A munkaügyi felügyelet éves ellenőrzési tervében őszre esik a szabadság kiadására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. Érdemes tehát különös figyelmet fordítani arra, hogy munkáltatók kiadják a dolgozókat adott évben megillető szabadságot, ha pedig ez teljes mértékben nem lehetséges, arról a munkavállalóval jogszerűen megállapodjanak.
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt a próbaidőt sok esetben napra „átszámítva”, azaz 90 napként jelölik meg a munkaszerződésekben. Hogy ez az eljárás miért nem célszerű, erről adunk cikkünkben tájékoztatást.
Mivel indokolja a munkáltató a felmondást, muszáj-e végkielégítést fizetnie, ha megválna nyugdíjkorhatárt elérő dolgozójától? Ha jelentős összeggel honorálná az esetleg több évtizedes munkát, elviszi-e a plusz pénz javát a különadó?
Az új munka törvénykönyve (Mt.) egyik fő célja a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, illetve a foglalkoztatás szintjének emelése volt. Ebből következően a munkáltatók mozgástere több ponton jelentősen bővült. A változás számos vita forrása, hiszen a munkáltatók is a cselekvési határokat keresik.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét! Egy munkáltató 2014.08.01-jétől bérel egy szállodát, ahol ettől a naptól fogva átvette a dolgozókat munkáltatói jogutódlással, azzal a feltétellel, hogy 1 évig köteles az előző munkáltató kollektív szerződését használni. A munkavállalók után fizetnek önkéntes nyugdíj és egészségpénztári tagdíjat. Van olyan munkavállaló, akinek 2014.08.31-ével lejárt a szerződése, és új szerződést kötöttek vele. Köteles volt a munkáltató tovább fizetni utána az önkéntes tagdíjakat?
Hatvanfős cég vagyunk. A munkaszerződésben jelenleg 3 hónap a próbaidő, szeretnénk 6 hónapra megemelni. Kérdésem az lenne, hogy van-e ennek valamilyen akadálya. Válaszukat nagyon köszönöm. Üdvözlettel, szép napot kívánok: Szaló Pálné
Nem szabhatnak ki a munkáltatók kényük-kedvük szerint szankciókat a megítélésük szerint kötelezettségüket megszegő munkavállalókkal szemben. Csak a kollektív szerződésben rögzítettek szerint, annak hiányában pedig a két fél megállapodása, közös akarata mellett elfogadott feltételek és természetesen a törvényben rögzített szigorú szabályok betartása mellett marasztalható el a dolgozó.
Ajándékutalványt adna a cég dolgozóinak, milyen adóteherrel kell számolnia, s miért érné meg inkább étkezési utalványt juttatnia? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Kellemetlen meglepetés érheti a munkavállalót, ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonya, de a megállapodás nem tér ki a végkielégítésre. Cikkünkből kiderül, mikor, és mennyi végkielégítés illeti meg a munkavállalót.
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket - írja a Napi Gazdaság csütörtöki számában.
A kormány szerdán elfogadta az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetét, amely egyértelműen javítja a versenyképességet, és helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján Budapesten.
Könnyebb kirúghatóság, megkurtított végkielégítés, kevesebb pénz, rövidebb szabadság, hosszabb munkaidő – ezek a munkaalapú társadalom építőkockái a formálódó munkajogi kódex szerint.
Munka és rehabilitációs járadék, a munkabér csökkentése, kollektív szerződés adta lehetőségek, felmentési idő és szabadság. Az olvasók kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték