A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – derül ki az FHB legújabb lakásárprognózisából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy ha egy harmadik országbeli cég magyarországi fióktelepe szeretne Magyarországon ingatlanhoz jutni, annak milyen feltételei vannak? Az ingatlant egy belterületi, lakóövezetben szeretné generálkivitelezővel felépíttetni. Az ingatlant székhelyként és lakásként is szeretnék hasznosítani. Jól gondolom-e, hogy ha a székhelyként használandó ingatlanrész irodaként van bejegyezve, illetve a lakást a későbbiekben adókötelesen bérbe szeretnék adni, úgy a beszerzéskor a generálkivitelező számlája alapján levonásba helyezhetem a teljes áfát? A 20 év megfigyelési időszak milyen esetekre terjed ki? Köszönettel, Rákné Nyíri Andrea
T. Szakértő! Az új törvényváltozás szerint a magánszemély ingatlan bérbeadása utáni ehót megszüntették. A törvény ingatlant említ, de a részletezésben már lakóingatlanról ír. Mi a helyzet az ipari épületekkel, műhely, raktár, iroda? Köszönettel:H.Zs.
Egy magánszemély ingatlant szeretne bérbe adni. A bérlő magánszemély, számlára nem tart igényt, a bérbeadó átvételi bizonylatot tervez kiállítani a bevételről. Viszont a bérbeadó magánszemélynek van adószáma, amit sok éve nem használ (nem egyéni vállalkozó és ingatlanra áfakötelezettséget nem választott). Ebben az esetben köteles a magánszemély az adószáma alatt végezni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Illetve milyen plusz kötelezettséggel jár? (Például számlaadás?) Van különbség a kérdés megítélésében, ha lakásról vagy garázsról van szó? Köszönöm!
A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Szociális intézmény civil fenntartója közalkalmazottat foglalkoztat napi 8 órában (szociális segítő munkakörben). A kollégának nincs semmilyen ingatlantulajdona. Előző munkahelyén, egy bentlakásos szociális intézményben volt a bejelentett lakóhelye, jelenlegi munkahelyétől 70 kilométerre. Egy ideig szívességi bérlőként lakott egy ismerősénél, majd talált albérletet az intézményünk közelében. 2016 vége óta ez az állandó lakóhelye a lakcímkártyáján is. Jól gondolom-e, hogy 2018-tól adható neki a mobilitási célú lakhatási támogatás, mert van 36 órát meghaladó munkaviszonya, és nincs lakástulajdona a munkavégzés helyén? Válaszát előre is köszönöm!
Megjelent a kormány 337/2017. számú rendelete a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről a 185. számú Magyar Közlönyben.
Hogyan adózik a jövedelem, ha az ingatlant élettársak adják ki, ahol az egyikük kiállítja a számlát, a közüzemi számlák viszont a másik nevére szólnak? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1, illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már körülbelül egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak, írja elemzésében a GKI.
Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárolt egy ingatlant, amelyen két különböző méretű lakás és egy raktárhelyiség volt egy adott összegért, megbontás nélkül. A cég a két lakást átalakította és fel is újította, két kiadható lakást alakított ki és a raktárhelyiség is felújításra került. Itt szintén nem volt elkülöníthető a felújítási költség a két különböző méretű lakás, illetve a raktárhelyiség vonatkozásában. A lakóingatlannak minősülő és nem minősülő ingatlanok bérbeadására áfakört választott a cég, mert bérbeadással hasznosította a felújítás után a lakóingatlanokat. Már a felújítás áfáját is ennek megfelelően vonta le. Most jelentkezett egy magánszemély az egyik lakóingatlan megvásárlásra. Több kérdés merül fel, így: Milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy jelenleg milyen értéket képvisel az egyik lakóingatlan? A négyzetméterre jutó ár + felújítási költség szintén négyzetméterre vetítetten a kézenfekvő megoldás. Ez elfogadható-e, vagy van-e erre más szabály? A másik kérdés az, hogy mivel magánszemély a vevő, így értékesítéskor az 5 százalékos áfát kell felszámítani, ha a szabályoknak megfelelő a lakóingatlan? Akkor is, ha 27 százalékos áfa került levonásra a felújítási költségeknél, illetve a felújítás az idén fejeződött be, a telek és a rajta lévő ingatlanok tavaly kerültek megvásárlásra, ekkor történt a lakóingatlanokra történő áfá- bejelentkezés is. A harmadik kérdés pedig az, hogy az egy helyrajzi számon lévő telken kötelező-e az alszámos megosztás? Köszönöm válaszát. Törökné
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33 százalékkal több a 2016. I–III. negyedévinél, jelentette a KSH.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély családi házat építettet garázzsal együtt. A garázs értékesítése 27 százalékos áfával történik. A garázzsal együtt az épület 310 négyzetméter lesz, a hasznos lakóingatlan alapterület garázson kívül 280 négyzetméter. A 300 négyzetméter átlépése nem veszélyezteti az 5 százalék áfa-visszaigénylési lehetőséget? Köszönettel Ildikó
Illetékfizetés ügyében szeretnék segítséget kérni. Két magánszemély elcserélné egymás között a lakását. Az egyik személy (legyen „A”) lakásának forgalmi értéke kb. 3 millió forinttal magasabb, mint a másik személy („B”) lakásának forgalmi értéke. Van-e különbség illetékfizetés szempontjából a között, ha csereszerződést kötnek vagy, ha két külön adásvételi szerződésben történne meg a lakások cseréje?
Tisztelt Szakértő! A cég szeretne segíteni a dolgozójának lakásépítkezés miatt. A dolgozónak nagyobb összeget szeretne kölcsönadni, ezzel kapcsolatban milyen lehetőségei vannak a cégnek? S a cégnek milyen járulékos költségei keletkeznek, ha kölcsönszerződés keretében kölcsönad a dolgozójának? Még milyen lehetőségei lehetnek a cégnek? A cégvezető apukájának kellene az összeg, aki szintén a cégnél dolgozik. Osztalék is szóba jöhet esetleg ilyenkor, ha családon belül van a kölcsön?
Tisztelt Szakértő! Cégünk lakásvásárlásra szeretne 3 millió forintot adómentes kölcsönként átutalni kollégánknak, érdeklődnék, hogy milyen jogszabályokat kell betartanunk, illetve a kölcsön visszafizetésére vonatkozóan, milyen feltételeket kell alkalmaznunk. (A 3 millió forint nem éri el a lakás vételárának 30 százalékát ). Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Dénes Diána
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték