hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ismét elfogadták a lakássorsolásos törvényt – korrupciót emleget az ellenzék

  • MTI/Adózóna

A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény vitája után határozathozatalokkal folytatta munkáját a Ház, amely újra el is fogadta a nok-törvényt szerda délelőtt.

A képviselők 109 igen szavazattal 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát.

A parlament korábbi döntésének is megfelelően a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint.

Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek.
Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet.

Az elfogadott javaslat alapján a szervezők rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról is, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az országos betétbiztosítási alap kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal által kezdeményezett jogszabályt két hete – kivételes eljárásban – fogadták el a képviselők, ám azt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak arra hivatkozva: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Mindezeket figyelembe véve az előterjesztés úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl – addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut.

A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változott még, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

Vas Imre, a törvényalkotási bizottság fideszes tagja kiemelte: a családok otthonteremtési lehetőségének bővítésével egyetértett az államfő, de néhány ponton korrekciót javasolt.

A köztársasági elnök felvetései alapján 17 pontos módosító javaslatot nyújtott be a testület – jelezte. Rámutatott: a javaslat maradéktalanul, pontosan és egyértelműen tisztázza a közösség és a szervező jogállását. Kitért arra is: a befizetés mértéke a hátralévő befizetés 40 százalékát nem haladhatja meg, a szervezet tartalékainak mértéke pedig 3 százalék alá nem csökkenhet. Külön biztosítási rendszer nélkül is megfelelő védelmet nyújtanak a nok tagjai számára - jelezte.

Harangozó Tamás (MSZP) a kisebbségi véleményt ismertetve úgy értékelt, a 17 pont még csak nem is „karcolja” az államfő kifogásait. Továbbra is jogalkotással elkövetett korrupció valósul meg – fogalmazott, és megismételte, két cég tud majd élni a lehetőségekkel. A befektető védelem tekintetében továbbra sincs semmilyen garancia – rögzítette. A kispénzűek, kevésbé informáltak lesznek a vesztesek és a jól szituált, gazdagok tudnak majd profitálni. Azt tanácsolta, ne szavazzák meg a javaslatot, az állampolgárok, pedig olyan messzire kerüljék el, amennyire csak lehet. 

Lukács László György (Jobbik) szintén a kellő garancia hiányát vetette fel. Szerinte az államfő is ezt hiányolta a törvény kapcsán. Hozzátette: a jogszabály alkotójának kötelessége megvédeni az embereket, és ezért szükség lenne egy pénzügyi alap közbeiktatására.

Továbbra is egy veszélyes pénzügyi üzemmel állnak szemben – mondta, hozzátéve: joggal lehet attól tartani, az egész pilótajátékká fog alakulni.

Schmuck Erzsébet (LMP) értékelése szerint a törvényalkotási bizottság módosítója semmivel sem teszi elfogadhatóbbá a javaslatot, mint a korábbi, s az most sem képes kezelni az alapvető koncepcionális hibákat. A javaslat fogyasztóvédelmi szempontból "ezer sebből vérzik", nem lehet megkülönböztetni a nokot a fogyasztói csoportoktól és semmivel sem vonzóbb vagy kevésbé kockázatos a rendszer, mint az eddigiek - sorolta az ellenzéki politikus, aki szerint folytatódik a társadalom szétszakítása, mert a kormány a magasabb jövedelműeket részesíti előnyben.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Térburkolat, esővíz-elvezetés

Nagy Norbert

adószakértő

Lízingzárás könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close