huzamosabb időre külföldön tartózkodó) szeretné kiadni itthoni lakását hétvégékre 3-4 napra. Kell neki adószámot váltani? Hogy kell neki adózni? Segítségüket előre is köszönöm
Telek, burkolás, garázs, 2015-ben fizetett előleg : megannyi talány az új lakásokra bevezetett 5 százalékos áfáról A NAV összegyűjtötte és megválaszolta az érintetteket leginkább érdeklő kérdéseket.
A sertéshús áfájának csökkentése után a többi húságazat is lobbizik az adó mérsékléséért. Közben az építőiparban az anyagárak növekedésére számítanak az új lakásokra bevezetett 5 százalékos áfa miatt.
Tisztelet Szakértő! Egymásnak teljesen ellentmondó véleményeket olvastam a törvény végrehajtásával kapcsolatosan. Esetünkben már 2015-ben megkezdett és 2x10 százalékkal leelőlegezett 2016 októberében átadásra és kifizetésre kerülő ingatlanfejlesztő cég által épített lakásról van szó. A törvény bár deklaráltan az építtetőket kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni az 5 százalékos áfával, az építő cég erről a 22 százalék extra profitról sem kíván lemondani, és a törvényre való hivatkozással úgy nyilatkozik, hogy az nem teszi lehetővé számára a korábbi vételár csökkentését. „Nem akarnak a NAV álláspontjával szembe kerülni.” Tehát a szerződést úgy kívánja módosítani, hogy a korábban megállapított bruttó árat érvényesíti olyan módon hogy a nettó árat megemeli. Esetünkben konkrétan: a szerződésben szó szerint úgy szerepel, hogy az összeg bruttó vételár….ami tartalmazza a („ jelenleg 27% áfát”). Arra hivatkoznak, hogy a NAV állásfoglalására várnak, de mint tudjuk konkrét szerződések esetén a NAV nem foglal állást. Hozzáteszem több száz áthúzódó szerződésről van szó milliárdos nagyságrendben! Az utóbbi időben honlapjukról már töröltek is minden a témával kapcsolatos kérdést, véleményt. (Közben bruttó eladási árakat is emeltek 20 százalékot, és a 2016-ban megkötött szerződéseikben már a megemelt nettó árat hozták ki.) Azzal fenyegetnek, hogy felbontják a szerződésünket visszafizetik a foglaló kétszeresét, mert még így is kedvezőbben – magasabb áron tudják értékesíteni a lakásaikat, ha mi bírósághoz fordulunk.
2015. évben a kft. munkavállalója lakóingatlant vásárolt. Munkáltatója két millió forint támogatást és három millió forint kölcsönt nyújtott az ingatlan megvásárlásához. Ezen összegek kifizetése közvetlenül az ingatlan eladójának történt a munkáltató által átutalással. Az ingatlan vételéhez banki hitel nem kapcsolódott. 2016. évben tervezik a kölcsön egy részének elengedését. Kérdéseim: - adómentes-e a fenti konstrukcióban nyújtott támogatás? - adómentes-e a kölcsön elengedése? Az ingatlan a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. Segítségüket köszönöm.
2015. évben irodaként vásárolt ügyfelünk egy ingatlant. Még 2015-ben a földhivatalhoz benyújtotta az iroda lakássá minősítéséhez a kérését. Az iroda átépítéséhez építési engedélyt megkérte és megkapta. Az építés befejeződött. A használatvételi engedély kérése folyamatban van. A körülmények változása miatt az ingatlant el kell adni. Kérdés, hogy áfás-e az eladási ár, új építésű ingatlannak minősül így az ingatlan?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték