Védőeszközök juttatása vírusveszély ellen

Megosztás Tetszik

A korlátozások lazítása mellett elhúzódó járványveszély közepette fontos szerepe van a személyes védekezésnek, ám az ezzel járó kiadásokat sokan nem tudják vállalni. Kérdés, milyen adózási következményei vannak, ha a magánszemély helyett a munkáltató (foglalkoztató) viseli a költségeket.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 4. § (2a) bekezdés a) pontja értelmében nem keletkezik bevétel (azaz adókötelezettség), ha valamely személy (cég, szervezet) a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosít olyan eszközt, szolgáltatást, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítását is. Ez akkor is igaz, ha nem zárható ki egyébként a magáncélú használat, igénybevétel.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése, a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit.

Az Mvt. 54. §-a szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

♦       a veszélyek elkerülése;
♦       a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
♦       a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
♦       az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;
♦       a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
♦       a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
♦       egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
♦       a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
♦       a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

Az Mvt. a kockázatkezelésre, a védőeszközök biztosítására vonatkozó részlete szabályokat is tartalmaz.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Mvt. az adószabályokhoz képest a munkáltató fogalmát szélesebben értelmezi. Eszerint:

„Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.” [Mvt. 87. § 8. pont].

„Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédelmi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen, azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál végzett munka, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.” [Mvt. 87. § 9. pont].

Mindez azt jelenti, hogy lényegében minden kifizetőre vonatkozik az szja-törvény 4. § (2a) bekezdés a) a pontja szerinti rendelkezés, ha a járványveszély idején maszkokat, kesztyűket védőruhát, fertőtlenítőszereket, vagy éppen szűrést, immunerősítő készítményt biztosít a tevékenységében közreműködő magánszemélyek számára.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.