A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészét 100 százalékban zrt. részére értékesíti. A kft. kivaalanya, a zrt.-nek kapcsolt vállalkozása lesz. Az Adókódex 2019/7. számában a 8. pontban, az adóalanyiság megszűnése cím alatt a bevételi és a létszámváltozásnál is azt írják, hogy a kapcsolt vállalkozás adatai nélkül kell vizsgálni a határértékeket. Eddig úgy tudtam, és előadásokon is azt hallottam, hogy együtt kell nézni. Helyes az Adókódex közlése? 2019.07.01-el történik az üzletrészek eladása. Ha így van, nem kell visszatérni a kft.-nek a társasági adó hatálya alá, ugyanis önállóan sem a 3 milliárd bevételt, sem a 100 főt nem éri el az átlagos statisztikai létszám. Tisztelettel: Szabó Zoltánné
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely 2019.01.01-től kiva szerint adózik. A 2018-as eredménye szerint szeretne kivenni osztalékot. A jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A kérdésem: hogyan adózik? Mivel kivás, nem fizet szociális hozzájárulási adót, meg kell-e fizetnie a kivét után a szochót is, vagy csak szja-fizetési kötelezettsége lesz? Válaszát előre is köszönöm!
A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.
Tisztelt Cím! S.o.s. segítséget kérnék az alábbi problémám helyes megoldására. A helyzet a következő. Társasságunk 2018-évben még a tao hatálya alá tartozott, majd 2019. évtől a kivá-ba léptünk be 2019. 01.01-gyel. Értelemszerűen a 2018. évre a 1829-es bevallást nyújtottuk be. Úgy gondlova, hogy ez igy helyes. Igen ám, de a NAV-tól kaptunk egy értesítést, hogy a 1829 bevallást elfogadni tudják, mert a kiva hatálya alá tartozunk. Próbaként elkészítettem a 18KIVA bevallást, ami a társaságnak többlet befizetést eredményezett. Nem tudom elképzelni, hogy a 2018. évre megfizetett szociális hozzájárulás, szakképzési járulék és a társasági adó összegeit hol, melyik rovatba kell írni. A kiva- bevallásba, hogy csökkentse a magas kiva-befizetési kötelezettséget, amit a társaságunk havonta rendezett. A hibakód: M020. Kérem segítsenek, hogy még ki tudjam javítani, illetve elkészíteni 2018-ra a bevallást. Üdvözlettel Gönczi Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Van egy kivás cég, melynek tárgyi eszközei között van egy iroda, amit értékesíteni szeretne. A tárgyi eszköz nettó értéke 10 millió forint, az eladási ár 25 millió forint. Az értékesítés a kiva alapját hogyan érinti? Valamint, ha térítés nélkül adja át az ingatlant, az miként hat ki a kivaalapra? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Egy társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásba beolvad egy olyan társaság, amelynek előzőleg kivás időszaka is volt. Eszközeit a nyilvántartási értéken viszi át. A beolvadó társaság a kivás időszakában beszerzett tárgyi eszközökre elszámolható-e a létrejövő társaságnál a társasági adó szerinti értékcsökkenés? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2018. évi kiva-előleget kellene önrevízióznom. Társasági adós időszak alatt beszerzett tárgyi eszközt (igénybe vettem a társaságiadóalap-csökkentési lehetőséget a zs. pont szerint) 4 éven belül értékesítettem. Az előleg- vagy az éves be- vallást kell önrevíziózni? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A cég kivásként adózik. Egyik tulajdonosa nyugdíjasként munkaviszonyban áll a céggel. Osztalékot szeretne kivenni, de nem világos, hogy az osztalék utáni szochót hogyan kell esetében megfizetni. A cég a kiva miatt egyáltalán nem fizet szochót, és mint nyugdíjasnak, a munkavállalónak sem kell szochót fizetnie. Ebben az esetben hogyan működik a szochohatár? Válaszát előre is köszönöm.
Ügyvédi Iroda (Tulajdonképpen a kérdés vonatkozhatna kft.-re, bt.-re is) 2018. évi eredménye terhére döntése alapján 2019. április hóban fizethet-e munkadíjat tulajdonosának? Az ügyvédi iroda kiva szerint adózik. Ha dönthet így, akkor ez bruttó összeg 2018. évi költség, 2018. évi kivaalap. És 2019. április havi kifizetés alapján a 2019. április havi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összegből levont szja-t nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot? Köszönettel: Bernáth Istvánné
- Ebben az évben egy kivás cégnek ingatlaneladásból nyeresége képződik. Ha a 2018-as évet lezárjuk és osztalékba helyezzük a nyereséget, akkor a jóváhagyott osztalék kivaalap lesz, és 13 százalékkal adózik? - Osztalékelőleget tud kivenni? Ha igen, akkor mi alapján? Osztalékelőleg szintén kivaalap? Ha évközben vesz fel osztalék-előleget, akkor az adott negyedévben meg kell fizetni a kivát? - Ha visszatér a cég jövő évben (2020. évben) a társasági adó hatálya alá, akkor jövő májusban a jóváhagyott osztalék után ettől függetlenül a kivát kell megfizetnie? - Ha a kivás cég véglegesen szeretne átadni pénzeszközt egy társasági adó hatálya alá tartozó cégnek, akkor hogyan adózik ezután a kivás cég, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó cég?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy kivás vállalkozásnál a tagok részére kifizetett osztalék miatti szochót hol és mikor kell bevallani (1908-s vagy 19kiva bevallás)? A kivatörvény alapján a társaság mentesül a szocho bevallása és befizetése alól, viszont a kivaelőleg-bevallásban nem találtam erre lehetőséget. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném kikérni a véleményét. Az egyik könyvelt cégem 2019.01.01-től a kiva hatálya alá tartozik. A taós időszakból még áthozunk kb. 9,5 millió forint elhatárolt veszteséget. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a beszerzett ÚJ tárgyi eszközök értéke milyen mértékben csökkentheti a kiva alapját? Vagyis minden ÚJ beszerzésű tárgyi eszköz ( pl. nyomtató, számítógép vagy új személygépkocsi) csökkenti a kiva időszakában a kivaalapot? Vagy van összefüggés a nyilvántartott veszteség összegével? Sajnos nekem a törvény ebből a szempontból nem egyértelmű, és a NAV ügyfélszolgálatán is ellentmondásos információk birtokába jutottam. Előre is nagyon köszönöm a segítségét! Üdv. Fodor Csilla
Tisztelt Szakértő! Kivás kft. a dolgozóit és a családtagjait 1-2 hónapra bérelt apartmanban szeretné üdültetni a nyári szabadságolások idején (kvázi cafeteriajuttatás). Kérdéseim: – Ha a bérleti díj számlája áfát tartalmaz, az levonható-e? – Számviteli elszámolás? – Az adózásban miként kell kezelni és milyen adóterhei keletkeznek? A választ előre is köszönöm.
A kivás cégek adóalapjának meghatározásánál sokaknál okoztak fejtörést a 2019. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítások, hiszen helyes értelmezésükhöz több törvény rendelkezéseit kell összefésülni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték