„Mobilitási célú lakhatási támogatáshoz bérelt ingatlan áfa levonhatósága” – címmel tett fel kérdést olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Magánszemélykénti lakásbérbeadás (tehát nincs adószám). Ebben az esetben számviteli bizonylat kiadása kötelező. Hol találok erről pontos leírást, azaz a bizonylat kötelező tartalmi elemeiről? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítés előlegének áfatartalmával kapcsolatos kérdésben kérem a tanácsukat. Az ingatlanberuházó társasházi ingatlanokat épít, ahol a lakásokkal együtt a vevők parkolóhelyeket és elkülönült tárolókat is vásárolnak. A lakásokra az 5%-os áfamérték feltételei teljesülnek. Az adásvételi szerződés ingatlanegységenként megállapítja a lakás, a tároló és a parkolóhely vételárát is, amelyek együttesen adják a szerződés szerinti vételárat. A vevők a 2018. év végi átadás előtt több vételárrészletet is fizetnek az eladó részére. A vételárrészleteket a szerződés egy összegben adja meg, A vevők meg is fizetik. A szerződés arra nem tér ki, hogy az adott vételárrészlet a lakás árának részlete-e vagy a tárolóé. Ilyen esetben az előleg (amely az áfát tartalmazza) milyen adómérték alá tartozik? Ugyanabban az arányban tartalmaz általános forgalmi adót, ahogyan a teljes ügyletben a szerződés szerinti vételár? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Bolcsik Anita
A lakásvásárlási szándékot legtöbbször a pénzhiány töri le. Ha a munkáltató a dolgozó e szándékát támogatni kívánja, akkor a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén akár a teljes vételárat is meghitelezheti közteher nélkül, a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Ez a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön felvételét jelenti.
A Baleár-szigeteken akár 40 ezer eurós (12 millió forintos) büntetést is kaphat az az ingatlantulajdonos, aki társasházi lakását turisztikai céllal adja ki – ismertette a kedden életbe lépett új szabályozást Biel Barceló, a helyi kormányzat turizmusért felelős tanácsosa Palma városában tartott sajtótájékoztatóján.
A fiatalok több mint harmadának van megtakarítása, a legnagyobb részük lakásra gyűjt – derül ki a K&H negyedéves, a 19-29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.
Megjelent az MNB-lakásárindex a 2017 első negyedévére vonatkozó adatokkal.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után 15-20 százalékkal élénkült az albérletek iránti kereslet, de a kínálat is 17 százalékkal bővült – mondta Balogh László gazdasági elemző szombaton az M1 aktuális csatorna délelőtti műsorában.
A lakóingatlanok 8 százalékkal drágultak Magyarországon az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ami az Európai Unió átlagos lakásár-emelkedésének a duplája, és a hatodik legnagyobb uniós drágulási ütemnek felel meg – közölte az ingatlan.com szerdán, az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) adatai alapján.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy független magánszemélytől – havi bérleti díj fejében – ingatlant bérel, iroda céljából, de az ingatlan lakóépületként van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve. Kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényes-e a bérelt ingatlanon végzett átalakítások, beruházások áfalevonhatóságának tiltása? Szabad-e áfát levonnunk a közüzemi díjakra, ha a szolgáltatásokat ügyfelemre íratják át, és nem a magánszemély fogja azok díját kiszámlázni? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély tulajdonos kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan irodának átminősítését?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 3 db lakást épít, melyből 2 db továbbértékesítésre kerül, 1 lakás a kft. tulajdonában marad, iroda, tárgyaló stb. céllal. A lakások építéséhez szükséges anyagokat a kft. vásárolja meg. Egyes szakipari munkákat küldő szakemberek végzik, számla alapján kerül kifizetésre részükre a végzett szolgáltatás díja, a szakipari munkák egy részét pedig a cég saját dolgozói végzik el, tekintettel arra, hogy erre a szakmára szakosodott kft.-ről van szó. Kérdésem, hogy a beszerzések (anyag és szolgáltatások) áfája – teljes egészében – levonható-e, tekintettel arra, hogy 1 db lakás a cég tulajdonában marad? Aggályainkat az áfaörvény 124. §-ára hivatkozva vetettük fel. Hogyan működik az áfa levonásba helyezése a beruházás során és az értékesítéskor? (Sajáterős beruházás.) Válaszát előre is köszönöm. üdvözlettel Verik Piroska
Tisztelt Szakértő! Egy építési projekt szervezésével foglalkozó társas vállalkozás több lakásos lakóingatlant épít(tet). Az anyagot maga szerzi be, de a tervezési, építési-szerelési munkálatokat más vállalkozások fogják elvégezni. Egyelőre nem döntötte el, hogy az elkészült ingatlant megtartja saját magának és a későbbiekben bérbe adja, vagy annak elkészültével továbbértékesíti. Milyen esetben minősül ez saját rezsis beruházásnak? Hogyan alakul az áfa levonhatósága az említett esetekben (bérbeadás – továbbértékesítés)? Visszaigényelheti-e az adóhatóságtól a negatív elszámolandó adóját ezekben az esetekben (amennyiben az 1 millió forintot meghaladja) az építkezési folyamat során, vagy csak akkor helyezheti levonásba és kérheti vissza, ha a jogerős használatbavételi engedélyt megkapta? Ha bérbeadás mellett dönt, milyen hatállyal kell bejelentkeznie az áfa alá bérbeadás tekintetében, hogy az építkezés alatt felgyülemlett negatív elszámolandó adóját visszaigényelhesse az építkezési folyamat alatt? Hogyan alakul a levonhatóság, ha például10 lakásból egyet megtart irodának (saját rezsis beruházás) és csak a többi lakást hasznosítja bérbeadással, továbbértékesítéssel? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye átkerül egy másik településre, ahol a székhely a tulajdonos lakása lesz. Ebben a lakásban egy szobát fog bérelni a cég, mely után havonta bérleti díjat fizet. Kérdésem: építményadó hatálya alá tartozik-e így a tulajdonos lakása, ha a településen van építményadó? Ha igen, akkor csak a bérelt szobára eső négyzetméter lesz az adó alapja, vagy az egész lakás? Válaszát előre is köszönöm!
Rekordidő alatt, vagyis mindössze hat hónap elteltével publikálja a 2016 őszén lezajlott mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” első eredményeit a KSH. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a népesség és a lakások jellemzőiről tájékoztatnak. A későbbiek folyamán további résztémák, továbbá a mikrocenzushoz kapcsolódó kiegészítő felvételek eredményeit is elérhetővé teszi a Központi Statisztikai Hivatal.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték