344 találat a(z) lakás cimkére
Külföldi munkavégzés alatt magyar lakás eladását hogyan kell a bevallásban kezelni?
Kérdés
Tisztelt szakértő! Az érintett dolgozó 2016. januártól 2016 októberig folyamatosan Németországban dolgozott munkaviszonyban. A 2016. évi szja-bevallását Németországban a német adószabályok szerint készítik el. De 2015-ben örökölt egy lakást Magyarországon, amit 2016-ban eladott és ez után szja-fizetési kötelezettsége keletkezett. Kérdésem: ebben az esetben a lakás eladás a 2016-ra vonatkozó német adóbevallás része lesz, a német adószabályok szerint, vagy csak erre az eseményre (lakás eladás) 2016-ra Magyarországon is ad be bevallást? Kató Piroska
Lakásépítés
Kérdés
Ügyfelem egy kft., melynek fő tevékenysége ingatlanforgalmazás. Vett egy telket, melyen lakásokat épít eladásra.Az építési anyagot a kft. veszi meg, az építést egy kivitelező cég vállalta. Kérdésem, hogy az évközben vásárolt anyagot a 2-es számlaosztályba könyveljem mindaddig, míg nem készül el, a kivitelező, tervező munkadíját pedig a 8-as számlaosztályba, mivel ez évben nem készül el, akkor az 58-as számlán keresztül könyvelem be a 2-es számla osztályba? Válaszukat köszönöm
Üdülő lakássá minősítése
Kérdés
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
5 százalékos lakásáfa félkész ingatlan esetében
Kérdés
T. Szakértő! Társaságunk olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett beépítetlen terület, de egy felépítmény található rajta, amely 4436 nm alapterületű, mintegy 30 százalék készültségű tetővel fedett egy megkezdett építkezés eredményeként. Jogerős építési engedély van a birtokunkban (amelyet a vevő/építő cég nevére kell majd átíratni), amelynek első ütemeként 10 db a csok-ot igénybe vevők számára elérhető lakásokat és 3 db üzlethelyiséget fog a vevő építeni az I. ütem B épületben, amelyből jelenleg semmi nincs készen. A II. ütem A épület áll tető alatt, a bevezetőben leírtak szerint. Az érvényes építési engedély alapján 1 szint teremgarázs 1322 nm, földszinten 9. db szállás férőhely, porta, irodák, az 1. emeleten 15 db lakás, a 2. emeleten 15 db lakás kerül kialakításra. Ez az épület a tervek szerint apartmanházként fog üzemelni. Kérdésünk az, hogy a jogerős építési engedély birtokában megoszthatjuk-e az ingatlant 27% és 5% áfával történő értékesítésre, a lakás és nem lakás ingatlanok arányában? Válaszát előre is köszönöm
Lakás értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília
Ügyvezető lakásában lévő székhely költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Épített lakás és iroda áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként vásároltunk egy telket, melyre egy épületben lakás és iroda felépítését tervezzük. Az építkezéssel generalkivitelezőt bíztunk meg. Kérdésem, hogy hány százalékos áfa terheli az építkezést? Köszönöm válaszát.
Lakásépítés, 5 százalék áfa
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magánszemélyként a tulajdonomban van egy építési telek. Megbíztam egy generálkivitelezőt, hogy építsen rá egy 3 lakásos társasházat egy 300 négyzetméteres pincével (kazánhelyiség, parkoló, tároló stb.). A három lakás hasznos alapterülete nem haladja meg lakásonként a 150 négyzetmétert, a három lakás 1,9 méter feletti hasznos területe összesen 275 négyzetméter. A pincehelyiséget 27 százalékkal fogják felém számlázni, úgy vélem ez helyes. A fennmaradó három lakás építését számlázhatja-e felém 5 százalékkal, figyelembe véve azt, hogy ugyan lakásonként 150 négyzetméter alatt maradunk, azonban ez egy többlakásos épület, amiben 3 lakást alakítok ki, mindegyik az én tulajdonomba kerül, így végül meghaladom a társasházakra vonatkozó 150 négyzetméteres határt? Köszönettel, Szentesi Péter
Ingatlan értékesítése, áfa
Kérdés
Kft. 2014-ben új lakást vásárolt, amelyet iroda céljára használ. A használatbavételi engedély 2014. novemberben emelkedett jogerőre. Az áfát nem igényeltük vissza a beszerzéskor. Most, 2016 szeptemberében eladja a lakást. A lakás mérete 90 négyzetméter. Jól értelmezem-e, hogy 5 százalék áfa felszámításával értékesítheti? Illetve milyen lehetőség van a vásárláskor le nem vont áfa visszaigénylésére? Köszönöm válaszát.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Kft. 2014-ben új lakást vásárolt, amelyet iroda céljára használ. A használatbavételi engedély 2014. novemberben emelkedett jogerőre. Az áfát nem igényeltük vissza. Most 2016. szeptemberben eladja. A lakás 90 m négyzetméter. Jól értelmezem-e hogy 5 százalék áfa felszámításával értékesítheti? Illetve milyen lehetőség van a lakás vásárlásakor le nem vont áfa visszaigénylésére? Köszönöm válaszát!
Munkáltatói támogatás lakásvásárlásra
Kérdés
Szeretnénk igénybe venni a munkáltatói lakáscélú támogatást (5 évente 5 millió forint), mint ügyvezetők, s egyben munkavállalók is a cégben. Sajnos a jogszabály nem egyértelműen fogalmaz, hogy ezt magunk is igénybe vehetjük-e vagy ezt később a NAV adóelkerülés címén megadóztathatja? A cégünkben 2-en vagyunk tulajdonosok, s további 2 munkavállalónk van.
Szerkezetkész állapot, áfakulcs
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építési telekkel rendelkező magánszemély felé a kivitelező 160 négyzetméter alapterületű, egylakásos lakóingatlan szerkezetkész felépítését vállalja. A lakás építését a megrendelő magánszemély fejezi be, építőipari vállalkozók esetleges bevonásával. Alkalmazható-e 5 százalékos adómérték a kivitelező által teljesített ügyletre? Tisztelettel: Lászlók Éva
Lazítottak a hitelfeltételeken a bankok
Cikk
A hitelintézetek magánszektorral szembeni hitelezésében javuló tendenciák tapasztalhatók, az idei második negyedévben a kis- és középvállalatoknak (kkv-szektor) nyújtott hitelek éves összevetésben 5 százalékkal bővültek – mondta Oláh Zsolt, a jegybank vezető elemzője pénteken Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján.
5 százalékos lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság 5 százalékos áfakulccsal szeretné értékesíteni a 2016 szeptemberében elkészült új lakásait a vállalkozás ügyvezető tulajdonosának. Az ingatlanok egy 14 lakásos társasházban helyezkednek el. A lakások külön helyrajzi számmal fognak rendelkezni, a jellemző lakásméret 60 négyzetméter. Az ingatlanban a lakásokon kívül még a fűtéshez, az áramellátáshoz szükséges "gépház", kerékpártároló, közlekedő folyosók, lépcsőház található. Az lenne a kérdés, hogy az ingatlanok 5 százalékos áfakulccsal értékesíthetőek-e? Egy utólagos ellenőrzésnél jelenthet-e gondot, hogy a vevő az építtető vállalkozás tulajdonosa, ügyvezetője? További kérdés, hogy a társasház, nem lakás célú ingatlan részeire, kerékpártárolóra, gépházra, folyosókra is érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs? Az ingatlan telkén készült egy kerítés, valamint az udvart térkövezték parkolás céljából. A telek és a társasház egy helyrajzi számon van, a lakások – ahogy említettem – külön-külön alszámot fognak kapni. Az udvar és a kerítés értékesítése a lakásokkal együtt történne. Kérdés: az udvar és a kerítés tekinthetőek-e a lakások, a társasház részeinek, érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs?
Káoszt okoz és bírsághoz vezethet a lakás áfájánál a minisztériumi állásfoglalás
Cikk
Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfateher többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrég kiadott állásfoglalása azonban tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ugyanis beleszámítja például a pincét és a teraszt is. Annak, akinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 százalék helyett 27 százalék áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
