A használt lakások piacán is jelentős volt az áremelkedés a fővárosban és a nagyvárosokban az elmúlt egy év alatt, de a drágulás üteme folyamatosan csökken – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1-en.
Tisztelt Szakértő! Egy adószámmal rendelkező magánszemély (nem áfás) 2007-ben megvásárolt lakóingatlanát 2017. évben is bérbe adta egy vállalkozásnak, amely ezt irodának használja. A kifizetőnek adott nyilatkozata alapján tételes költségelszámolással (50 százalék) él, így a kifizető ennek figyelembe vételével végzi a bérleti díjak kifizetését, elszámolását. Felvetődött annak kérdése, hogy a magánszemély ezen ingatlanja kapcsán értékcsökkenést számolna el az ingatlan beszerzési ára figyelembe vételével, továbbá a költségei között elszámolná még az ingatlan közös költségét és a társasház által részére elszámolt rezsiköltséget is (fűtés, melegvíz). A további rezsidíjakat a bérlő vállalkozás fizeti a nevére átíratott közmű-elszámolások (víz, villany alapján). A fentiek szerint azt szeretném megtudni, hogy elszámolható-e ebben a konstrukcióban az ingatlan értékcsökkenése, és ha igen, akkor azt milyen feltételekkel lehet megtenni?
Az elmúlt években 150 ezer új lakás épült a szükséges 350 ezer helyett, és csak 150-180 ezret újítottak fel, holott 400 ezret kellett volna – olvasható a pénteki Világgazdaságban.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!
Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése – olvasható a GKI friss elemzésében. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21 százalékos növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a csok-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfát csökkentették 27 százalékról 5 százalékra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a csok feltételrendszerén.
A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – derül ki az FHB legújabb lakásárprognózisából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy ha egy harmadik országbeli cég magyarországi fióktelepe szeretne Magyarországon ingatlanhoz jutni, annak milyen feltételei vannak? Az ingatlant egy belterületi, lakóövezetben szeretné generálkivitelezővel felépíttetni. Az ingatlant székhelyként és lakásként is szeretnék hasznosítani. Jól gondolom-e, hogy ha a székhelyként használandó ingatlanrész irodaként van bejegyezve, illetve a lakást a későbbiekben adókötelesen bérbe szeretnék adni, úgy a beszerzéskor a generálkivitelező számlája alapján levonásba helyezhetem a teljes áfát? A 20 év megfigyelési időszak milyen esetekre terjed ki? Köszönettel, Rákné Nyíri Andrea
T. Szakértő! Az új törvényváltozás szerint a magánszemély ingatlan bérbeadása utáni ehót megszüntették. A törvény ingatlant említ, de a részletezésben már lakóingatlanról ír. Mi a helyzet az ipari épületekkel, műhely, raktár, iroda? Köszönettel:H.Zs.
Egy magánszemély ingatlant szeretne bérbe adni. A bérlő magánszemély, számlára nem tart igényt, a bérbeadó átvételi bizonylatot tervez kiállítani a bevételről. Viszont a bérbeadó magánszemélynek van adószáma, amit sok éve nem használ (nem egyéni vállalkozó és ingatlanra áfakötelezettséget nem választott). Ebben az esetben köteles a magánszemély az adószáma alatt végezni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Illetve milyen plusz kötelezettséggel jár? (Például számlaadás?) Van különbség a kérdés megítélésében, ha lakásról vagy garázsról van szó? Köszönöm!
A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Szociális intézmény civil fenntartója közalkalmazottat foglalkoztat napi 8 órában (szociális segítő munkakörben). A kollégának nincs semmilyen ingatlantulajdona. Előző munkahelyén, egy bentlakásos szociális intézményben volt a bejelentett lakóhelye, jelenlegi munkahelyétől 70 kilométerre. Egy ideig szívességi bérlőként lakott egy ismerősénél, majd talált albérletet az intézményünk közelében. 2016 vége óta ez az állandó lakóhelye a lakcímkártyáján is. Jól gondolom-e, hogy 2018-tól adható neki a mobilitási célú lakhatási támogatás, mert van 36 órát meghaladó munkaviszonya, és nincs lakástulajdona a munkavégzés helyén? Válaszát előre is köszönöm!
Megjelent a kormány 337/2017. számú rendelete a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről a 185. számú Magyar Közlönyben.
Hogyan adózik a jövedelem, ha az ingatlant élettársak adják ki, ahol az egyikük kiállítja a számlát, a közüzemi számlák viszont a másik nevére szólnak? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1, illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már körülbelül egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak, írja elemzésében a GKI.
Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárolt egy ingatlant, amelyen két különböző méretű lakás és egy raktárhelyiség volt egy adott összegért, megbontás nélkül. A cég a két lakást átalakította és fel is újította, két kiadható lakást alakított ki és a raktárhelyiség is felújításra került. Itt szintén nem volt elkülöníthető a felújítási költség a két különböző méretű lakás, illetve a raktárhelyiség vonatkozásában. A lakóingatlannak minősülő és nem minősülő ingatlanok bérbeadására áfakört választott a cég, mert bérbeadással hasznosította a felújítás után a lakóingatlanokat. Már a felújítás áfáját is ennek megfelelően vonta le. Most jelentkezett egy magánszemély az egyik lakóingatlan megvásárlásra. Több kérdés merül fel, így: Milyen módszerrel lehet megállapítani, hogy jelenleg milyen értéket képvisel az egyik lakóingatlan? A négyzetméterre jutó ár + felújítási költség szintén négyzetméterre vetítetten a kézenfekvő megoldás. Ez elfogadható-e, vagy van-e erre más szabály? A másik kérdés az, hogy mivel magánszemély a vevő, így értékesítéskor az 5 százalékos áfát kell felszámítani, ha a szabályoknak megfelelő a lakóingatlan? Akkor is, ha 27 százalékos áfa került levonásra a felújítási költségeknél, illetve a felújítás az idén fejeződött be, a telek és a rajta lévő ingatlanok tavaly kerültek megvásárlásra, ekkor történt a lakóingatlanokra történő áfá- bejelentkezés is. A harmadik kérdés pedig az, hogy az egy helyrajzi számon lévő telken kötelező-e az alszámos megosztás? Köszönöm válaszát. Törökné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték