Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bekezdésének „– tanácskozási joggal –” szövegrészét, valamint a folyamatban lévő perekben alkalmazási tilalmat rendelt el.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott ítéletét, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A munkaerőpiacon jelenleg a munkaerőhiány dominál, a gazdasági válság erősödésével azonban ez a folyamat várhatóan lassulni fog. Mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára érdekes ebben a helyzetben, hogy a munkaviszony milyen szabályok szerint szüntethető meg. Ezt a felmondási idő szabályain keresztül az alábbiakban mutatjuk be.
Munkajogi jogutódlás esetén az átvevő munkáltató bizonyos esetekben köteles a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződés (KSZ) rendelkezéseinek átvételére, ez a kötelezettsége azonban feltételekhez kötött. Egy bírósági ítélet tükrében ennek kereteit mutatjuk be. Kérdéses, hogy az ítélet alapján mennyire jutnak érvényre az irányelvben foglalt, munkavállalókat védő garanciák.
Alkotmányellenes a munka törvénykönyvének a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó egyes előírása – állapította meg ma közzétett határozata szerint az Alkotmánybíróság.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló munkaviszony 2020. március 31-én megszűnt. A munkáltató a munkavállalónak előző évre járó ösztönzőjét leszámolás után a törvényben előírt határidőn belül nem utalja át, pedig a Kollektív Szerződés szerint jogosult rá. (Türelmet kérnek a volt munkavállalótól.) Jelen veszélyhelyzetben megteheti a munkáltató, hogy később utalja át a munkavállalót megillető összeget? Válaszukat köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték