2740 találat a(z) koronavírus cimkére
Vírus miatt beszerzett maszk áfájának levonhatósága
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk (adóköteles tevékenységet végez) az elmúlt hetekben többször szerzett be eldobható maszkokat a vírus miatt, melyekből a szervízes kollégák és az irodai dolgozók is ugyanúgy kaptak. Nekem nem egyértelmű az áfatörvény mellékletéből, hogy ez a munkaruha tartozékának minősül-e. Levonhatjuk a beszerzés során felmerült áfát? Köszönöm előre is a válaszukat.
Tao- és ipaelőleg
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy 2020. 07. 20-ai taoelőleget és 2020. 09. 15-ei ipaelőleget 2020. 09. 30-áig kell megfizetni a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet értelmében.
Speciális, gyors NAV-eljárás védőfelszerelések, orvosi eszközök vámkezelésére
Cikk
Megkülönböztetett figyelemmel és gyorsasággal kezeli az állami szervek részére érkező védőfelszerelések, orvosi eszközök vámeljárásait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azért, hogy a kizárólag kifogástalan minőségű eszközök mielőbb eljussanak rendeltetési helyükre, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán.
Bértámogatás a járulékmentességben részesülő munkáltatóknál
Kérdés
Vonatkoznak-e a vészhelyzetre tekintettel bevezetett bértámogatási szabályok – 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet – az olyan ágazatban működő munkáltatókra és az általuk foglakoztatott munkavállalókra, amely esetekben a munkáltató ténylegesen olyan fő tevékenységet végez, amelyet a 61/2020. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése tartalmaz, vagyis az előzőekben megjelölt 1. § (1) és (2) bekezdések hatálya alá tartoznak?
Bértámogatás, munkaidőkeret, egyéni fejlesztés: mi módosult a kormányrendeletben?
Cikk
A korábbi bértámogatásról szóló kormányrendelet módosítása sok téren egyszerűsíti az igénybevétel körét, sok jogértelmezési kérdést tisztáz. A támogatás mértéke és a maximálisan figyelembe vehető összeg nem változott, de most már egy 6 órás foglalkoztatás sincs kizárva a jogosultsági körből. A Niveus Consulting Group kommentárral segít értelmezni a módosítást.
Változtak a bértámogatási szabályok, dilemmák azonban maradtak
Cikk
Új rendeletével enyhített a kormány a koronavírus-járvány okozta foglalkoztatási nehézségek miatt igénybe vehető bértámogatás feltételein, azonban a szabályozásban továbbra is vannak hiányok és értelmezési nehézségek.
Veszélyhelyzeti kedvezmények
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni a kormányrendeletek helyes értelmezésében. Adott egy munkáltató, aki a 61/2020. kormányrendelet 1. § (10) bekezdés m) pontja alapján (fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04)) adó- és járulékkedvezményre jogosult. Ezen munkáltató igénybe veheti-e a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatási kedvezményt a 105/2020. kormányrendelet alapján? Kérem, válaszukban hivatkozzanak jogszabályra, ahol ez megtalálom! Segítségüket előre is köszönöm.
Munkahelymegőrző támogatások köre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelet 2. § alapján a csökkentett munkaidős foglalkoztatás utáni kedvezmény feltétele, hogy a munkáltató "a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában". Kérdésem, hogy önök szerint ebben a rendeletben munkahelymegőrző támogatásnak számít-e a 61/2020. kormányrendelet által szabályozott járulékkedvezmény igénybevétele? Üdvözlettel: Molnár Á
Kereskedelmi különadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 109/2020. (IV. 14.) kereskedelmi különadó kormányrendeletben felsorolt TEÁOR-nak főtevékenységnek kell lennie? A mi vállalkozásunk tevékenységi körében van 2 olyan TEÁOR, ami beletartozik a rendeletben felsorolt tevékenységek közé, de ezen tevékenységet nem gyakorolja a kft., azaz árbevétele sincsen belőle. Szeretném tudni, hogy csak a főtevékenységként végzett tevékenységek után kell-e fizetni a különadót.
Ingyenes termékátadás veszélyhelyzet idején
Kérdés
Állásfoglalás-kérés veszélyhelyzet idején ingyenes termékátadás adózási vonzatairól Tisztelt Adózóna Szakértői Csapata! Cégünk szeretne Önöktől állásfoglalást kérni az alábbi adózási kérdésre vonatkozóan, mind áfa, mind tao/kiva tekintetében: Mint ismeretes, Magyarország kormánya a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet alapján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó COVID-19 koronavírus humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2020. március 11-én. Azóta is folyamatosan látnak napvilágot a veszélyhelyzettel összefüggő újabb és újabb kormányrendeletek. Cégünk (továbbiakban: támogató) a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából 2020. áprilisában/májusában támogatási megállapodást fog kötni egy kórházzal (továbbiakban: támogatott), melynek keretében a támogatási megállapodás 1. számú mellékletében szereplő laboreszközöket, termékeket, valamint TBC tenyészetek tárolására használt fém kosarakat ad át a támogatott részére. A támogatás megállapított értéke X millió Ft. Cégünk az ingyenes termékátadás keretében átadásra kerülő termékeket megvásárolja, azaz már a laboreszközök megvásárlásának időpontjában ismert, hogy ezeket az eszközöket nem az adóköteles tevékenységéhez szerzi be a kft., már előzetesen ismert, hogy azért vásároljuk meg a laboreszközöket, hogy a kórháznak ingyenesen átadjuk, ezzel segítvén a kórház vírus elleni védekezését, a fertőzött betegek kezelését. A támogatás kapcsán előtérbe került a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A § (1) és (2) bekezdése, így a (2) bek. alapján „a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki”. Erről az adóhatóságot 60 napon belül értesítenünk kell írásban, cégkapun keresztül, szabad formátumú levél keretében készítünk egy beadványt, formanyomtatvány állítólag nincs ehhez. Fenti § értelmében cégünknél a fenti tevékenységvégzésünk után nem keletkezik fizetési kötelezettség. Az ingyenes termékátadásról készült egy aláírásra váró adományozási/támogatási megállapodás, valamint egy felajánló levél az adomány/támogatás felajánlásáról. Az eszközök átadását jegyzőkönyvben dokumentálni fogjuk tételesen. Kérdéseink (a kérdéseket kiemeltem, a kérdéshez tartozó kiegészítő információ, magyarázat alatta szerepel). 1.) Kérdésem, hogy ez a juttatás egyáltalán adományozásnak számít-e vagy támogatásnak? Az 1996. évi LXXXI. tv. (Tao tv.) 4. § 1/a) pontja és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 1. pontja alapján csak civil szervezetnek, illetve közhasznú szervezetnek lehet adományt adni, tehát véleményem szerint egy kórháznak nyújtott ingyenes termékátadás nem minősülhet adománynak, csak támogatás lehet, hiszen a kórház nem közhasznú szervezet, hanem alapító okirata szerint költségvetési szerv, így a kórháztól kapott nyilatkozat hiányában a Tao tv. 3. számú mellékletének 13. pontja szerint az adózó által visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült egyes költségek, ráfordítások közé tartozik és mint ilyen adóalap-növelő tételként kezelendő egy társasági adó hatálya alá tartozó adóalany esetében a Tao tv. 8. § (1) bek. d) pontja értelmében. Kiva hatálya alá tartozó cég esetében pedig a 2012. évi CXLVII. tv. (Katv.) 20. § (3) bek. d) pontja szerint adóalap-növelő tétel, ha nem rendelkezünk a támogatott nyilatkozatával! Abban az esetben, ha a kórháztól kapunk nyilatkozatot, amely szerint a kórház a támogatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, akkor természetesen nem kell az adóalapot sem a tao-nál, sem a kivánál megnövelni, véleményem szerint. Ebben kérnék megerősítést. Míg ha nem támogatásról lenne szó, hanem adományról, akkor a Tao tv. 3. számú mellékletének B) rész 17. pontja szerint az adott juttatás vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások között elszámolható, és a Tao tv. 7. § (1) bek. z) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető. Tehát véleményem szerint az adomány kedvezőbb adózási szempontból, mint a nem adomány céljából adott támogatás. De mi a kórháznak – szervezeti jogállásából kifolyólag – nem tudunk adományt adni, csak visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást nyújthatunk részükre. 3.) Az ingyenes termékátadás során átadásra kerülő termékek beszerzésekor levonható-e a beszerzés áfatartalma? (ez a kérdés kapcsolódik a 2. kérdéshez) Itt beidézném a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 11. § (1) bekezdését, mely szerint: „11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.” Egy általam el nem fogadott, eltérő álláspont alapján a Stab. tv. 28/A § (1) bek. szerinti tevékenység, azaz a katasztrófahelyzetben nyújtott szolgáltatás, termékátadás során az átadásra kerülő termékek előzetes beszerzésekor a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, mert ezen eltérő álláspont szerint: „b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki,” tehát a beszerzés az adóköteles tevékenység érdekében történt, vagy legalábbis annak kell minősíteni, ezért ebből következően levonható az áfa az állásfoglaló szerint. Az én értelmezésem szerint viszont nem vonható le a beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa, mert csak az ingyenes termékátadást kell úgy tekinteni, mint ami a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki a kft., és a 28/A § (2) bek. szerint nem keletkezik fizetési kötelezettség az (1) bek. szerinti tevékenységvégzés után, vagyis ha katasztrófahelyzetben adok át terméket ingyenesen, akkor ez után fizetendő áfa nem merül fel. Tehát az én álláspontom szerint csak a kimenő oldal (ingyenes átadás), ami nem vált ki fizetési kötelezettséget, a bejövő oldalhoz (átadásra kerülő termékek beszerzése) ennek semmi köze nincs és a beszerzéskor az áfa nem levonható. Erre vonatkozik tulajdonképpen a 2.) kérdés. Mivel a labortálcák beszerzésének időpontjában már ismert tény, hogy ingyenes átadás céljából szerzem be, értelmezésem szerint az Áfa tv. 120. § alapján ebből az következik, hogy nem az adóköteles tevékenységemhez használom fel a beszerzést, tehát nem levonható beszerzéskor az áfa. 4.) Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése és a 2011. évi CXCIV tv. 28/A § (1) bekezdése figyelembevételével termékértékesítésnek minősül-e a veszélyhelyzet idején a járvány következményeinek elhárítása és enyhítése céljából ingyenesen átadott termék? 5.) A Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A § (1) és (2) bekezdésére tekintettel keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a termékek ingyenes átadásakor? Vagyis: kell-e számlát kiállítani az ingyenes termékátadásról és ha igen, akkor kell-e áfát felszámítani és megfizetni az ingyenes termékátadáskor a számlán? Ha nincs számlakiállítási kötelezettség, akkor kell-e számla helyett számlát helyettesítő okiratot vagy valamilyen számviteli bizonylatot kiállítani a termékek átadási jegyzőkönyvén kívül? 6.) Cégünk kivaalany, 2020. 01. 01-jétől a kisvállalati adó hatálya alá tartozunk. Szükséges-e a kórháztól egy nyilatkozatot bekérnünk annak érdekében, hogy a kiva alapját a támogatás összegével ne kelljen megemelni? Itt a Tao. tv. 3. számú mellékletére utalnék, azon belül is az A) rész 13. pontjára, illetve a B) rész 17. pontjára. 7.) A 3. és 5. kérdés válaszától függően, ha a beszerzéskor levonható az áfa és az ingyenes termékátadásról adómentes számlát kell kiállítani, akkor kérdés, hogy a kimenő számlán milyen értéket kell kiszámlázni? Tegyük fel például, hogy 1 millió forint+áfa összegért szereztük be az ingyenesen átadásra kerülő termékeket! Ekkor 1 millió vagy 1,27 millió forintról állítunk ki számlát? Levonható áfa esetén a támogató könyveiben 1 millió forint értéken fogja kimutatni a készletek között az átadásra kerülő eszközöket. Ilyenkor én 1 millió forintot számláznék ki. Ha viszont nem levonható a beszerzéskori áfa, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. § (2) bek. b) pontja alapján a le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi, ebben az esetben viszont 1,27 millió forintról állítanék ki adómentes számlát. Várom megtisztelő válaszukat!
Ismét sebességbe kapcsol az esztergomi Suzuki-gyár
Cikk
A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi üzemében április 29-én újra elindítja a gyártást – közölte a társaság kommunikációs vezetője szerdán az MTI-vel.
Egyéni fejlesztési idő igazolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 105/2020-as rendelet alapján kérhető csökkentett munkaidős támogatásban a munkavállalónak vállalnia kell, hogy a kieső idő 30%-ában egyéni fejlesztési időben vesz rész, mely összefügg a munkakörével vagy a vállalkozás tevékenységével. De ezt hogyan kell majd igazolnia?
Új kormányrendelet: az idegenforgalmi adó felfüggesztése
Cikk
Év végéig az idegenforgalmi adót nem kell beszedni és megfizetni, és a megállapított adót bevallani is csak abban az esetben kell, ha annak összege nem nulla – olvasható a 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendeletben.
Új hitelkonstrukciók a munkahelyek megőrzése érdekében
Cikk
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Munkáltató járulékfizetési kötelezettsége a fizetés nélküli szabadságra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet szerint a fizetés nélküli szabadságra kell megfizetni a járulékot a munkáltatónak az ezen jogcímen távol lévő munkavállaló után. Mi a vészhelyzet idejére nem fizetés nélküli szabadságot, hanem igazolt nem fizetett távollétet [Mt. 55. § j)] engedélyeztünk a munkatársaknak. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell megfizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
