Az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott illetékkedvezmény az úgynevezett cserét pótló vétel illetékszabálya, amelyet minden olyan magánszemély érvényesíthet, aki a lakásszerzésétől számított egy éven belül értékesíti másik lakástulajdonát. Mi a helyzet a lízinggel, beszámít-e a csok az illetékalapba? Összefoglaltuk.
2016 harmadik negyedéve során mintegy 5,9 százalékkal nőtt a hazai lakások átlagos ára az előző negyedévhez képest, ami gyorsuló dinamikát jelent a második negyedévi 1,9 százalékos növekedéshez viszonyítva – közölte az MNB.
Nem mindennapi nyereményjátékot indított szerdán a szerb kormány a szürkegazdaság visszaszorítása és az adózási morál emelése érdekében: a résztvevők bolti számlák összegyűjtésével nyerhetnek értékes díjakat, akár egy belgrádi lakást is.
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja, aki ügyvezető és tagi jövedelmet vesz fel a cégtől, kaphat-e a kft.-től adómentesen lakáscélú hitel havi fizetésére támogatást, vagy csak akkor, ha alkalmazottként lesz foglalkoztatva? A lakáshitel összegének 30%-áig vagy a lakás vételárának 30%-áig lehetne ezt a támogatást adni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 300 négyzetméter alatti ingatlan (egylakásos) építésére szerződött magánszeméllyel (2016. évben). Az új építésű ingatlant hasznos alapterülete alapján megbontottuk a szerződésben, az ingatlant 5%, a garázst 27% áfatartalommal számlázzuk. Az ingatlan szerkezetkészre történő építését alvállalkozó végzi, aki cégünkkel köt szerződést. A kérdésem az lenne, hogy ő fordított áfásan számlázik-e, mivel új építésű ingatlanról van szó, vagy 27 % áfatartalommal? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A segítségét kérem, ma az egyik ügyfelem az alábbi témában kért tájékoztatást tőlem. Van egy dolgozója (heti 40 órás munkaviszonyos, építőipari segédmunkás), aki messziről jár dolgozni. Felajánlaná neki a telephely egyik helyiségét, hogy lakjon ott. Szeretné gondnoknak is alkalmazni a heti 40 órán felül. Kivitelezhető ez, ha igen hogyan? Esetleg megbízással? A kapott lakás jár-e valamilyen adófizetéssel?
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki 10 évvel ezelőtt vett egy lakást 8,7 millió forintért. Ez a lakás most 18 millió forintot ér. A tulajdonos 2 éve teljeskörűen felújította, ami kb. 3 millió forintjába került. 2016. októberében kiadta a lakását, és a jövedelem kiszámításánál a tételes költségelszámolást választotta. Kérdésem: milyen összeg után számolhatja el az értékcsökkenést, illetve pontosan hogyan számolja ki azt, ha 2016. 10. 08-tól adta ki a tulajdonos a lakást, de október hóra is megkapta a teljes havi 80 000 forintos bérleti díjat? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nagyon sok lakásbérbeadással kapcsolatos kérdést és választ elolvastam, de a következő kérdésre nem találtam sehol meg a választ: A bérbeadást megelőzően van-e teendője a bérbeadónak? Például: 2017. 01.01-jétől szeretném bérbe adni a lakásomat. Előtte milyen bejelentési kötelezettségem van a NAV felé, és milyen nyomtatványon? A befizetéshez szükséges csekket személyesen kell kérnem ? Megköszönve válaszukat, maradok tisztelettel F.E.
Az adóbevallásban hogyan kell szerepeltetni a lakáskiadás bevételét és a lakásbérlés kiadását magánszemély esetében, amennyiben nem adószámosként végzi. Igénybe kívánja venni a jogszabály biztosította kedvezményt, munkáltatótól nem kap lakhatási támogatást. Munkaviszonyból származó jövedelme mellett ezt kellene beállítani az adóbevallásában. Alkalmazhatja-e a 90 százalékos jövedelemhányadot a bevételnél vagy tételesként lehet csak?
Tisztelt szakértő! Az érintett dolgozó 2016. januártól 2016 októberig folyamatosan Németországban dolgozott munkaviszonyban. A 2016. évi szja-bevallását Németországban a német adószabályok szerint készítik el. De 2015-ben örökölt egy lakást Magyarországon, amit 2016-ban eladott és ez után szja-fizetési kötelezettsége keletkezett. Kérdésem: ebben az esetben a lakás eladás a 2016-ra vonatkozó német adóbevallás része lesz, a német adószabályok szerint, vagy csak erre az eseményre (lakás eladás) 2016-ra Magyarországon is ad be bevallást? Kató Piroska
Ügyfelem egy kft., melynek fő tevékenysége ingatlanforgalmazás. Vett egy telket, melyen lakásokat épít eladásra.Az építési anyagot a kft. veszi meg, az építést egy kivitelező cég vállalta. Kérdésem, hogy az évközben vásárolt anyagot a 2-es számlaosztályba könyveljem mindaddig, míg nem készül el, a kivitelező, tervező munkadíját pedig a 8-as számlaosztályba, mivel ez évben nem készül el, akkor az 58-as számlán keresztül könyvelem be a 2-es számla osztályba? Válaszukat köszönöm
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
T. Szakértő! Társaságunk olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett beépítetlen terület, de egy felépítmény található rajta, amely 4436 nm alapterületű, mintegy 30 százalék készültségű tetővel fedett egy megkezdett építkezés eredményeként. Jogerős építési engedély van a birtokunkban (amelyet a vevő/építő cég nevére kell majd átíratni), amelynek első ütemeként 10 db a csok-ot igénybe vevők számára elérhető lakásokat és 3 db üzlethelyiséget fog a vevő építeni az I. ütem B épületben, amelyből jelenleg semmi nincs készen. A II. ütem A épület áll tető alatt, a bevezetőben leírtak szerint. Az érvényes építési engedély alapján 1 szint teremgarázs 1322 nm, földszinten 9. db szállás férőhely, porta, irodák, az 1. emeleten 15 db lakás, a 2. emeleten 15 db lakás kerül kialakításra. Ez az épület a tervek szerint apartmanházként fog üzemelni. Kérdésünk az, hogy a jogerős építési engedély birtokában megoszthatjuk-e az ingatlant 27% és 5% áfával történő értékesítésre, a lakás és nem lakás ingatlanok arányában? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték