2740 találat a(z) koronavírus cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ügyfélkörébe tartozik egy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytató cég. A kereskedelmi tevékenységet folytató társaság nem különíti el a kiskereskedelmi, valamint a nagykereskedelmi tevékenységéből származó bevételeit. A tevékenységi körei között szerepel olyan, a jogszabály által nevesített ágazatba sorolt tevékenység, melyre véleményünk szerint vonatkozik a „kiskereskedelmi adó”-ról szóló kormányrendelet. Szeretném állásfoglalásukat kérni az alábbi kérdésben: • Az önök álláspontja alapján hogyan határozható meg egy olyan társaságnál a kiskereskedelmi tevékenység, amely társaság nem elkülönített telephelyen folytatja a kiskereskedelmi tevékenységét és vegyesen szolgál ki vállalkozásokat és magánszemélyeket is? • Elegendő-e a magánszemélyek részére történő értékesítést figyelembe venni? (olyan természetes személy, aki nem adott meg adószámot) • Társaság részére történő értékesítés esetén nyilatkozat hiányában ki tekinthető végső felhasználónak? [Vagy a 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet esetében kizárólag a magánszemélyek részére történő értékesítés számít kiskereskedelmi tevékenységnek?] Üdvözlettel: Papp Zoltán, kamarai tag könyvvizsgáló

Kérdés

Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Itt_az_uj_kormanyrendelet_ovodai_bolcsodei__EXHF3U#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_korona&utm_content=201810_adozonauser A fenti linken elérhető szakcikkel kapcsolatosan a következő kérdés merült fel. A veszélyhelyzetre tekintettel kiadott 152/2020. kormányrendelet rendelkezik többek között a gyermekek munkahelyi napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről. A rendelet 3. § (7) pontja szerint a munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a Gyvt. szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek. A fentiek alapján a munkahelyi gyermekfelügyelet tekinthető-e továbbra is adómentes, nem pénzben biztosított ellátásnak az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 8.6. a) pontjában foglaltak szerint? Amennyiben nem tekinthető adómentesnek, úgy alkalmazható-e rá, az Szja. tv. 70. § (6) c) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabálya úgy, hogy a 152/2020. kormányrendelet nem határoz meg ingyenességet vagy kedvezményességet a munkahelyi gyermekfelügyeletre vonatkozóan, de térítésidíj-fizetési kötelezettséget sem ír elő? Mielőbbi válaszukat előre is köszönjük. MNB Számviteli igazgatóság

Cikk

Jelentősen egyszerűsödtek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közbeszerzések szabályai. Így a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén elegendő lehet három ajánlatot bekérni, sőt kivételes sürgősség esetén akár egyetlen cég közvetlenül is felhívható ajánlattételre – hívja fel a figyelmet dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szakértője.

Cikk

A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. 2020. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 12,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,5 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 16,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2020. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Kérdés

A 105/2020. kormányrendelet alapján abban az esetben, ha a munkaidő több, mint 50 százalékkal csökken, nem kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállónak az egyéni fejlesztési időben. Amennyiben mégis megállapodnak (például kikötik, hogy heti 2 óra minősül egyéni fejlesztési időnek a támogatás ideje – 3 hónap – alatt), akkor erre az időszakra munkabért kell fizetni a munkavállalónak. Érdeklődni szeretnék, hogy ebben az esetben az egyéni fejlesztési időre járó munkabérnek arányosnak kell-e lennie a munkaidő-csökkentés előtti munkabérrel (vagyis annyit kell-e fizetni a munkavállalónak, amennyi a korábbi munkabére alapján arányosan járna), vagy a felek megállapodhatnak-e abban is, hogy az erre az időre egy meghatározott összeg (például bruttó 50 000 forint) jár, amely munkabérként adózik?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szja-s egyéni vállalkozó ügyfelemre hogyan vonatkozik a kormányrendelet által biztosított mentesség? 9001. Előadói tevékenységet folytatott, addig, míg a színházak és szinkronstúdiók be nem zártak. Mikortól vonatkozik rá a mentesség, és ha kell mennyit kell befizetnie a NAV-hoz? A járvány után a most be nem fizetett járulékokat később be kell-e fizetni? Tisztelettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt szakértő! Kft. tulajdonosa, tagi jogviszony után fizeti a járulékot, március 11. óta nem nyitott ki. Áprilisra is a bérminimum után kell járulékot fizetnie?

Kérdés

Kft. résztulajdonos ügyvezetője jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban van. Nem vesz fel jövedelmet a kft.-ben. Ezért nincs járulékfizetési kötelezettsége. A munkahelyén azonban a vészhelyzet miatt 4 órásra csökkentik a munkaidejét. A jövedelme így is jóval meghaladja havi szinten a minimálbért. Keletkezik-e erre az időre járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátássál foglalkozó kft., amely a vészhelyzet kihirdetését követően kénytelen volt bezárni. Azóta sem folytatja tevékenységét. Dolgozóit azonban nem küldte el. Közös megállapodást kötöttek a dolgozókkal, hogy április hónapra a bejelentett munkaidejük megtartása mellett az alapbérük 50 százalékát kapják meg állásidőként. Ez meg is történt. Időközben módosult a bértámogatási rendszer és a könnyített feltételek mellett a kft. úgy döntött, hogy május 1-jétől a dolgozókat az eredeti alapbérük szerint fizeti ki és megpályázza közösen a dolgozókkal a bértámogatást, mégpedig úgy, hogy a dolgozók napi munkaidejét 8 óráról csökkenti 2 órára. Kérdésünk az alapbér meghatározása lenne. A rendelet úgy írja, hogy a kérelem benyújtásának napján érvényes alapbért lehet figyelembe venni. A kérelem benyújtásának napján tehát a dolgozók az eredeti alapbérüket kapják meg. Bezavarhat-e , hogy az április hónap az 50 százalékos alapbérrel lett részükre kifizetve? Valamint a nettó bér meghatározásakor figyelembe kell-e venni a vendéglátás területén igénybe vehető nyugdíj- és egészségbiztosítási kedvezményt? Tehát a jelenleg hatályos nettó bérrel lehet számolni a kérelemben?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság alanyi adómentessége

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Kezelési költség számlázása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ügyvezetőnek nyújtott kölcsön visszafizetése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink