Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Az április 21-én megjelent kormányrendelet (140/2020.) tartalmazza a béren kívüli juttatásként adható Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás összegének emelését és mentesítését a szociális hozzájárulási adó alól. Mi a helyes eljárás azonban akkor, ha a munkavállaló kilépett és a béren kívüli juttatást már megkapta, vagy abban az esetben, ha egész éves juttatást egyszerre utalja a munkáltató? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.
Május elsejére virradóra négy Magyar Közlöny is megjelent, bőséges kormányrendelet- és határozatmennyiséggel, ezek közül a 96. számú közlönyből szemezgetünk.
A korlátozások lazítása mellett elhúzódó járványveszély közepette fontos szerepe van a személyes védekezésnek, ám az ezzel járó kiadásokat sokan nem tudják vállalni. Kérdés, milyen adózási következményei vannak, ha a magánszemély helyett a munkáltató (foglalkoztató) viseli a költségeket.
Kedves Szakértő! Azért fordulunk Önhöz, mert nem sima katás egyéni vállalkozóról van szó, hanem egy bt.-ről, amelynek a beltagja az egyedüli munkavégző (autószerelő), de mivel súlyos immunhiányos betegséggel küzd, "örül, hogy él", nem dolgozik, (bevétele sincs), míg le nem cseng a járvány, vagy nem lesz védőoltás, viszont a háziorvosa max. 2 hétre venné őt táppénzes állományba. Mi lenne számára a megoldás, hogy amíg nem dolgozik, ne kelljen fizesse az 50 ezer forintos katát? T1041-en bejelentettük a szünetelést 05.01-től, de a T201T-n nem megoldható, mivel nincs ilyen rovat, hogyan kell veszélyhelyzet miatti szünetelést bejelenteni társaság esetén, tagi jogviszonnyal? Köszönöm mielőbbi válaszát előre is!
Visszatartja a Mol a 2019-es adózás utáni teljes nyereséget, hogy majd esetleges osztalékként részben vagy egészben később fizesse ki, ha a részvényesek úgy döntenek – tájékoztatott a vállalat csütörtökön. A Rába Holding a tavalyinál több osztalékot fizet.
A vállalkozásokat segíteni hivatott 550 milliárd forint összegű magyar hitelgarancia-programot és három, összesen 320 milliárd forint értékű gazdaságtámogató intézkedést hagyott jóvá kedden és szerdán az Európai Bizottság.
A bezártság miatt többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma, országszerte naponta ezrével jeleznek négy fal között bekövetkezett káresetet a biztosítóknál. A szakma a veszélyhelyzet idején a baleseti számok további meredek emelkedésétől tart – közölte a CLB biztosítási alkusz cég.
A kormány a 144/2020. kormányrendeletében a családok és nyugdíjasok védelme érdekében számos intézkedésről döntött. Cikkünkben a babaváró támogatást érintő rendelkezéseket mutatjuk be.
A munkavállalók jelentős átcsoportosításával teljesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a gazdaságvédelmi akcióterv szerinti rövidebb áfakiutalási határidőket a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) – írta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtöki közleményében.
Nyitva lehetnek az anyák napja előtt és alatt a virágboltok – tartalmazza a kormány április 29-ei, 160/2020. számú rendelete.
A légi utasok kompenzálásáról szóló közösségi szabályozás egyes előírásainak felfüggesztését kezdeményezte tizenkét európai uniós tagállam kormánya, hogy így mérsékeljék a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került légitársaságok terheit.
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték