Külföldi dolgozók Magyarországon: a hazai munkajog is érvényes Cikk
Egyre gyakoribb, hogy egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalóját, szolgáltatásnyújtás keretében, különösen jellemző ez az építőiparban.
Egyre gyakoribb, hogy egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalóját, szolgáltatásnyújtás keretében, különösen jellemző ez az építőiparban.
Hogyan szüntethetők meg a munkáltatónál adott, alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint a havi prémium, ha azokat nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint havi prémium. Ezeket nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza. A munkáltatónál idén új kollektív szerződés (ksz) lépett hatályba, ami előbbi juttatásokat nem tartalmazza. A tájékoztatóban szerepel, hogy ha módosul a ksz , és az eltérő szabályozást fog tartalmazni, mint a tájékoztató, akkor a módosított ksz lesz az irányadó. A munkáltató január 1-jével be fog olvadni egy másik cégbe, ezért minden munkaszerződést egységes szerkezetbe foglalnak. Egyidejűleg átadják majd az Mt. 46. §-a szerinti új tájékoztatót az átvett munkavállalóknak. Az átvevő munkáltatónak saját ksz-e van, az a fenti juttatásokat már tartalmazza. Kérdéseim: 1. Minek minősül munkajogilag a tájékoztatóban szereplő juttatás, ha arról sem a munkaszerződés, sem a ksz nem rendelkezik? 2. Ha egyoldalú a munkáltatói kötelezettségvállalás, hogyan lehet azt megszüntetni? 3. Az átvett munkavállalók tekintetében az átvevő ksz-e felülírja-e a korábbi (jogelőd munkáltató által adott) tájékoztatóban szereplő vagy egyoldalú gyakorlattal kialakított juttatásokat? 4. Elegendő-e, ha az Mt. 46. §-a szerinti (az átvevő által átadott) új tájékoztatóból egyszerűen kimarad a korábban adott két juttatás, és csak azok kerülnek feltüntetésre, amiket az átvevő munkáltató ksz-e biztosít? Vagy szükséges a munkaszerződésben is rendelkezni arról, hogy a fenti juttatások már nincsenek? Tisztelettel.
Sztrájkot hirdetett szerdára a Ryanair ír légitársaság németországi pilótáinak szakszervezete (Vereinigung Cockpit – VC). A VC közleménye szerint a 24 órás sztrájk szerdán hajnalban 3 óra 1 perckor kezdődik, és valamennyi Németországból induló Ryanair-járatot érintheti.
Tisztelt Szakértő! A kft., ahol dolgozom, kollektív szerződést kötött a szakszervezettel, pár éve. Ebben az áll, hogy bizonyos ünnepségekre, rendezvényekre minden évben elkülönítésre kerül egy (meg nem határozott) összeg, melyet az ügyvezető határoz meg a tél végéig. Ezek korábban milliós összegeket jelentettek. Ez idén nem történt meg, mert a cég nehéz helyzetben van. Megpróbáltuk ezt velük tudatni, de nem sikerült megértetni. Valahol érthető a reakció, de meg van kötve a kezünk. Ajánljunk fel egy töredékösszeget? Sajnos minden forint számít. Milyen következményekkel lehet számolni? Például bíróság dönthet ebben? Vagy kötelező döntőbíróhoz fordulni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő Úr! Köszönöm szépen a több munkáltató által kötött kollektív szerződés tárgyú kérdésünkre adott válaszát. Válaszával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: Köthet-e az („A” Kft. és a „B” Kft. munkavállalóiból álló) szakszervezet külön (az „A” Kft. munkavállalóira vonatkozó) kollektív szerződést az „A” Kft.-vel, és külön (a „B” Kft. munkavállalóira vonatkozó) kollektív szerződést a „B” Kft.-vel, úgy, hogy a két kollektív szerződés tartalma egyes rendelkezések (pl. cafetéria-juttatások) vonatkozásában eltér egymástól? Amennyiben igen, vizsgálandóak-e az „A” Kft. és a „B” Kft. munkavállalóira tekintettel az Mt. általános elvei pl. a hátrányos megkülönböztetés tilalma? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Két, kapcsolt vállalkozásnak minősülő munkáltató („A” Kft. és „B” Kft.), valamint (az „A” Kft. és a „B” Kft. munkavállalóiból álló) szakszervezet kollektív szerződést kívánnak kötni egymással (Mt. 276. § (5)). A kollektív szerződésben kiköthető-e jogszerűen az, hogy az „A” Kft. munkavállalói vonatkozásában a kollektív szerződés valamennyi rendelkezése annak megkötésekor hatályba lép, míg „B” Kft. munkavállalói vonatkozásában a kollektív szerződés egyes rendelkezései csak a „B” Kft. „A” Kft.-be történő beolvadása esetén lépnek hatályba? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő Asszony / Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: Egy magyarországi székhellyel rendelkező munkáltató egy szlovák állampolgárságú munkavállalóval kíván munkaszerződést kötni. A munkavégzés helye: Szlovákia. A felek a munkaszerződésükben a szlovák jogot kívánják kikötni, azaz a munkaszerződésre alkalmazandó jog a szlovák jog lesz. A magyar munkáltatónál van hatályos kollektív szerződés. Jól gondoljuk, hogy tárgybani esetben a szlovák jog munkajogi szabályai határozzák meg azt, hogy a magyar munkáltatóra hatályos kollektív szerződés alkalmazandó-e az adott munkavállalóra, függetlenül az Mt. 279. § (3) bekezdésében foglaltaktól? Szíves válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel:
A munkáltató a munkaszerződés mellett egy írásos tájékoztatót is köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A munka törvénykönyve (Mt.) részletesen meghatározza a tájékoztató kötelező tartalmi elemeit. Jelen cikkből kiderül, miért van jelentősége ennek az iratnak, és milyen jogkövetkezménye lehet a mulasztásnak.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunknál kollektív szerződés van érvényben, belépéskor tájékoztatót adunk ki a munkatársak részére, melyben aláírják és tudomásul veszik ezt, továbbá közöljük a kollektív szerződés hozzáférhetőségét. Egy már megszűnt munkaviszonyú dolgozótól kaptunk egy levelet, melyben arra kér bennünket, hogy a kollektív szerződés egy példányát postázzuk ki részére. A kérdésem az lenne, hogy egyrészről mint megszűnt munkaviszonyú dolgozónak van-e joga akár személyesen, akár postán kiküldve a kollektív szerződést tanulmányozni? Ha van joga, kötelesek vagyunk-e neki kipostázni a lakcímére? Köszönöm válaszát.
A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?
Tisztelt Adózóna! A külföldi (EU) fióktelep munkavállalóira kiterjedhet-e a hazai cég kollektív szerződése, illetve ki kell hogy terjedjen? Ha külföldi kiküldetésben dolgoznak kint az itthoni munkavállalók, akkor rájuk és a fióktelep munkavállalóira milyen közös szabályok terjednek ki (például legkisebb bér, munkavédelem stb., azonos béren kívüli juttatások)? Köszönettel.
Munkaidőkeret, azaz egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkabér havi összege a munkaidő-beosztás függvényében ingadozhat, bizonyos bérpótlékok fizetése pedig a munkaidőkeret lejárta utáni időszakra tolódhat.
A munkavállalót minden évben húsz nap alapszabadság, valamint különböző jogcímeken (gyermekek száma, életkor, fiatal munkavállalói státusz, fogyatékosság stb.) pótszabadság illeti meg. A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja, így azt fő szabály szerint az esedékesség évében ki is kell adni. Előállhat azonban olyan eset, amikor a szabadság kiadása az esedékesség évében nem lehetséges. Olyan eset is adódhat ugyanakkor, amikor lehetséges lett volna kiadni a szabadságot, de arra mégsem került sor.
A mostani triplájára nőne a munkaidőkeret az Országgyűlés gazdasági bizottsága T/15035 szám alatt a munka törvénykönyvét módosító javaslata szerint. Az előterjesztés általános vitája ma kezdődik, a javaslat elfogadás esetén 2017. július 1. napján lépne hatályba.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől