Tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad az állam azoknak a pároknak a lakhatási kérdések rendezéséhez, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai sajtótájékoztatóján.
A kormány várhatóan még a héten dönt arról, hogy a lakásépítéseket terhelő általános forgalmi adó (áfa) a jelenlegi 27 százaléknál alacsonyabb legyen – mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Társaságunk 2011-ben vásárolt magánszemélytől egy nem lakáscélú ingatlant, melyben azóta a székhelye van, illetve egy részét bérbeadással hasznosította (a bérbeadás áfásan történt/történik). Az ingatlant – a könnyebb hasznosíthatóság érdekében – három kisebb egységre bontottuk, a beruházás Áfáját levonásba helyeztük. Jelenleg úgy tűnik, hogy lakásként tudnánk értékesíteni a kialakított kisebb ingatlanokat. A társasházzá alakítás, illetve az ingatlan lakáscélú átminősítése még nem történt meg. Kérdéseim: Ha a társasházzá alakítás során három lakáscélú ingatlant alakítunk ki, azokat értékesíthetjük-e áfamentesen, ha az áfatörvény 86. § ja) pontja szerinti első rendeltetésszerű használat még nem valósul meg az értékesítésig? (Rendeltetésszerű használaton a lakáscélú használatot értem, hiszen az ingatlan rendeltetése megváltozna a társasházzá alakítás során). Ha áfamentesen értékesíthetőek a lakások, akkor jogos volt-e az átalakítás költségeinek áfáját levonásba helyezni? Üdvözlettel: Szilassy Szilvia
Egy kft. egy társasházban vett egy irodát (áfásan), majd eladta, de a vevő kérésére lakássá minősítve. Mi a helyzet az áfával? Ne tippeljen, csak olvasson!
A kft. 2001-ben egy társasházban vett egy irodát, a számla áfát tartalmazott, azt nem helyeztük levonásba. 2015-ben eladtuk, de az irodát a magánszemély vevő kérésére át kellett minősíteni lakássá, mert a vevő lakásként kívánta azt megvenni és használni. Az átminősítés 2015 júliusában megtörtént. Fontos lehet, hogy sem a vételkor sem az eladáskor az ingatlan mérete, jellege, funkciói semmiben nem változtak. Helyes volt-e, hogy a számla áfát nem tartalmazott?
Bizonylatolás, költségelszámolás, eho- és adókötelezettség: cikkünkben a lakásukat adószám kiváltása nélkül kiadni szándékozó – nem egyéni vállalkozó – magánszemélyek számára gyűjtöttünk össze néhány fontos gyakorlati tudnivalót.
Hogyan kell rendeznie lakása bérbeadásának adóját és költségeit? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) számítása szerint tartósan kiszámítható feltételek, 3-4 százalékos kamatszint és 5-12 százalék közötti áfa mellett a következő 2-2,5 évben duplájára, évi 18-19 ezerre nőhetne az új építésű lakások száma – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Időnként, hétvégére, néhány napra adja bérbe lakását turistáknak a tulajdonos. Hogyan kell adóznia? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
A csehek és a lengyelek előbb tudnak új lakást venni, mint a magyarok, ugyanis míg Csehországban átlagosan 7,1 év bruttó átlagjövedelmére van szükség egy új, 70 négyzetméteres lakás vásárlásához, addig Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év – derül ki a Deloitte negyedik alkalommal publikált 17 országra vonatkozó lakáspiaci tanulmányából.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély, aki eddig bérbe adta feleségével közös tulajdonban levő lakását, elhunyt. A hagyatéki végzés alapján ezt a lakást a 2 felnőtt gyermekük öröklik .A lakáson a feleség haszonélvező lesz. A továbbiakban a feleség is bérbe adja ezt az ingatlant. Szükséges-e bármilyen hozzájárulás a tulajdonosok részéről? A hagyatéki eljárás hónapokig tartott, addig a bérlő havonta fizetett a családnak ugyanúgy bérleti díjat. A hagyatéki tárgyaláson döntött a család az öröklési rendről. Így ezután tudta csak a NAV-nál bejelenteni a bérbeadás tevékenységét a feleség (mellette egyéni vállalkozó is), ezalatt az idő alatt keletkezett bérbadásból származó jövedelmet hogyan adózza le a feleség? Segítő válaszát köszönjük
Egy kft. bérbeadás céljából vásárolt egy társasházi lakást. A lakás tárgyi eszközként kerül kimutatásra a könyvekben. Szükséges-e ebben az esetben megbontani az ingatlan bekerülési értéket ingatlanra és telekre, ha egyébként az adásvételi szerződésben az ügyvéd nem közölte, hogy a vételárból milyen értéket képvisel a telek? Amennyiben szükséges a bontás, hogyan kerüljön meghatározásra a telekrész hányada?
Tisztelt Surányi Imréné adószakértő ! Társaságunk az egyik alkalmazottjának - aki 2009 évben lakáscélú hitellel vásárolt egy 3,5 szobás lakást, ahol jelenleg hárman laknak, és megfelelnek a méltányolható lakásigénynek - 5 millió vissza nem térítendő támogatást, valamint 2 millió forint kamatmentes kölcsönt szeretne nyújtani, majd a lakáscélú munkáltatói kölcsönt elengedni. A kérdésem, hogy ebben az esetben mind a 7 millió adómentesen adható, vagy csak az 5 millió vissza nem térítendő támogatás? Ha csak az 5 millió adómentes, akkor van arra lehetőség, hogy a 2 millió kamatmentes kölcsönt majd csak egy későbbi időpontban, az 5 év eltelte után engedjük el ?
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a bejelentett lakcímét használja az egyéni vállalkozás székhelyeként. Most a lakást felújította. Úgy gondolja, hogy a teljes felújítási költséget elszámolja, mint egyéni vállalkozó. Arra hivatkozik, hogy a barátnőjénél lakik, és a saját lakását csak az egyéni vállalkozás székhelyeként használja, azonban a bejelentett lakcíme a szóban-forgó lakásban van. Elszámolhatom-e a teljes költséget költségként az egyéni vállalkozásában? Illetve a felújítást értékcsökkenésként kellene elszámolnom? Válaszát köszönöm.
Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték