66 találat a(z) kollektív szerződés cimkére
Kollektív szerződések sorsa beolvadás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. „A” társaság beolvad „B” társaságba. Mind a két társaságnál van hatályos kollektív szerződés. Jól értjük, hogy a beolvadást követően „A” társaság kollektív szerződése nem alkalmazandó, hanem valamennyi munkavállalóra a „B” társaság kollektív szerződése lesz alkalmazandó az Mt. 282. § (2) bekezdése alapján? 282. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. (2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. Szíves válaszukat előre is köszönöm!
Az Mt. 56. § szerinti szankciók szabályozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés rögzíti, lehetőség van szankciók alkalmazására. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy amennyiben a kollektív szerződés vagy ennek híján a munkaszerződés rögzíti a szankciók alkalmazásának lehetőségét, de nem részletezi, úgy belső szabályzat rendelkezhet-e ezekről (betartva, hogy pénzben kifejezve a hátrány maximum a munkavállaló 1 havi távolléti díjával lehet egyenértékű és a következmény határozott időre szólhat)? Köszönettel.
Munkaerő-kölcsönzés és kollektív szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.
A munkáltató nem adta ki a szabadságot...
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató nem tudta az adott évben kiadni a törvényi előírásoknak megfelelően a szabadságot. Maradt még jó pár napja a munkavállalónak még úgy is, hogy megállapodtak az életkor szerinti szabadságok átviteléről, és az áthúzódó kiadás sem fogyasztja teljesen el. Ezzel vétett – feltételezésünk szerint – a jogszabályi előírásoknak. Azonban a kérdésünk az, hogy mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell eljárni? Milyen lehetőség van, ha ezt a munkavállaló sem sérelmezi? Átvihetőek/át kell-e vinni ettől függetlenül? Esetleg elvesznek a szabadságos napok? (Gyakran előfordul, hogy kis családi vállalkozásoknál nem jut idő a szabadságolásra. A konkrét esetben valóban nem volt megoldott a szabadság kiadása, mivel ebben az esetben a partnercéggel való kapcsolat megszűnéséhez vezetett volna a szabadságolás. Ebből kifolyólag sem ellenezte a szabadság kiadásának elmaradását a munkavállaló.) Kollektív szerződés pedig nincs. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Kötelező átvinni a szabadságot a következő évre: mikor rendelhető el?
Cikk
Mikor és hogyan rendelheti el a munkáltató, hogy nem vehetik ki a dolgozók év végén a megmaradt szabadságnapjaikat, hanem azokat kötelező átvinniük a következő évre? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szabadság kiadása kötelezően a tárgyévet követően
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél írásban elrendelték a megmaradt szabadságok átvitelét a következő évre (2017.03.31-ig, nem csak január 6-ig), a már szabadságon lévő dolgozókat behívták. Tudomásom szerint ezt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtehetik, viszont nincs kollektív szerződésünk, melyben ez ki lenne kötve. Az ő értelmezésükben nem kell hozzá kollektív szerződés, elég ha fennáll a "kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok". A cég fél éve felszámolás alatt áll. Igaza van a munkáltatónak? Ha mégsem, egy esetleges jogorvoslat esetén lehet esélye a munkavállalóknak? Köszönettel, Egy munkavállaló
Szabadságnapok sorsa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban érdeklődnék, lehetséges-e úgy jogszerűen átvinni szabadságot, hogy arra nincs az Mt.-ben nevesített jogcím (lásd lentebb)? A munkáltatónak több esetben lehetősége van arra, hogy ne a tárgyévben adja ki a teljes szabadságot: - kollektív szerződés - az előző évben kezdődött: a következő év első 5 munkanapját is - életkor alapján járó pótszabadság - a munkavállaló oldalán felmerült ok - a munkaviszony október 1. napján kezdődött. Ha jól sejtem, csak valamilyen megállapodás útján lehetséges a törvényben nem nevesített okból történő átvitel. Ha lehetséges, akkor lehet-e bármi előnye a munkavállalónak abból, ha így történik? Például el tud menni síelni január elején. Tehát az úgynevezett eltérés lehetséges-e az Mt.-től? Vagy úgy, hogy ha az idei helyett a következő évben adja ki neki a munkáltató a szabadság azon részét, amely más jogcímen nem lehetséges, arra külön pótlékot kap? Ha a válasz igen, akkor ez úgy is lehetséges, ha kollektív szerződés van hatályban, és erről nem rendelkezik? Illetve az Mt. ír a 123.§ (4) bek-ben, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek esetén megszakítható a szabadság. Mi történik akkor, ha ez épp december végén történik? Ekkor kiadható a szabadság következő évben jogszerűen? A közölt időpont azt jelenti, hogy nem 15 nappal korábban, vagy azt, hogy amit közölt a munkáltató, azt megváltoztatja, ez átkerülhet következő évre jogszerűen? Köszönöm. Tisztelettel.
Bérfizetés euróban: mikor tilos, mikor nem?
Cikk
A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, más pénznemben csak a külföldi munkavégzés idejére vagy abban az esetben lehet, ha jogszabály így rendelkezik. Mi történik, ha a törvény ezen eltérést nem engedő rendelkezése ellenére a felek mégis úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló például euróban kapja a bérét? Miért kivételes az ügyvezető esete?
Munkaügyi ellenőrzések jönnek, célkeresztben a szabadságkiadás
Cikk
A munkaügyi felügyelet éves ellenőrzési tervében őszre esik a szabadság kiadására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. Érdemes tehát különös figyelmet fordítani arra, hogy munkáltatók kiadják a dolgozókat adott évben megillető szabadságot, ha pedig ez teljes mértékben nem lehetséges, arról a munkavállalóval jogszerűen megállapodjanak.
Mellőzzük a kreativitást! Semmis lehet a szerződés
Cikk
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt a próbaidőt sok esetben napra „átszámítva”, azaz 90 napként jelölik meg a munkaszerződésekben. Hogy ez az eljárás miért nem célszerű, erről adunk cikkünkben tájékoztatást.
Nyugdíjkorú? Ezekre a felmondási, végkielégítési szabályokra figyeljen!
Cikk
Mivel indokolja a munkáltató a felmondást, muszáj-e végkielégítést fizetnie, ha megválna nyugdíjkorhatárt elérő dolgozójától? Ha jelentős összeggel honorálná az esetleg több évtizedes munkát, elviszi-e a plusz pénz javát a különadó?
Idénymunka: lehet-e így dolgoztatni színészt, hentest, almaszedőt?
Cikk
Az új munka törvénykönyve (Mt.) egyik fő célja a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, illetve a foglalkoztatás szintjének emelése volt. Ebből következően a munkáltatók mozgástere több ponton jelentősen bővült. A változás számos vita forrása, hiszen a munkáltatók is a cselekvési határokat keresik.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét! Egy munkáltató 2014.08.01-jétől bérel egy szállodát, ahol ettől a naptól fogva átvette a dolgozókat munkáltatói jogutódlással, azzal a feltétellel, hogy 1 évig köteles az előző munkáltató kollektív szerződését használni. A munkavállalók után fizetnek önkéntes nyugdíj és egészségpénztári tagdíjat. Van olyan munkavállaló, akinek 2014.08.31-ével lejárt a szerződése, és új szerződést kötöttek vele. Köteles volt a munkáltató tovább fizetni utána az önkéntes tagdíjakat?
Kollektív szerződés
Kérdés
Hatvanfős cég vagyunk. A munkaszerződésben jelenleg 3 hónap a próbaidő, szeretnénk 6 hónapra megemelni. Kérdésem az lenne, hogy van-e ennek valamilyen akadálya. Válaszukat nagyon köszönöm. Üdvözlettel, szép napot kívánok: Szaló Pálné
Elégedetlen a munkavállalójával? Csak így lehet fegyelmezni, büntetni
Cikk
Nem szabhatnak ki a munkáltatók kényük-kedvük szerint szankciókat a megítélésük szerint kötelezettségüket megszegő munkavállalókkal szemben. Csak a kollektív szerződésben rögzítettek szerint, annak hiányában pedig a két fél megállapodása, közös akarata mellett elfogadott feltételek és természetesen a törvényben rögzített szigorú szabályok betartása mellett marasztalható el a dolgozó.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
