392 találat a(z) lakás cimkére

Cikk

Az elmúlt napokban fokozódó hullámokat vetett, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az 5%-os, kedvezményes lakásáfa 2019. december 31-én lejáró időszakát. Míg a kedvezmény megvonása értelemszerűen nagyban befolyásolja a jövőbeni lakásépítések rentabilitását, addig annak nagyon komoly hatásai lehetnek a már folyamatban lévő projektekre is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint bár kézenfekvőnek tűnik emiatt előre hozni a teljes vételár megfizetését, az előrefizetésnek gyakorlati és jogi korlátai is lehetnek.

Kérdés

Tisztel Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. Adott egy társasház, amely rendelkezik egy db saját tulajdonú lakással és raktárhelyiséggekkel. Ez utóbbiakat díj ellenében bérbe adja. A társasház éves árbevétele nem él el éves szinten az 50 millió forintot. A társasháznak egy, heti 40 órás munkaidőben dolgozó alkalmazottja van, a gondnok, akinek ingyenesen bérbeadja a lakást. Minek minősül ez a juttatás? Kinek és milyen mértékű járulékot, adót kell az ingyenes juttatás után fizetnie? A gondnok egyébiránt rendelkezik ugyanazon a településen saját tulajdonú lakás ingatlannal. Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Cím! A következő kérdéssel fordulok önökhöz: új építésű lakás esetén 30 millió felett a teljes árra kell illetéket fizetni. 30 millió feletti új építésű családi házakra is vonatkozik ez a jogszabály? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Ingatlanok esetén kötelezettség van arra, hogy az ingatlant megbontsuk telekre és felépítményre. Mi a helyzet a társasházi lakásokkal? Jól gondolom, hogy itt is osztani kell telekre és lakásra, attól függetlenül, hogy az adásvételi szerződésen nincsenek elkülönítve?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Budapesten építeni fogunk egy 300 m2 alatti, egylakásos lakóházat. A szerződésben a megrendelő magánszemély. A beruházó, kivitelező a cégünk lesz. A telken állt egy lakóház mely tavaly elbontásra került. Az épülő háznak van egy • pinceszintje, ahol mosókonyha, hobbyszoba, wc, gépészeti helyiség és garázs kerül kialakításra, • földszintje, ahol lakóhelyiségek (szobák, konyha, előtér, fürdőszoba, dolgozószoba, lépcsőház, étkező) és nyitott teraszok lesznek, melyek egy vagy két oldala a ház falához csatlakozik és az épület alaprajzi kontúrjából nem lép ki, • emeleti szintje, melyen szobák, fürdők, közlekedők és nyitott kilógó (alatta nem fűtött tér) teraszok lesznek, • az emelet felett fordított rétegrendű lapostető (zöldtető), melyen a lépcsőház folytatásaként még egy kis alapterületű, szintén zöldtetős rész. Épül még az építkezés során egy új kerítés és közlekedőút a gépkocsiknak az utcától a pincelejáróig, illetve a kiskaputól gyalogút a ház bejáratáig. Kérdéseim: Mely részeket kell 27%-os áfával számolni? Lehet-e egy vállalási szerződésben a két áfatartalmú vállalás? Azt gondolom, külön-külön kell részszámlákban kezelni. Így van? Ha pl. a garázs a pincében 27%-os, hogyan kell megosztani? (A garázs az épület alapjain belül a pincében van, tehát véleményem szerint a külső főfalak a lakóegység kialakítása miatt is szükségesek, de lehet, hogy a szakértő másképp látja). A teraszokon nem laknak. El kell-e azok költségeit különíteni? A zöldtető-kialakítás luxus-e, elfogadható-e?

Kérdés

A kérdés az, hogy ha az építtető az 5 százalékos áfát választja egy lakásépítésnél, akkor nem baj-e, ha a generálkivitelezője mellett van egy fővállalkozó is, például egy gépész, tehát olyasvalaki, akit az építtető bíz meg. Mert ugye az nem feltétel, hogy a generál kulcsrakészre csinálja a házat. Elvileg szerkezetkész házat is el lehet adni 5 százalékos áfával. A kérdés az, hogy mi van akkor, ha a generál megcsinálja egy darabig, majd jön egy fővállalkozó, mondjuk egy gépész cég, akivel a megrendelő szerződik, beszereli a hőszivattyút. Majd a generál folytatja, burkolat, festés, miegymás. Az építési naplóból látszik, hogy van fővállalkozó is. Ez baj? (Lehet, hogy nem, mert a generál akkor is új lakóingatlant ad el, ami 5 százalék áfás, és az értékében nincs benne a fővállalkozó által végzett szakági munka.)

Kérdés

Lakást vásároltam testvéremmel 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal 2016-ban 12,5 millió forintért, eladtuk 2017-ben 13,8 millióért, nem vásároltam újabb ingatlant. A reám eső 6,9 millióból levontam 6,25 milliót, a különbözetet, azaz 650 000 forintot csökkentettem a vásárláskor kivetett 125 000 forint illetékkel (első lakáshoz jutó), az ügyvédi dij felével, 31 250 forinttal, a 493 750 forint után szja fizetési kötelezettségem 74 063 forint. Helyesen állapitottam meg az adóterhet? Az illeték összegének levonása mint szerzésre forditott kiadás bizonytalanított el. Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy adószámmal rendelkező magánszemély (nem áfás) 2007-ben megvásárolt lakóingatlanát 2017. évben is bérbe adta egy vállalkozásnak, amely ezt irodának használja. A kifizetőnek adott nyilatkozata alapján tételes költségelszámolással (50 százalék) él, így a kifizető ennek figyelembe vételével végzi a bérleti díjak kifizetését, elszámolását. Felvetődött annak kérdése, hogy a magánszemély ezen ingatlanja kapcsán értékcsökkenést számolna el az ingatlan beszerzési ára figyelembe vételével, továbbá a költségei között elszámolná még az ingatlan közös költségét és a társasház által részére elszámolt rezsiköltséget is (fűtés, melegvíz). A további rezsidíjakat a bérlő vállalkozás fizeti a nevére átíratott közmű-elszámolások (víz, villany alapján). A fentiek szerint azt szeretném megtudni, hogy elszámolható-e ebben a konstrukcióban az ingatlan értékcsökkenése, és ha igen, akkor azt milyen feltételekkel lehet megtenni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!

Cikk

Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése – olvasható a GKI friss elemzésében. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21 százalékos növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a csok-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfát csökkentették 27 százalékról 5 százalékra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a csok feltételrendszerén.

Cikk

A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – derül ki az FHB legújabb lakásárprognózisából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes cég közösségi költségszámlája

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Wash out megitélése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Közösségi szolgáltatás

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink